HomeHome  TaglistaTaglista  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  

Share|

Caleb irodája (Pink Pitbull Bar)

Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next
Admin
avatar
Admin

Admin : Admin
Kor : 167
Avataron : Mr. Madden | McKidd | Ulliel | Wood

TémanyitásTárgy: Caleb irodája (Pink Pitbull Bar)
Szer. Jan. 04, 2017 11:13 pm
 



 



Tristan :: Sigmund :: Joël :: Dwayne
Vissza az elejére Go down
Caleb Waters
avatar
Törvényen kívüli

Kor : 27
Avataron : James Marsden

TémanyitásTárgy: Re: Caleb irodája (Pink Pitbull Bar)
Csüt. Jan. 05, 2017 9:17 am
 



 

Nyugodtan dobolok az irodai székem karfáján, élvezve a kezem alá simuló engedelmes, fekete bőrborítást, míg a szék rugóit kihasználva kellemesen ringatózom s a tőlem jobbra eső fali képernyőket figyelem. A bár minden pontja be van kamerázva, innen szemmel lehet tartani mindent s ilyen helyen ez kell is: az ember sosem lehet elég éber. Nem valami fura paranoia szülte ezt, nem leszámolástól tartok, inkább a lányaim biztonságát kell figyelni. Vannak kidobók, komoly biztonsági szolgálat, de nem lennék önmagam, ha nem akarnám ezt is kézben tartani és én is figyelni mindent. Így ha valami felett elsiklanának az embereim, emlékeztethetem őket, elsőre talán még kedvesen is, hogy mi a kötelességük... Jobban szeretek itt időzni és bizniszelni, mint a kaszinóban, ami azt illeti. Leginkább azért, mert itt az emberek nem csak kidobják pénzüket az ablakon, hanem kapnak is érte valamit. Tűnő másodpercek buja tüneményeit, de akkor is többet, mint ha a bank nyerészkedne rajtuk úgy, hogy egyszer-egyszer megérezhetik ők is a nyerés ízét, csak hogy ne akarják abbahagyni. Nem, itt minden valóságosabb bizonyos tekintetben s ez jobban tetszik. A vulgáris környezet pedig csak még jobban megfelel igényeimnek, hiszen sok esetleg téves feltételezést, lebecsülést válthat ki riválisaimból, ebből pedig előnyt tudok kovácsolni.
Elveszem a kezem a karfáról és megigazítom kicsit szürke selyem nyakkendőm, ahogy látom, hogy egy leányzó érkezik a klubba. Nem feltétlenül szokatlan a dolog, még ha nem is gyakori, de tudom, hogy ő nem kuncsaftnak jött ide. Elrendezem kicsit bordó ingem, majd a fekete öltönyt is, hogy a korábbi feszengésnek nyoma se látszódjon, amit a székben forgolódással töltöttem. Közben látom, ahogy beszél az egyik kidobómmal, aki az irodámhoz kíséri, majd beírja a kódot a záron. Fölösleges lenne kopognia, kint szól a zene, én pedig hangszigeteltettem, hogy maximum tompa morajlásnak tűnjön az egész idebenn. Nyílik az ajtó, majd én fordulok a székkel s még kis késztetést is érzek arra, hogy azt mondjam "már vártam önre, Mr. Bond" de nem fogok hülyét csinálni magamból az egyik emberem előtt. - Csak tessék. - intek lazán, jelezve, hogy fáradjanak beljebb. - Főnök, Feyre Jansen érkezett állásinterjúra. - közli a nyilvánvalót emberem, mire újfent intek. - Rendben. Ha nincs más, mehetsz. - a tag bólint, majd távozik, én pedig a lányra emelem tekintetem. - Cigarettát, valami italt, füvet vagy kokaint? - tárom szét kissé kezeim arcomon félmosollyal, ahogy a cigaretta tárcámból előveszek egy szálat és rágyújtok. A trükk az, hogy elég komolyan, mégis könnyeden kell csinálni, hogy ne tudja: viccelek, vagy komolyan gondolom. Ülőhelyet azonban nem kínáltam egyelőre. - Caleb Waters, örvendek. - emelkedek meg székemből, hogy a bemutatkozást követően kezet rázzak vele. - Az önéletrajzod egyrészről nagyon informatív volt, másrészről nos... sok kérdést hagyott nyitva, így kérlek, csicseregj valamit magadról. - dőlök hátra kicsit székemben s az általa küldött "önéletrajzra" tekintek laptopom monitorján, ami az asztalon nyugszik. Tegezem, mert fiatal s én sem vagyok öreg, valamint ez nem valami HR-es irodai polkorrekt biznisz, itt az én szabályaim mennek.
Vissza az elejére Go down
Feyre Jansen
avatar
Polgárság

Kor : 23
Avataron : Leanna Decker

TémanyitásTárgy: Re: Caleb irodája (Pink Pitbull Bar)
Csüt. Jan. 05, 2017 3:56 pm
 



 

Nem mondhatnám, hogy túlságosan meglepődtem, amikor kaptam egy válaszüzenetet, miszerint ma este várnak egy elbeszélgetésre. Ez egy lépéssel közelebb visz a célomhoz, tehát ennek megfelelően, valami olyan szerelést kell előkotornom a szekrényből, amiben azért magamra vonhatom a tulajdonos figyelmét, aki elméletileg interjúztatni fog engem. A választásom végül egy fekete miniszoknyára, hosszúszárú magassarkú csizmára, na, meg egy eléggé dekoltált felsőre esik a választásom, mindezt pedig egy hosszú szövetkabáttal leplezem, legalábbis egyelőre. A hajat hagyom, hogy a hátamra omoljon, kifestem magam, amennyire csak kell, s kész. Persze a kistáskámat, benne a fontosabb dolgaimmal viszem magammal. Mivel a Pink Pitbull nevű klub nincs messze a lakásomtól, talán két-három saroknyira, gyalog érkezem. A gorilla, aki az ajtóban áll, eleinte nem nagyon akar velem foglalkozni, inkább a pasikat akarja beengedni, de amikor meglebegtetem az orra előtt a telefonomat, benne az e-mail szövegével, mindjárt jobb belátásra tér, az én legnagyobb örömömre.
Követem a gorillát az épület egy hátsó traktusába, ahol a biztonsági kóddal ellátott ajtó láttán majdnem eltátom a számat, de aztán persze uralkodok magamon. Ez egy sztriptízbár, nyilván elég nagy bevételt termel, de ettől még máshol nem láttam olyat, hogy a főnök ennyire adna a biztonságára. Ki lehet ez a fazon? Hamarosan megtudom, amikor a kidobó bekísér, sőt, még be is mutat a góréjának - mintha az nem lett volna tisztában az érkezésem tényével -, majd amikor az útjára bocsátja, az ajtót behajtva maga mögött, mondhatni, angolosan távozik, én pedig kettesben maradok egy meglepően fiatal férfival. Az övé lenne ez a hely? Hány bankot rabolt ki mégis, hogy ezt megteremtse?
Egy ital jól esne, köszönöm - ha már ő félmosollyal ajándékoz meg, hát én is villantok neki egy mosolyt, hogy tudja, nem harapok - csal akkor, ha kérik, de az meg megint egy másik helyzet, ugyebár.
- Feyre Jansen, bár ezt eddig is tudhatta - fogok vele kezet, ha már volt olyan szíves, hogy felálljon, én pedig megnézhessem magamnak.
Azanyját… Nem rossz. Határozottan nem rossz falat ez a pasi, talán még meglepő is lehet, hogy egy ilyen helyet vezet, ahelyett, hogy ő rázná a színpadon, és részeg nők kedvéért vetkőzne. Mindegy, vetkőzöm én szívesen a bárjában, csak vegyen fel, és fizessen ki. A többi részletkérdés. Azt pedig, hogy informatív önéletrajzzal ajándékoztam meg, el is hiszem. Eddig senki sem panaszkodott még miatta, ha egy ilyen kivitellel örvendeztettem meg. És azt hiszem, Caleb sem fog.
Csicseregjek? Nos, abban elég jó vagyok, így aztán nem zavartatom magam, szinte azonnal belevágok a mondanivalómba:
- Egy ideig modellként dolgoztam, az önéletrajzom is ennek az egyik terméke, gondoltam, hasznos lehet, ha látod, milyen felszereléssel érkezem. Jelen pillanatban dominaként tartok néhány vendéget, viszont nem fizetnek eleget ahhoz, hogy ki tudjam fizetni a számláimat, szóval kell egy kis plusz bevétel. Mivel volt már dolgom sztriptízrúddal, nem tudtam ellenállni az állásajánlatotoknak, szóval, itt vagyok - zárom rövidre a monológomat.
Szerintem ez nem az a fajta állásinterjú, ahol hosszan kellene ecsetelnem a motivációimat, meg bizonygatnom a rátermettségemet - már szóban -, így nem bocsátkozom felesleges szócséplésbe, szerintem ennyi bemutatkozás éppen elegendő lesz ennek a fickónak… Akinek a megjelenésétől egyébként igencsak összefut a nyál a számban. Mindig is bejöttek az öltönyös fickók, de a tény, hogy Caleb nem sokkal lehet idősebb nálam, valahogy csak még vonzóbbá teszi a szememben, így aztán leplezetlen érdeklődéssel méregetem. Ha nem sikerül az interjú, akkor is szeretném elraktározni ezt a képet a fejemben, ha meg sikeres lesz… Na, azt majd meglátjuk, hogy akkor miféle tudásra fogok majd szert tenni a külsejével kapcsolatban… De az igazat megvallva, nagyon is érdekel, hogy mekkora szerszámot rejteget az öltönynadrágja mögött.
Nem zavar, hogy nem ültetett le, gondolom, jobban szereti így szemügyre venni a jelentkezőit, hát, legyen. Viszont, az tagadhatatlan tény, hogy a hosszú szövetkabátban kezd melegem lenni, így szépen, apránként kioldom a gombokat, majd kibújok belőle. A Kabáttal a kezemben az egyik, még üresen árválkodó székhez lépek.
- Szabad? - csak ennyit kérdezek, de mielőtt még válaszolhatna, már a háttámlára is terítem a kabátomat, az ülőrészre dobom a táskámat, majd ezután visszasétálok oda, ahol eddig ácsorogtam, és várok.
Vissza az elejére Go down
Caleb Waters
avatar
Törvényen kívüli

Kor : 27
Avataron : James Marsden

TémanyitásTárgy: Re: Caleb irodája (Pink Pitbull Bar)
Csüt. Jan. 05, 2017 5:15 pm
 



 

Magbiztosság és határozottság, s most nem magamról beszélek, hanem az előttem megjelent lánykáról. Ez éppenséggel tetszik is benne, akár csak a nyílt, merész stílus, melyet "önéletírása" is sugallt. Még nem mondott többet a nevénél, de a lényeget ilyen tekintetben már így is leszűrtem, miután különválasztottam meglepettségét a természetes valójától. Mert észlelem, hogy, mint mindenki, korom és a hely láttán is meglepődik, ami csak engem igazol. Elérem vele a kívánt hatást. - Akkor egy ital... nagy kínálat nincs, szóval - vonom meg a vállam kicsit, majd előkerítem íróasztalom szekrénykéjéből az egyik kristály poharat és egy üveg bourbon-t, majd töltök. - be kell érned a whiskyvel. - töltök, majd felé csúsztatom a poharat. a művelet után visszaveszem a hamutartóba rakott cigim, majd beleszívok és jólesően fújom ki a füstöt. Nagyon nem lepődött meg kérdésemen, így nem zárhatom ki a lehetőségét, hogy nem csak az alkoholt élvezi olykor, de ez majd idővel kiderül. Szemeim egyelőre kékségeit és már-már ártatlannak látszó arcát figyelik s mérlegelnek, míg hallgatom válaszát a kérdésemre. - Modellként... ez egy meztelen kép, tehát felveti a kérdést, hogy csak akt modellkedés, vagy attól többről volt szó? - vonom fel a szemöldököm inkább a kérdés jeleként, semmint csodálkozásomat kifejezendő. A domina téma már annál inkább megérdemelné azt, szájam sarka meg is rándul erre egy kicsit s meglátom arcán a romlottság enyhe árnyékát is, úgy érzem... vagy csak oda képzelem? Akárhogy is, eléggé extrém foglalkozásról beszélünk. Ez meg "csak" egy sztriptízbár. - Tehát a szokásos nóta, fiatal voltam és kellett a pénz, nos így kötött ki Yoda mester is a bábszínházban. - kivégzem a cigit és elnyomom a hamutálban. - Miért nem kerestél akkor egy cukrosbácsit? Biztos lenne kecske, aki megnyalná a sót és egyszerűbb is. - tekintek szemeibe, ignorálva, hogy mennyire méreget. Ha azt hitte, nem nagyon fog érdekelni ki és mi ő, hát tévedett. Igen is tudni akarom a motivációját, valamelyest megismerni őt. Hogy miért? Mert nem mindegy, hogy miként fog kijönni a személyzettel, a többi táncossal, hisztis primadonna több bajt szül, mint amennyi a haszon belőle, ezt szem előtt kell tartanom. És egyáltalán nem mindegy, hogy milyen lelkesedéssel csinálja az egészet, mert igenis fárasztó munkáról van szó, nem könnyű pénzről. És ez még csak a dolgok szakmai oldala volt... - Volt már dolgod rúddal, ez pontosan mit takar? - nézek rá kérdőn. - Dolgoztál már máshol is így? - a munkatapasztalat se mindegy, vagy ha máshol volt már alkalmazott, onnan miért került el. - Csak tessék, lassan kérni akartam. - intek, hogy nyugodtan vegye csak le. Így tárul szemeim elé szerelése és általa megtámogatott bájai. Impresszív, annyi bizonyos. Megnézem magamnak, majd elégedetten bólintok. Tetszetős, akárcsak a képen. Formás, nem pálcika két lufival mell tájékon, vörös haj, kék szemek, csinos arc, ebből még komoly attrakció lehet. Magamon lemérve minden bizonnyal más férfiaknak is kemény perceket tud okozni. - Akárhogy is, mindjárt kiderül, hogy is megy ez. - babrálok kicsit a laptopomon, majd kiválasztom a megfelelő zenét. - Nézzük, hogyan tudsz vetkőzni! - indítom el Joe Cocker klasszikusát, majd dőlök hátra a székemen. Rúd nincs, most arra vagyok kíváncsi, anélkül mire képes. Ha már ez se megy úgy, minek erőltetni a bonyolultabbat? Alapos vagyok.
Vissza az elejére Go down
Feyre Jansen
avatar
Polgárság

Kor : 23
Avataron : Leanna Decker

TémanyitásTárgy: Re: Caleb irodája (Pink Pitbull Bar)
Csüt. Jan. 05, 2017 5:54 pm
 



 

Ha nem éreznék magamban kellő magabiztosságot, biztosan nem jöttem volna ide. Nincs vesztenivalóm, de emellett valahogy nem is kételkedem benne, hogy meg tudom győzni ezt a kissé fura üzletember figurát arról, hogy nagyon is jól teszi, ha bevesz engem a táncoslányai közé, nem fogok neki csalódást okozni.
- Túl fogom élni - mosolygok rá, majd felemelem a felém lökött kristálypoharat, és belekortyolok.
A bourbon kesernyés íze marja a torkomat, de nem is baj, legalább oldja az egyébként sem jelentős gátlásaimat. Amikor az italom végére érek, élvezettel nyalom le az ajkamról a rajta maradt cseppecskéket, nem feltétlen azért, hogy ezzel Calebnek imponáljak, hanem azért, mert valóban ízlik. Ezután a poharat szépen visszaadom neki, nehogy azt higgye a végén, hogy meg akarom lovasítani.
- Akt és fehérnemű fotózásaim voltak eddig - felelek a kérdésére. Referenciaanyagot mondjuk nem hoztam, de ha kér… Nem is tudom, lekapom a ruháimat, és csinálhat pár képet, hogy megbizonyosodjon róla, kellően jól mutatok-e ebben a kissé félhomályos, irodai megvilágításban is.
- Fiatal voltam, kellett a pénz, és már az anyám is ezt csinálta, mielőtt megismerkedett apámmal, gondoltam itt az ideje, hogy éljek a családi örökségemmel. És nem rajongok a cukrosbácsikért.
Bizony ám. Nem sokan tudják, hogy a szüleim úgy találkoztak még Helsinkiben, hogy anyám a város egyik legelitebb sztriptízbárjában vetkőzött minden este - na meg tette szét a lábát annak, aki eleget fizetett érte -. Apám éppen akkor futott be, mint sikeresen plasztikai sebész, és két kézzel szórta a pénzt. Majd felcsinálta anyámat, elvette, és Amerikába költöztek. Azóta anyám mindent megtesz, hogy amolyan unatkozó, elitista kertvárosi feleség képében tetszelegjen, de én tudom, miket művelt, mielőtt apám “megmentette” volna.
- Tanultam rúdtáncot, de sajnos bárban egyelőre nem volt lehetőségem kamatoztatni a megszerzett tudásomat.
Nem kell istenadta zseninek lennem ahhoz, hogy lássam, azért kedvére való a látvány, ami a kabátomat levéve fogadja őt. Tetszenek az elismerő pillantások, nem tagadom. Mint ahogyan az is, ahogy felvezeti a “felvételi” feladatomat, mondjuk így. Hát persze, hogy vetkőznöm kell neki, de az igazat megvallva, valahogy nem is bánom, még izgat is a gondolat, hogy ez a kvázi vadidegen férfi végignézi, ahogy megszabadulok a ruháimtól.
Az igencsak ismerős zene hallatán halk kuncogás szökik ki ajkaim közül. Ha műsort akar, hát megkaphatja, rajtam nem fog múlni, ebben biztos lehet. A zene ritmusához igazodva, az asztalához sétálok, és egy pillanatra megtámaszkodom rajta, hogy bepillantást nyerjen a dekoltázsomba, amit alighanem eddig is megcsodált már, amióta kibújtam a kabátomból, majd oldalazva felülök az asztal lapjára, hogy lássa, ahogy felteszem rá az egyik lábamat, majd lassan lehúzom a cipzárt, és ha lehet, még lassabban bújok ki belőle, majd hagyom, hogy a földre hulljon. Ezután enyhe fordulás, és jöhet a másik… Az igazi változás ezután következik, a laptopot leemelem a dokkolóról, lecsukom, majd az asztal lehető legtávolabbi pontjára teszem, hogy aztán ültömben szembeforduljak Calebbel. A fölsőt áthúzom a fejem fölött, majd az ő nyakába akasztom, miközben egy gyors mozdulattal kioldom a nyakkendőjét. Persze melltartót nem viselek, így van lehetőségem, hogy ahogy visszahúzom a kezem, a melleimen végigsimítsak velük. A szobában ugyan nincs hideg, ám a lehetséges főnököm látványától némileg megkeményednek a bimbóim, miközben hanyattfekszem az asztalán, és így bújok ki a miniszoknyámból, amit a lábujjaimon egyensúlyozok pár másodpercig, majd az ölébe ejtem. Már csak egy aprócska csipketanga van rajtam, ahogy ismét ülésbe rendeződöm az asztalon, egyik lábamat keresztbeteszem a másikon, ami így hozzáér a nadrágjához éppen ott, ahol a farkának kell megbújnia. Hogy közönséges lennék? Meglehet, de egy sztriptíztáncostól ritkán várják csak el, hogy elegáns, kimért, és illedelmes legyen, nem igaz?
- A tangát is levegyem? - teszem fel a kérdés, miközben végighúzom a talpamat a nadrágján. - Vagy abban segítesz? - villantok rá egy csábos mosolyt, majd előrehajolok, és ha tudom, leemelem a nyakából a szürke nyakkendőt - persze, ha addig nem vette le, jön vele a felsőm is, ami a szoknyám mellé, Caleb ölébe hullik -, és a nyakamba teszem.
- Szép - nézegetem, és simogatom ujjaimmal a finom anyagot - Lányokat is ki szoktál vele kötözni? - érdeklődöm.
Részemről ez még mindig az attrakció része, bár bevallom, azért eljátszom a gondolattal, hogy milyen lenne, ha mondjuk egy ruhafogashoz kötözné vele a csuklóimat, aztán jól megdöngetne. Van egy olyan érzésem, hogy elégedetten távoznék innen.
Vissza az elejére Go down
Caleb Waters
avatar
Törvényen kívüli

Kor : 27
Avataron : James Marsden

TémanyitásTárgy: Re: Caleb irodája (Pink Pitbull Bar)
Csüt. Jan. 05, 2017 8:03 pm
 



 

- Nem is adnék annyit, hogy alkoholmérgezést kapj. - legyintek, mert borubon máshogy halált eddig nem nagyon okozhatott véleményem szerint. Mindegy is, inkább töltök neki és hagyom inni. Vagy nagyon ízlik neki, vagy imponálni akar, de én nem adom jelét annak, hogy különösebben felfigyeltem volna erre. - Az jó, legalább már tudod, hogy milyen pózok lehetnek hasznosak és megszoktad, hogy hosszabb ideig megmaradj bennük. - bólintok s képzeletbeli noteszemben egy kis pluszt már rajzolok is. Ez eddig szép és jó, jöhet a folytatás! - Nocsak! - csapom össze tenyereim. - Családi biznisz, ez tetszik! Abban én is jó vagyok, már a hagyományok folytatásában. - mosolyodok el elégedetten. Azért azt még nem döntöttem el magamban, hogy másik foglalkozása pozitív, vagy negatív a mérlegemen... egyrészről parancsolgatós domináns alkalmazott nem a legkellemesebb, másrészt a kellemetlen "rajongóit" könnyebben le tudja szerelni, esetleg figyelni pluszban a többi lányra az embereim mellett, ami nem rossz. Ezt még kérdőjelesen hagyom magamban egyelőre. - Azonban ha alkalmazlak, ez főállás lesz, szóval úgy gondold meg, az eddigi főfoglalkozásod lesz a mellékes. Bár ha a pénz fontos és ez jobban fizet, ezt tán annyira nem fogod megbánni. - ez a másik, amit viszont valahol csak mínusznak tudnék behúzni, ha a pénz a kizárólagos motiváció. Ebben a szakmában nincs nagy szórás, de én igyekszem olyanokat összeszedni, akik inkább élvezik amit csinálnak, kellőek exhibicionisták, ügyesek, tehetségesek, eleve rúdtánc versenyeken válogattam eddig, ami ilyen tekintetben be is vált. Aki kompetitíven csinálja, annak nem csak a pénz lesz a fontos. - Akkor valamilyen szinten kezdő vagy még. - összegzem. - És élvezted? - kíváncsi vagyok rá, mert ha tanulta, azt jelenti, hogy önszántából érdeklődött a dolog iránt. Viszont ideje, hogy feladatot is kapjon, most, hogy pótoltuk a szöveges jelentkezés hiányát. Feyre nekikezd a feladatnak s én figyelem. Alap, hogy jól kapja el a zene ritmusát, az viszont már plusz pont, hogy a lassúságot is figyelembe véve ő is hergelő megoldással nyitja a produkcióját, miután közelről is megmutatta dinnyéit bedőlve. Tekintetem követi, ahogy felül az asztalomra. Kihasználja a környezeti adottságokat, ez is jó. Az a dolga, hogy elkápráztasson s ahogy látom, ezért mindent meg is akar tenni, a folytatás kellően meglepőre sikerül, de nem bánom. Hagyom, hogy kioldja a nyakkendőm, vagy a nyakamba kerüljön a felsője. Én nem moccanok, csak figyelek, tekintetem nem koncentrál sehova, az összképet figyeli, arcom pókerarc. Még akkor is, amikor talpa ágyékom érinti a nadrágon keresztül. Most már tényleg meglepődök, de csak annyi tanújelét adom, hogy némileg jobbra billentet fejjel nézek rá, bár testem úgy is elárul, a szövet alatt ébredezik a keménység. Hát lehet ilyen szöveg mellett profinak maradni? - Még mindig te vetkőzöl, te döntesz. - ez az ő produkciója, ami azt illeti. Bár elgondolkozok, hogy egy kuncsafttal mint és hogy viselkedne, mert már egyre inkább túlmegy azon a határon, ami egy ilyen helyen bele szokott férni. Csak nekem produkálja magát? Annyi biztos, hogy tovább provokál. - Csak azokat, akik azt hiszik, hogy az uralmuk alá tudnak hajtani.
Vissza az elejére Go down
Feyre Jansen
avatar
Polgárság

Kor : 23
Avataron : Leanna Decker

TémanyitásTárgy: Re: Caleb irodája (Pink Pitbull Bar)
Csüt. Jan. 05, 2017 8:36 pm
 



 

Remek az ital, így persze, amikor kiürítem a poharamat, meg is köszönöm neki. Jól esett. és érzéseim szerint kellően el is lazultam tőle. Na, nem annyira, hogy átmenjek teljesen őrült tyúkba, de azért némi szórakozás, bohóckodás csak nem fog megártani, úgy érzem. Elvégre nem azért jöttem ide, hogy megjátsszam magam, nem igaz? A szavaira csak bólintok, valóban megtanultam, hogy kell modellt állni, így kétlem, hogy ezzel bármi bajom lenne.
- Igazán? Inkább tűnsz formabontónak, mint hagyományőrzőnek. Hány éves lehetsz? Harminc? Ehhez képest te üzemelteted a belváros egyik legismertebb sztriptízbárját… A családodban ennek hagyománya van? - kérdezek rá, ha már a családi bizniszek folytatásáról van szó, szerintem ennyi belefér, plusz ez nekem is adhat némi támpontot, hogy valamivel többet megtudjak róla. Ha úgy alakul, hogy ő lesz a főnököm, ez nem fog ártani.
- Nem, nem fogom bánni. És nem csak a pénz a lényeg, bár fontos, ezt nem tagadom. De szeretném kipróbálni magam valami másban is, és ha ez még hasznot is hoz a számomra, nem fogok rá nemet mondani - ismerem el.
Van is egy ilyen közmondás, hogy a pénz beszél, vagy mi. Ha Caleb-hez hasonlóan nekem sem lennének anyagi gondjaim, én is nagy ívben tennék az egészre, de nincs mit tenni, alkalmazkodni kell, még a legsanyarúbb helyzethez is.
- Nagyon is, különben el sem kezdtem volna - felelek a rúdtánccal kapcsolatos kérdésére.
Való igaz, hogy nem vagyok profi, de kellő gyakorlással szerintem igenis fejleszthetőek a képességeim, a kérdés már csak az, hogy ezt vajon Caleb el tudja-e fogadni, hogy adott esetben a gyakorlásra is időt kell szakítanom a munka mellett. És az igazat megvallva, egyelőre nem tudom, mire számítsak tőle ezzel kapcsolatban, könnyen benne lehet a pakliban, hogy nem lesz annyira megértő ilyen téren. De ez majd kiderül, most a feladatra kell koncentrálnom.
Bevallom, nagyon élvezem ezt az előadást, egyáltalán nem érzem úgy, mintha egy komoly feladatot teljesítenék, amitől a munkám függne, inkább szórakoztató dologként élem meg, amit rendesen élvezek is. Szeretek mozogni, még azt is mondhatnám, hogy az embereket provokálni is, és most ezt a kettőt egyszerre művelhetem, miközben persze azért figyelem Caleb arcát is, próbálva leolvasni róla valamit.. Bármit. De sajnos, nem nagyon sikerül, így amikor már csak tangában feszítek az íróasztalán, megállok egy időre.
- Akkor egyelőre ennyi elég lesz - döntöm el, így aztán a tanga rajtam marad.
Noha a fényképnek hála alighanem már minden látott, ami érdekelhette, szerintem ennyi turpisság, miszerint nem vetkőzöm le neki teljesen, éppen belefér. Ki tudja, talán éppen ez tehet érdekessé a szemében, de jelen pillanatban ezt elég nehéz megállapítanom, ugyanis igencsak faarcú embert ismerhettem meg Caleb személyében, ami mondjuk abból a szempontból jó, hogy mivel nem tudom biztosan, hogy mit is gondol, még inkább teljesíteni akarok, hogy kellőképpen lenyűgözhessem. De nekem már az is komoly dicsőséget jelent, hogy érzem, a talpam alatt némiképp megkeményedett, így még párszor ingerlem a talpammal, majd elhúzom a lábamat, és inkább a nyakkendőjével kezdek foglalatoskodni.
- Nem hiszem, hogy sok ilyen lenne - vonom meg a vállamat.
Kétlem, hogy annyian dirigálni akarnának Caleb-nek, és nekem sem áll éppenséggel szándékomban, hiszen nincs rá okom. Uralkodni csak azok felett szoktam, akik ezt várják, és nem mellékesen, még fizetnek is érte. És mivel ez a pasas valószínűleg nem fog ebbe a kategóriába tartozni, így ennyiben hagyom ezt a dolgot, és leveszem a nyakkendőjét, majd visszaadom neki.
- Nos? Meg vagy elégedve? - teszem fel a kérdést, majd, ha másként nem dönt, akkor elveszem tőle a ruháimat, és elkezdek felöltözni, hiszen feleslegesen nekem sem áll szándékomban itt pucérkodni. Arra akkor is ráérek majd, ha esetleg a színpadon kell ezt csinálnom.
Vissza az elejére Go down
Caleb Waters
avatar
Törvényen kívüli

Kor : 27
Avataron : James Marsden

TémanyitásTárgy: Re: Caleb irodája (Pink Pitbull Bar)
Csüt. Jan. 05, 2017 9:08 pm
 



 

- Egész pontosan huszonhat. - válaszolok első kérdésére. - És igen, hagyománya van, akárcsak a kaszinónak, mert az is van... apámtól örököltem meg, ez családi üzlet. - többe azonban egyelőre nem megyek bele, nem kell még mindent tudnia. Talán amjd később. Talán... - Újdonságokra lesz lehetőség, annyi bizonyos. - gondosan megjegyzem válaszát és új plusz pont, hogy tényleg érdekelné is, amit csinálna. Így már határozottan jobb a dolog. Még ha nagy szakmai tapasztalata a jelek szerint nincs is. Azon persze lehet dolgozni, de majd meglátjuk, érdemes esélyt adnom, avagy nem erre. - A tanfolyam óta is gyakoroltad, vagy azóta porosodik a tudás? - kérdezem, mert ha élvezte, könnyen elképzelhető, hogy nem hagyta parlagon a dolgot. Akárhogy is, először azt szeretném látni, hogy minden extra nélkül hogy oldja meg a feladatát. Ha már így se lenne képes hatni rám igazán, fölösleges lenne erőltetni a többit. Szóval lássuk a medvét, azaz inkább Feyre produkcióját. Nem okoz csalódást, nem csak a teste szép, de a mozgása se rossz és a gondolatai is kellően pikánsak a jelek szerint, így elégedetten nyugtázok mindent magamban, de azt nem hagyom, hogy nagyon kimutassak bármit is. - A te döntésed. - Nem, sztoikus látszatot kell keltenem, nem adhatom be a derekam, bár ahogy lába érint, nos, nehéz magamon uralkodni, hogy ne lényegüljek át ösztönlénybe, ne akarjam azonnal a bokájánál fogva lerántani az asztalról és... nem is gondolok rá, inkább arra, hogy Feyre ha ilyen, akkor igencsak sok kuncsaftra lesz szédítő hatással. Nagy haszon. - Akad. A nők, ha nem is nyíltan, de irányításra vágynak többnyire. - én meg nem hagyom, hogy felém kerekedjenek, bár Feyre sikeresen pörget fel, de nem tudhatom, hogy ez csak műsor, vagy még komolyság is van benne... bár kellene, hogy érdekeljen? Nem. Lesöpröm az ölemből ruháit, majd nyakamba akasztom a nyakkendőm, de egyelőre nem a helyére és nem kötöm meg. - Ez rendben volt, de még nézzük meg, hogy megy a dolog rúddal. - állok fel a székemből, hogy aztán megnyomjak egy gombot egy kis asztalról elvett távirányítón, mire egy megfelelő alkalmatosság ereszkedik alá a plafonról az iroda közepére. Felülről tökéletesen szilárdan van rögzítve, bírni fogja a dolgot.
Vissza az elejére Go down
Feyre Jansen
avatar
Polgárság

Kor : 23
Avataron : Leanna Decker

TémanyitásTárgy: Re: Caleb irodája (Pink Pitbull Bar)
Pént. Jan. 06, 2017 6:02 am
 



 

- Huszonhat? Csak - vonom fel a szemöldökömet - Ez igen, korán kezdhetted.
Valóban nem számítottam rá, hogy csak négy évvel lenne nálam idősebb, bár való igaz, az arca se tűnik éppen öregesnek, de ezt a mai világban akár a botox csodájának is be lehet tudni, éppen ezért egyre nehezebb megmondani valakiről, hány éves lehet, főleg akkor, ha ehhez a pasihoz hasonlóan sok pénze van… De, ha már ilyen fiatal, én ennek csak örülni tudok. Azt nem mondom, hogy emel a vonzalom mértékén, de egészen biztosan nem lombozza le.
- A kaszinót megmutatod, ha végeztünk? - teszek fel egy talán indiszkrét kérdést, de nem tudom megállni. - Nem vagyok egy nagy szerencsejátékos, de a hangulatát szeretem.
Főleg azért, mert az egyik kedvenc emlékem az, hogy meghágnak egy blackjack asztalon… De ez most mellékes, ezt az információt azért nem kellene az orrára kötnöm, legfeljebb akkor, ha valahogy szóbakerülne az ilyesmi a beszélgetésünk során.
Egyre biztosabb vagyok benne, hogy a kis műsorom megmozgatott benne valamit, azonban azt is látom, hogy van annyira erős akaratú valaki, hogy ezt azért ne mutogassa fűnek-fának, így én ennek a puszta gondolatával vagyok kénytelen megelégedni, ahogy a produkcióm közben az arcát, de leginkább a tekintetét szemlélem, abban a reményben, hogy ki tudok olvasni belőle valamit… De azért a lábam alatt ébredező keménységgel is megelégszem, ha arról van szó.
- Igazán? Én úgy tudom, a férfiak egy igen jelentős része ugyanerre vágyik - jegyzem meg, miközben a jobb talpammal megint csak ingerlem a farkát. Hogy flörtölök-e vele? Mondhatjuk, de egyrészt tényleg nem egy rossz példány, másrészt pedig vevőnek tűnik az ilyesmire, és ezt szándékomban áll kihasználni. Ha ez segít elérni a célomat - és még esetleg valamivel többet is - akkor már megéri. Nagyon is megéri.
Mit ne mondjak, Caleb elég jól néz ki, amikor csak lóg a nyakkendő a nyakában, de ezt azért egyelőre nem teszem szóvá. Némileg sajnálkozva nézem, ahogy lesepri a ruháimat a földre, ám mivel az szokatlanul tisztának tűnik - biztosan jól megfizeti a takarítóit -, annyira nem aggódom az épségük miatt.
- Ejha - elismerően füttyentek egyet, amikor a sztriptízrúd gombonyomásra aláereszkedik, majd megáll az iroda padlóján. Egészen pofás kis varázslat, azt kell mondanom, azonban most aligha van időm ezen elmélkednem, egyelőre az a dolgom, hogy kellőképpen lenyűgözzem Caleb-et, aki így talán esélyt ad nekem arra, hogy itt dolgozzak a továbbiakban.
Lepattanok az asztaláról, majd a rúdhoz sétálok, és megragadom.
- Zenét, maestro - pillantok hátra a vállam felett, és még egy kacér mosolyt is megengedek magamnak vele szemben, mert az eddigiek alapján nem úgy tűnt, hogy zavarja az ilyesmi.
Alighanem hozzá van már szokva, hogy a neki dolgozó lányok flörtölnek vele, igencsak meg lennék lepve, ha nem így lenne. Amikor a zene felcsendül, felugrom a rúdra, eleinte párat pörgök - persze leginkább félkézzel tartva magam, hogy látványosabb legyen -, majd a kedvenc pózomba rendezem át magam, vagyis fejjel lefelé. Tudom, nem éppen a legegészségesebb így pörögni-forogni meg parádézni egy rúdon, de én imádom. Van benne valami egészen megkapó, ha az ember fejjel lefelé nézi a világot, igaz, arra azért vigyáznom kell, nehogy a fejembe szálljon a vér, ahogy csak a combjaimmal tartom magam, miközben a kezeim ismét végigsimítanak a testemen. Nagyjából öt perc mutatványozás után végül lemászok a rúdról. Kissé megrázom a fejem, hogy helyrerázódjon a vérkeringésem, majd Caleb-re pillantok. Ezúttal nem mondom ki hangosan a kérdést, csak várom a válaszát, és nagyon-nagyon remélem, hogy igent fog mondani.
Vissza az elejére Go down
Caleb Waters
avatar
Törvényen kívüli

Kor : 27
Avataron : James Marsden

TémanyitásTárgy: Re: Caleb irodája (Pink Pitbull Bar)
Pént. Jan. 06, 2017 11:08 am
 



 

- Mondom, belenőttem az "üzleti" életbe. - mosolyodok el, ujjaimmal macskakörmözve az üzleti szónál. - Bár igaz, hogy van gazdasági diplomám is és nem megvettem, hanem tanultam érte. - nem lehet átcseszni könyveléssel és hasonló dolgokkal, értem is a dolgot, nem csak üldögélek az örökségemben elégedetten. Faterom bölcs volt, jó tanácsokat adott, nekem pedig volt eszem hallgatni rá. - Majd meglátjuk. - felelem, egyrészt, mert nem tudom, mi lesz az interjú kimenetele. Másrészt pedig nem vagyok reiseführer, hogy bemutató túrákat tartsak a létesítményeimben. Legfeljebb egyenrangú üzleti partnereknek. De az más. Nagyon más, mert ők nem szoktak azzal próbálkozni, amivel Feyre s tőlük nem várok el vetkőzést. Isten óvjon tőle! Bár, ha a vöröske így folytatja, lehet, hogy tőle is kell majd oltalom. - A férfiak nyíltan vállalják. - Talpa érintésében is annyi, már-már korát meghazudtoló tapasztalat rejlik, hogy az csak eggyel több ok, miért ne dőljek be ártatlannak tetsző arcának. Akkor volt ez a lány ártatlan, amikor én rendőr akartam lenni, azaz soha. - Nem rossz mi? Bár nem nagy valami, csak egy jó álmennyezet kell hozzá. - jegyzem meg, bár büszkén, mert ez a megoldás az én újításom volt, hogy könnyebbé tegyem az ilyen meghallgatásokat és ne kelljen a bár életébe beleavatkozni, egy privát szobát mondjuk csak ezért kivonni a forgalomból ideiglenesen. Tetszik, ahogy a rúdhoz pördül és rám mosolyog. Bár nem vagyok biztos benne, hogy ez a mosoly csak nekem szól, de annyi baj legyen, ha a kintiekre is így fog mosolyogni, az csak jó lesz. Ha felveszem. Elindítom a zenét, majd az asztalomnak dőlve figyelem a produkcióját, enyhén dörzsölgetve az államat. A ritmusérzékével most sincs gond, az is látható, hogy nem idegen neki a rúd, jól is mutat rajta, akárcsak az, ahogy félkezes pördüléseinél buján mutatkozik meg alkatának minden előnye s hogy fehér bőre alatt kellő mennyiségű izom is van. Ez pedig még inkább nyilvánvaló lesz, amikor hamarosan fejjel lefelé köt ki. Hirtelen váltás, elismerésre méltó póz, de nem nagyon volt átmenet, inkább attrakciónak hat az egész, bár, ahogy testét cirógatja, azzal azt sugallja, hogy a helyzet igen nagy hatással van rá. Ügyes, gyémánt a lány, de még igencsak csiszolatlan. A kérdés az, hogy ez megéri e nekem... ahogy lemászik és megkapaszkodik a rúdban, hogy kicsit visszanyerje egyensúlyát és a helyes vérkeringést, én a nyakkendőt hirtelen átvetem csuklóin és a rúdhoz kötözöm kezeit. - Fel vagy véve. - közlöm vele. Kíváncsi vagyok, hogy eztán miként fog viselkedni és reagálni a helyzetre, most, hogy megvan, amit akart. Ha pusztán show és számítás volt minden, amit felém sugallt, most kiderül. De a mérleg ez: ennyire természetes, energikus és fehérmájúságot sugalló táncosnőm nincs jelenleg, ügyesen tud hatni a férfiakra és vetkőzni, de még a tudásán van mit fejleszteni. Mégis az előbbiek miatt fog annyi hasznot hozni, hogy megérje trenírozni. Közben egyik kezem a kebleit fogja meg, hogy meggyőződjek: a szemeim tényleg nem csaltak meg, tapintásra is igaziak, nincs rásegítés. Tetszik. Másik kezem fenekére simul, majd lefelé indul, hogy alányúljon.
Vissza az elejére Go down
Feyre Jansen
avatar
Polgárság

Kor : 23
Avataron : Leanna Decker

TémanyitásTárgy: Re: Caleb irodája (Pink Pitbull Bar)
Pént. Jan. 06, 2017 3:54 pm
 



 

- Belenőttél apu öltönyébe? - ugratom kicsit, na nem bántó jelleggel, mindössze tetszik, hogy benne is megvan az a hagyományörző mentalitás, mint bennem, még akkor is, ha merőben eltérő hagyományokat is ápolunk a foglalkozásunk révén.
Valahogy nem lep meg a tény, hogy velem ellentétben, neki még diplomája is van, igaz, engem valahogy sohasem vonzott az egyetemek világa. Bár nem voltam rossz tanuló, inkább amolyan átlagos, amikor vére letettem az érettségit, eszembe sem jutott a felsőoktatásba jelentkezni. Nem, én a saját utamat akarom járni, ami nem éppen egyetemi tanórákkal van kikövezve.
Azért nem minden férfi - kacérkodom vele tovább, ha már így belement ebbe a kis játékba, aminek mellesleg örülök. Tetszik, hogy nem az a fajta, akit ilyesmivel zavarba lehetne hozni, sőt, éppen ellenkezőleg, talán még valamennyire az ínyére is való, ha egy táncosnő nem retten meg a tulajdon árnyékától.
Az aláereszkedő rúd pedig az én tetszésemet nyeri el igen rövid idő alatt, nem véletlen hát, hogy pillanatokon át nem teszek mást, csak csodálom a technika eme nagyszerű vívmányát. Ha egyszer sok pénzem lesz, a saját hálószobámba is beszereltetek egy ilyet, az biztos.
- Határozottan nem rossz - felelem elismerően. Olyan találmány ez, amiért az amolyan cukrosbácsik, akikről korábban beszélt, összetennék a két kezüket, mert ezzel biztosan lányok tömkelegét tudnák az ágyukba csábítani minden különösebb gond nélkül.
Most azonban az az egy célja van, hogy a segítségével bizonyíthassam a rátermettségemet a leendő főnökömnek, amit aztán kétségesen meg is teszek neki. A zene pont tökéletes ritmusú, s a dallam valahogy megadja nekem az ívet, amit követve egy szerintem kimondottan jó produkciót tudok letenni az asztalra, vagy jelen esetben inkább a földre, de ez részletkérdés. Közben, amikor épp tudom, akkor persze a férfi tekintetét szemlélem, hátha észreveszek benne mégvalamit.
Miután a bemutatóm végére érek, Caleb voltaképpen időt sem ad nekem, hogy némiképp összeszedjem magam az iménti, mondhatni fejenállós produkcióm után. Jó, ha kétszer megrázhattam a fejem, ami szó-szó helyrebillentette a kicsit félrement vérkeringésemet, amikoris megérzem a nyakkendő puha anyagát a csuklóm körül. Mivel még éppen a rúdon nyertem támaszt, nem meglepő módon, a férfi pillanatok alatt hozzákötöz a stabilan álló fémhez, amitől azonnal gyorsabban kezd verni a szívem, na nem félelmemben, hanem sokkal inkább izgalmamban. Nagyon tetszik ez a hirtelen, már-már éles váltás, amivel kezel. A korábbi viselkedésével majdnem elhitette velem, hogy nem akarja közelebbről is szemügyre venni a testemet - ha nem húztam volna végig a lábamat a farkán, talán még el is hittem volna ezt neki -, ám most ennek a szöges ellentétét produkálja azzal, hogy meztelenül hozzákötöz egy sztriptízrúdhoz. Ez ugyan nem ruhafogas, amiről korábban fantáziáltam, de a célnak határozottan megfelel. Szavai hallatán elmosolyodom.
- Ennek szívből örülök. És mikor kezdhetek? - teszem fel a kérdést, miközben az agyamban már rég az a gondolat zakatol, hogy vajon mit tesz majd velem, miután levetkőzzük ezt az állásinterjú imidzset.
Amikor a kezébe veszi a mellemet, zsigerből felé tolom a mellkasomat, még jobban kidomborítva neki a két méretes halmot, hadd fogdossa őket kedvére, amitől persze a mellbimbóim szinte gránittá keményednek. Tetszik a helyzet, nagyon is, olyannyira, hogy amikor megérzem a kezét a fenekemen, kissé megriszálom azt, majd ezt mintegy fokozandó, amint alámnyúl, megérezheti a tangámat átitató nedvességet. Csak van annyira rutinos üzletember, hogy tudja, ha csak és kizárólag a munka kedvéért produkáltam volna magam előtte, nem kezdtem volna el nedvesedni attól, hogy megérinti a melleimet, vagy épp a lábam közét, amit egyébként azonnal hozzá is dörzsölök a kezéhez, hogy az inger csak még inkább felizgasson.
- Ezt már szeretem - nyögöm elégedetten, miközben remélem, a melleimet sem hagyja csak úgy árválkodni, mert nagy szükségük van az érintésére. Hogy ez kézzel, vagy szájjal történik, nekem teljesen mindegy, csak csinálja, lehetőleg minél előbb, és minél tovább.

Vissza az elejére Go down
Caleb Waters
avatar
Törvényen kívüli

Kor : 27
Avataron : James Marsden

TémanyitásTárgy: Re: Caleb irodája (Pink Pitbull Bar)
Pént. Jan. 06, 2017 6:11 pm
 



 

+18

Szemtelensége meg is lephetne, bár látom már, milyen a stílusa. Nem fogom az ilyet mindig, minden körülmények között eltűrni, ami azt illeti. Kedv függő, hogy mire harapok. - Nem, ő a kockásat szerette, én a hajszálcsíkosat. - vonom meg a vállam, ezzel elütve a dolgot. Nem megyek bele mélyen, itt még olyan infók vannak, amihez több bizalom kéne. - De nem elég ahhoz, hogy belőlük élj meg. - mutatok rá, mert lássuk be, ha abból keresne jól, most nem lenne itt. Még ha egyelőre kérdéses is, hogy én felveszem, avagy nem. - Odakint fix rudak vannak, de van olyan privát szoba, ahová ilyet szereltettem. - jegyzem meg mellékesen, majd nézem a produkciót, elgondolkodva. Mérlegelek, osztok szorzok. Nem tökéletes amit látok, de úgy érzem, hogy megéri kockáztatni a lánnyal, még jó dolgok is kisülhetnek ebből, ő lehet a klub új zászlóshajója, ha ügyesen csinálja. De ahhoz még sokat kell fejlődni. Ezt majd közölni is fogom vele, mert nem ússza meg,mert gondolom, hogy amilyen a stílusa, azt hiszi, minden tökéletes volt, de most egyelőre más érdekel: Ő. Ha már korábban provokált, hát most megkapja, hozzá kötözöm a rúdhoz, majd meglátjuk mit szól. - A részleteket megbeszéljük, a szerződést is megírjuk majd. De most nehezen tudnád szignálni. - kuncogok, jelezve, hogy most másról lesz szó, de az állás az övé. Meglátjuk, miként reagál, de a jelek szerint tényleg élvezi az egészet, nem is kicsit. Domborít s csak még jobban kezembe simul keble, amit ki is használok. Nagy, természetes és szép, bimbója szinte karcolja a tenyerem, mire azokat is kicsit kezelésbe veszem, morzsolgatva, hagy élvezze a törődést. Másik kezemnek találok más feladatot, Feneke sem kevésbé taszító: kellemesen domború, kerek és feszes, nem csont és bőr lány, van anyag, amennyi kell. Riszálására válaszul megrezgetem kezemmel a felületet, majd tovább siklik, lefelé, követve a tangája szabta irányt, a bugyi anyagát érintve folyamatosan s ő minden intim pontján érezheti határozott tenyerem és ujjaim. - Mindjárt gondoltam, amilyen tüzes kis szuka vagy... - mormolom a fülébe, majd beleharapok a fülcimpájába, míg kezem alá dörgölt ölén ujjaim eljátszanak, mutató ujjam az anyagon keresztül csiklóján, míg a hüvelyk hátra csúszik, erélyesen érintve az érzékeny pontokat, hogy aztán kissé rámarkoljon. Odafenn kezem sem állt le keblén. Tetszik, hogy már ennyitől is nedves a leányzó. Végül elengedem őt alul, felül, hogy kissé távolabb lépjek tőle és megpaskoljam a fenekét, aztán öltözni kezdek. Letolom a nadrágot, kibújok belőle és a zokniból meg cipőből is persze, anélkül csak könnyebb levetni, majd ledobom a zakót, hogy aztán az inget is szétgomboljam, de az marad. Kellemesen, de még nem teljesen merev hímtagomat farpofái közé simítom, majd így hátulról lábai közé, meglátjuk mit szól hozzá...
Vissza az elejére Go down
Feyre Jansen
avatar
Polgárság

Kor : 23
Avataron : Leanna Decker

TémanyitásTárgy: Re: Caleb irodája (Pink Pitbull Bar)
Pént. Jan. 06, 2017 7:09 pm
 



 

18+

A kockás öltönyös megjegyzésén jót derülök, még kuncogok is kicsit, ám veszem a lapot, és egyelőre nem erőltetem a témát… Ez persze nem jelenti azt, hogy ha a későbbiekben esetleg lehetőségem adódik rá, akkor nem fogok élni vele, és nem kérdezek majd rá nála… De ez alighanem, még igencsak odébb van.
Megállapítására csak biccentek, valóban nem voltak elegen ahhoz, hogy csak belőlük éljek meg, ezért is tettem be ide a lábamat, éppenséggel azzal a céllal, hogy munkát szerezzek magamnak - meg, miután felmértem Calebet, nos, egy kellemesen eltöltött éjszaka ötlete is eszembe jutott, ezt kár lenne letagadni.
- Ilyen privát szobákban is kell majd vetkőznöm, gondolom - nézek rá elgondolkozva - Feltéve, ha megfelelőnek gondolsz a feladatra, hogy privátban is szórakoztassam a vendégeidet, ne csak a színpadon.
Nekem speciel ezzel se lenne bajom, bár tény, az az ötlet, hogy privátban mondjuk csak neki vetkőzhetnék, még jobban tetszik, nem is tudom miért, pedig biztos az ilyen táncosnők még többet keresnek…
Úgy mozgok folyamatosan, hogy a keze mindig érintsen valahol. Imádom ahogy hozzámér, birtokba veszi a melleimet, vagy éppen a fenekemet ingerli a kezével. De tagadhatatlanul az a csúcspont, amikor már a lábam közét érinti, egyelőre még egészen finoman, de mégis, végtelenül ingerlően.
- Igaz, lehet olvashatatlan lenne az aláírásom - nevetek, de aztán már nyilván azzal vagyok elfoglalva, amit tesz velem, ahogy érintéseivel ingerel engem, amitől úgy viselkedem, mint egy hangszer, amit épp meg akarnak szólaltatni.
Bevallom, tetszik ez a szerep, nagyon is.
- Mindjárt gondoltam, hogy értékelni fogod - felelek hasonló stílusban, a harapás tagadhatatlanul jól esik, kellemes borzongás szánkázik végig a gerincemen, ahogy a foga a húsomba mélyed. A dörgölésére persze folyamatos mocorgás a válasz, ne csak ő dolgozzon azért, hogy nekem jó legyen, teszek érte én is, szívesen. Igaz, nem bánnám, ha nem csak a tangán keresztül ingerelne, hanem azt mondjuk félrehúzná, és belám mártaná egy ujját… Na az lenne az igazi élvezet.
Nem tagadom, igen csalódott vagyok, amikor fogja magát, és magamra hagy, ám amikor meglátom, miért teszi, hát mindjárt nyugodtabbnak érzem magam. Elégedetten szemlélem, ahogy levetkőzik, a pillantásom leplezetlen érdeklődéssel jár fel s alá az újonnnan felfedett bőrfelületeken… És persze hosszasan elidőzik a férfiasságán is, aminek a mérete szintén kedvemre valónak ígérkezik.
- Hmm… - nyögök fel halkan, ahogy a lábaim közé áll, egyenesen közéjük tolva a farkát, mire én fogom, és összezárom körülöttük a lábamat. Ez még ugyan nem pont az, amire igazán vágyom, de mi tagadás, kezdetnek éppen megteszi. Ahogy satubaszorítom ilyenformán a férfiasságát, lassan, szinte alig észrevehetően mozogni kezdek, hogy ezzel is tovább ingereljem, és remélhetőleg csak még keményebbé varázsoljam azt a méretes szerszámát.
- Tudod, már ezért megérte idejönnöm ma este. A munka csak ráadás - kuncogok, hiszen most valóban úgy érzem, hogy Caleb képes lesz olyan örömöket okozni nekem, hogy bizony, lehet, mentőautóval fognak elvinni innen, vagy épp el se megyek, mert lábra se tudok majd állni, de kit érdekel? Jó lesz ez így, én tudom. És ki tudja… Talán többször is elő fog fordulni, hogy ilyenformán “fogadhatom” majd, nem csak ma este.
Vissza az elejére Go down
Caleb Waters
avatar
Törvényen kívüli

Kor : 27
Avataron : James Marsden

TémanyitásTárgy: Re: Caleb irodája (Pink Pitbull Bar)
Pént. Jan. 06, 2017 9:24 pm
 



 

+18

- Ha oda jutsz, igen. Már ha arra van megrendelés. Sima öltáncot nem külön szobában adnak a lányok, de külön szobát plusz pénzért lehet kérni, majd, ha oda jutsz, látod a kategóriákat. Abban a teremben akár még rendezvény is lehet, mint legénybúcsú, azért is ez a rudas megoldás, ha útba lenne, csak a produkció idejére van. - magyarázok türelmesen, nem baj, ha belelát kicsit az üzletnek ebbe az oldalába. A többibe majd úgy is beletanul, ha úgy van és valami érinti őt. Hogy milyen fontos emberek járnak ide, hogy esetleg azoknak mik az elvárásai, mit kell nekik felszolgálni, milyen italt isznak, mit szívnak, milyen szert tolnak... ez mind olyan, amibe majd beleláthat. De, hogy mi ezzel a cél, mi olykor egy tényleges üzlet, az már az én ügyem. És az is marad. Végül csak közlöm vele, hogy alkalmazom, lássuk eztán milyen nótát fütyül, de semmi változás. Bólintással nyugtázom, hogy valóban olvashatatlan aláírás lenne ilyen kitekert kéztartással. - Volt már, aki nem értékelte? - kérdezek vissza mint egy mellékesen, de remekül lefoglal a teste, a világért se hagynám abba az ingerlését, de nem ám. Tetszik a lány és birtokba is vehetem, ha akarom s ez a szabadság érzet még fontosabb nekem. Tudom, hogy nem érintetlen árut markolászok, de nem érdekel. Nem ez most a lényeg. Hanem a nedvesség a lábai között. Ellépek tőle, hogy levetkőzzek, amennyire azt jónak látom, majd vissza is térek, nem váratom meg annyira. Tetszik, hogy tudja mit kezdjen magával, mit kezdjen a szituációval. Kis mozgása jó és ügyes, de nem is lehetne ez másként, hiszen ebből akar komoly pénzt keresni, az ügyes mozgásból. Hát, majd hamarosan ismét bizonyíthat. - Tehát a pénz mellékes egy farok mellett. - Eljátszadozom ismét dús kebleivel, bimbóit is morzsolgatva, finoman megcsipkedve, míg hagyom, hogy kicsit mocorogjon, amit annyival egészítek ki, hogy csípőm felfelé feszítve kicsit nekifeszítem rudam ölének, hogy ezzel önmagát is ingerelje a bugyin keresztül. - Na, lássuk ténylegesen milyen ügyes vagy. - kuncogok, hiszen nem lesz egyszerű a folytatás, mert elhúzódok kicsit tőle, de csak azért, hogy aztán kezeim közé kerítsem testét s kihasználjam, hogy bár a csuklóit tartja a selyem, az anyag jól csúszik magán a csövön, így meg tudom oldani, hogy kezei kellően lecsússzanak, őt magát pedig megfordítsam, hogy úgy legyen, mint ahogy az imént még engem akart lenyűgözni a fejjel lefelé lógással. A saját érdekében remélem, hogy veszi a lapot és kihasználja combizmai adottságait. Akárhogy is, szerszámom arca elé kerül megfelelő közelségre, hogy értse, mi a dolga. A puding próbája az evés, most meglátjuk, van e oka, hogy olyan nagyra legyen magával...
Vissza az elejére Go down
Feyre Jansen
avatar
Polgárság

Kor : 23
Avataron : Leanna Decker

TémanyitásTárgy: Re: Caleb irodája (Pink Pitbull Bar)
Pént. Jan. 06, 2017 10:00 pm
 



 

18+

Ha oda jutok. Nem tudom, mit vár el azoktól a lányoktól, akik ezekben a privát helyiségekben rázzák magukat a gazdagabb ügyfelek kényére-kedvére, de szeretnék eljutni arra a szintre, hogy ezt is kipróbálhassam… Persze, egyrészt a pénz, de másrészt az élmény miatt is. Hiszen biztosan más olyannak táncolni, aki busásabban megfizeti, mint az utolsó dollárjait elszóró, igencsak részeges alakoknak. Persze ezt az elgondolásomat egyelőre megtartom magamnak, bár a leendő főnököm nem tűnik ostoba valakinek, biztosan rájött, hogy nem véletlenül érdekel ez a dolog is. Hiába, az embernek több lábon kell tudni megállnia, még egy szakmán belül is. Én pedig éppen ezt fogom tenni.
Még szerencse, hogy annak idején az illemmániássá vált anyám megtanította nekem, hogyan palástoljam az érzéseimet. Így, amikor Caleb a tudomásomra hozza, hogy végül is hajlandó alkalmazni, nem kezdek el diadalittasan kiabálni, vagy vadalma módjára vigyorogni, pedig az utóbbihoz egyébként még kedvem is lenne… De én ehelyett inkább felveszem a félig-meddig hivatalos stílust, bár ezt elég nehéz megtartani, miközben a gondolataim már egészen más irányba kalandoznak, valahányszor a velem szemközt álló férfira nézek… Aki aztán elkezd olyan dolgokat művelni velem, hogy attól voltaképpen már a szavaim is elakad, és egyre inkább az ösztönlény kezd kitörni belőlem is, aki féktelenségre vágyik.
- Nem rémlik.
Mindjárt jobban érzem magam, amikor látom, hogy megszabadul azoktól a drága ruhaneműktől, bár az igazat megvallva, számomra kicsit rejtélyes, hogy vajon az inget miért hagyja magán, de az ő dolga. Ha neki így jó, hát alkalmazkodom, meg aztán, az igazat megvallva, így sem éppen rossz a látvány, sőt… Egészen csábító, bár azt is elhatározom magamban, hogy ha egyszer eloldja a csuklóimat, az lesz az első, hogy leszedem róla azt a bordó inget. Kész, ez el van döntve.
- A faroktól függ - felelem.
Ha nem lenne kellően figyelemreméltó az illető szerszáma, akkor nekem is hamar elmegy a kedvem a flörtölgetéstől, és utána már csak az üzlet érdekel, ám most nem ez a helyzet. Caleb nyilván felkeltette az érdeklődésemet, s ennek megfelelően is cselekszem. Jó érzés, ahogy a testemmel játszadozik, amikor a bimbóimat ingerli, ismét megremegek kissé, sőt, talán még fel is szisszenek egy aprót, na, nem mintha annyira fájna… Csal amennyire kell ahhoz, hogy tovább fokozza az izgalmamat, ami eddig se nagyon akart lanyhulni, amióta témát váltottunk, mondjuk így.
Nem lepődöm meg rajta, amikor ismételten kihívás elé állít. Úgy tűnik, a fejjel lefelé lógós mutatványom mély benyomást tett rá, hiszen rövidesen úgy rendezi a tagjaimat, hogy a combizmaimmal tartsam magam, miközben ő diszkréten jelzi felém, hogy szeretné, ha a számmal venném kezelésbe a már igencsak kemény farkát. Én pedig nem vagyok rest ennek megfelelően cselekedni, s az ajkaim közé veszem. Eleinte csak kóstolgatom, nyalogatom, mint valami nyalókát, majd lassan elkezdem a torkomra engedni, azzal a céllal, hogy az egészet eltüntessem… Bár amekkora doronggal áldotta meg az ég, ez annyira nem is egyszerű feladat… Én viszont nem arról vagyok híres, hogy csak úgy feladnám… Előtte meg kell próbálnom. És persze reménykednem kell benne, hogy nem okozok neki csalódást.
Vissza az elejére Go down
Caleb Waters
avatar
Törvényen kívüli

Kor : 27
Avataron : James Marsden

TémanyitásTárgy: Re: Caleb irodája (Pink Pitbull Bar)
Pént. Jan. 06, 2017 10:41 pm
 



 

+18

- Mindjárt gondoltam. - ki ne értékelné, ha ilyen csomagolásban állítana elő a megtestesült tüzesség? Biztos lenne olyan fanyalgó, vagy homokos, de az barom. Egyszerűen csak félre kell tenni bizonyos dolgokat. Bár tény, hogy mindennél jobb lett volna, ha én töröm be ezt a paripát, de ne legyünk telhetetlenek. Használjuk ki, ami megadatott. Mondjuk Feyre testét. Úgy teszem, hogy neki is örömet okozzak, de az elsődleges az, hogy én jól szórakozzak, hogy én mit akarok. Aztán ha ezt ő élvezi is, hát, jó neki. Levetőközök, ahogy kedvem tartja, majd visszatérek hozzá. - Nocsak, a kis válogatós... - paskolom meg már-már rosszallóan a fenekét, de ez csak játék. - Mi volt a legnagyobb, amivel dolgod volt? - ha már adja a kis fehérmájút, hát csak tessék, mutassa ki. Lehet, hogy amit mond, majd őt még jobban beindítja, vagy majd engem ösztönöz arra, hogy még jobban megadjam neki, de az is lehet, hogy most szembesült velem és ez fogja igazán megragadni a figyelmét, nos, majd kiderül. Eljátszadozom édes testével, ami kellemesen, engedelmesen simul kezeim és testem alá. Ahhoz képest, hogy domina, pénzért uralkodik, velem szemben tényleg más hangot üt meg, vagyis ütött meg eddig. De ha más fordulna meg a fejében, hát el fogom venni tőle a kedvét, kezemben fogom tartani az eseményeket. Mint a folytatásban például. Produkciójának központi elemévé tette a fejjel lefelé lógást, most meglátjuk, miként boldogul igazán ezzel. Érdekes és izgató a gondolat, ahogy látom, ő pedig eléggé teljesíteni akar. Mi lenne, ha tudná, hogy azért a rúdtánc tudására mit fogok majd mondani? Mindegy, a kihívás jót tesz neki és ő engedelmesen fog a teljesítéshez. Élvezettel hagyom és figyelem, hogy testem érzékeny pontján most ő lásson munkához. Tetszik édes, játékos nyelve, ahogy használja rajtam. Aztán itt is hirtelen tér a tárgyra, de ez talán megbocsátható: a helyzete meglehetősen korlátozott. - Jó kislány... - mormolom érdesebb hangon, ahogy örömmel tölt el a melegség, ahogy nyelve és ajkai, majd egyre inkább szája, torka körül ölel, egyre több centit téve magáévá. Nem tehetségtelen, vagy tapasztalatlan, meg kell hagyni. Mélyebb levegőket veszek, ahogy ügyeskedik, majd egy ponton aztán nem jut tovább, néhány centi híja még van, de ki vagyok én, hogy mohóságát kihasználatlan hagyjam? Leszek olyan jó és csípőm mozdítva segítek neki, bár ez az utolsó egy-két centi kétségtelenül küzdelmes lesz, de lazán mozgásba lendülő csípőm nem kegyelmez egy darabig. Elégedetten morranok. Lassan már kezd túl jó lenni, így hát leállok, elhúzva szerszámom, hogy segítsek neki aztán talpra állni. - Van tehetséged Feyre. - mondom neki nyakába harapva egy aprót, majd hagyom, hogy visszanyerje egyensúlyát, a rúdba kapaszkodhat, még hozzá is van kötve, addig én a földön található nadrágomból óvszert kerítek elő, feltépem a csomagolást és felhelyezem azt. Köszönöm, de nem vállalom a kockázatot, hogy amíg nem látok eredményt Feyre-től, máshogy csináljuk. Utána újfent ágyékára nyúlok, hogy megállapítsam, a bugyija már szinte úszik. Le is húzom hát róla a tangát s megtartom még a balomban, ami csípőjére kerül, hogy közben a jobb beigazítson és aztán határozott lökéssel merüljek nedves hüvelyébe, majd két kézzel fogjam meg csípőjét.
Vissza az elejére Go down
Feyre Jansen
avatar
Polgárság

Kor : 23
Avataron : Leanna Decker

TémanyitásTárgy: Re: Caleb irodája (Pink Pitbull Bar)
Szomb. Jan. 07, 2017 5:40 am
 



 

18+

- Válogatós? Én inkább azt mondanám, hogy igényes. Jó kérdés, bár nem tartok magamnál vonalzót, vagy mérőszalagot, hogy mindig méretet vegyek, de a legnagyobb eddig talán 18 centis volt. De ez csak tipp.
Nincs ellenemre, hogy Caleb irányítsa a dolgokat, hiszen most nem munkában vagyok - bocs, belegondolva, mégis -, így aztán a gondolat se merül fel bennem egyelőre, hogy át kéne vedlenem dominába. Annál is inkább, mert olyankor nem dugok a kuncsaftjaimmal, csak játszom velük, hiszen ezért fizetnek. Egyébként meg egyik szereppel sincs bajom az ágyban, ugyanolyan szívesen irányítok, mint rendelem alá magam az aktuális partneremnek, minden csak a szituáción múlik.
Még szép, hogy jó kislány vagyok, gondolom, ahogy a most már igencsak merev férfiassága kezd elmerülni a számban. Nem mondom, hogy az önálló életem nagy részét farkak szopásával töltöttem volna, hiszen annyira sosem becsültem alá magam, hogy kurvának álljak - bármilyen meglepő -, de ettől még, ha éppen volt partnerem, mint teszem azt két hónappal ezelőtt, akkor bizony nem volt ritka, hogy ezt a tudásomat elővettem, nyilván örömszerzés céljából. Innen hát a gyakorlat, amire most aztán tényleg nagy szükségem van.
Caleb dorongjának méretére aztán nem lehet panasz, igencsak küzdelmes a számomra, hogy az egészet le tudjam nyelni, és nem csak azért, mert épp fejjel lefelé lógok egy fémrúdon, hanem azért is, mert az utolsó néhány centit önerőből képtelenség eltüntetni a szám belsejében. Az pedig még külön elégedettségre adhat - és persze ad is - okot a számomra, hogy bizony-bizony ő is egyre nehezebben veszi a levegőt, nem csak én. Amikor a csípője előremozdul, bevallom nőiesen, egy ponton úgy érzem, mindjárt megfulladok, de tartom magam, és hagyom, hogy segítsen a maradék hús megízlelésében is, igaz, amikor sikerül, azt először én magam sem hiszem el. Ezúttal a megkönnyebbüléstől sóhajtok egy nagyot, amikor kihúzza a nyálamtól csillogó farkát az ajkaim közül, a segítségét pedig, amivel talpraállít, most aztán végképp hálásan fogadom. Nem volt rossz az élmény, de kétségtelen, hogy ez most komoly erőtatartalékjaimat vette igénybe, így tényleg szükségem van vagy fél percre, hogy minden visszazökkenjen a normális kerékvágásba.
- Igen, tudom - a nyakamat érő harapást boldogan fogadom, bár kicsit kiráz tőle a hideg, mégis örömmel veszen. Szeretem az ilyesmit, nem tagadom.
Nem kerüli el a figyelmemet, hogy a nadrágja zsebéből már elő is kerül az óvszeres tasak, és nem tudom megállni, hogy megjegyzést ne tegyek ezzel kapcsolatban.
- Látom, felkészültél - kuncogok.
Nincs bajom a gumival, bár tény, hogy sokkal jobb nélküle, viszont egyikünk se tudja még, hogy minden rendben van-e a másikkal olyan téren, hogy enélkül is megpróbáljuk. A megjegyzésem inkább annak a ténynek szól, hogy szemmel láthatóan számított rá, hogy nem fogok szex nélkül távozni az irodájából.
- Mennyi van nálad? -teszem el a kérdést, mert bevallom, lehet, nem bánnám, ha nem csak egy menetről lenne szó, hanem mondjuk legalább kettőről.
Mondjuk, ha előre tudtam volna, hogy Caleb vonzó lesz a számomra - és nem egy középkorú, már kopaszodó fószerra számítottam volna első körben -, akkor betettem volna a tárcámba egy csomagocskát, de valahogy nem félek attól, hogy ez az egy óvszer lenne a főnököm közelében. A kérdés már csak az, hogy lesz-e kedve több menetet tolni.
Örömmel fogadom, amikor lehúzza rólam a bugyit, bár bevallom, az átnedvesett anyag igencsak hűvös, ahogy a bőrömhöz ér, amikor Caleb rámarkol a csípőmre, de nem baj, jó ez így, hiszen tudom, ezután olyan dolog következik, ami nagyon fog tetszeni… és nem is kell csalódnom. Felnyögök, ahogy a farka tövig merül bennem, majd szinte azonnal lökök egyet hátra a csípőmmel, hogy mozogni kezdjen. Tudom, hagynom kellett volna időt magamnak, hogy megszokjam a méretét… De arra szerintem mozgás közben is ráérünk.
Vissza az elejére Go down
Caleb Waters
avatar
Törvényen kívüli

Kor : 27
Avataron : James Marsden

TémanyitásTárgy: Re: Caleb irodája (Pink Pitbull Bar)
Szomb. Jan. 07, 2017 11:08 am
 



 

+18

- Akkor mondjuk azt hogy nagy igényekkel rendelkező? - nevetem el magam, megfelelve az ő válaszára. Akkor nagyjából az volt a plafon neki ezek szerint, ami most is vár rá... persze némi eltérés lehet, pontosan én sem tudom, de elégedetlen csak nem lesz. Vélhetően olyannyira nem, hogy hamarosan ahogy átrendeződik a helyzet és ő fejjel lefelé kerül, már akadályokba is ütközik éppenséggel. Átkozottul jól és ügyesen teszi a dolgát s ez tetszik, ahogy az is, hogy bár nem bír teljesen vele, hősiesen küzd. Ha pedig ilyen kitartó, hát a jutalom nem maradhat el: segítek neki. Sikerül végül s én feje mozgásával egy ütemben kezdem mozgatni a csípőm, hogy még nagyobb élvezethez jussak s rendesen megdolgozzon a vöröske. Egészen addig, amíg már alig bírok magammal, ekkor, bár nagy önerő árán, de megszakítom a folyamatot s hogy a következő szintre lépjünk, jöhet az óvszer. - Az ember fiánál jó, ha van mindig... szóval a ruhámban és az irodámban is szokott lenni, sosem lehet tudni. - válaszolok, ugyanis nem kifejezetten rá készültem ezzel, félreértés ne essék. Egyszerűen jó ha van,mert mint a mellékelt ábra mutatja, sosem lehet tudni mit dob a gép, vagy kit kívánok meg. Most őt és ezt nem is hagyom annyiban. - Szóval az előbbi alapján több is, már azért is, mert egyik sem életbiztosítás, szakadhat is. - vonom meg a vállam, a selejt elkerülhetetlen, még ha a termékek kis aránya is problémás abból a márkából amit használok, de előfordulhat. Ez a dolgok rendje, nem akadok fenn rajta, inkább odafigyelek és készülök tartalékkal. Nem adok olyan amatőr hibákra, hogy egy szál gumival futkossak ilyen helyzetben. A jövőben meg majd, mint minden táncosom, ő is lead egy orvosi eredményt. Kell az egészségbiztosításhoz... az élmény biztosításához meg az, hogy én most szépen belé helyezzem a bizalmam, amit meg is teszek, nem kapkodom el, de határozottan, birtoklóan teszem meg. Ő persze azonnal nyög és mozdul, mire a fenekére csapok és belemarkolok a telt, kellően húsos idomba s szilárdan megtartom magam benne, végig érve, mozdulatlanul egy kis időre, majd mikor már pattanásig feszülhettek idegei, hirtelen kezdek egyre nagyobb íven, egyre gyorsuló lendülettel mozogni. Erőt is fokozatosan adok bele, de nincs nagy romantikázás semmilyen fronton sem: határozott, kemény stílusban kapja meg ez a kis tüzes, amire szüksége van. Korábban alaposan felpörgetett, de az óvszer kellően tompító volta kisegít, így még jobban tudok teljesíteni, kezem a fenekéről közben előre csúszik, hogy mellét gyúrjam és ingereljem, a másik nedves bugyijával remekül elvan még a csípőjén, biztos támaszt lelve. Már teljes hosszamban, nagy lendülettel és erővel csapódok bele újra és újra.
Vissza az elejére Go down
Feyre Jansen
avatar
Polgárság

Kor : 23
Avataron : Leanna Decker

TémanyitásTárgy: Re: Caleb irodája (Pink Pitbull Bar)
Szomb. Jan. 07, 2017 11:36 am
 



 

18+

- Így is mondhatjuk - nevetek én is.
Tény, hogy a látszattal szemben, nem adom magam olyan könnyen. Nincsenek ellenemre a futó románcok, de ettől még igencsak válogatós vagyok azon a téren, hogy mégis milyen pasit engedek a lábam közé. Emellett pedig, biztos, ami biztos, rendszeresen kivizsgáltatom magam, és eddig soha nem volt semmilyen problémám.
Bevallom, örülök, amikor segít az egész farkát eltüntetni a számban, amikor azonban mozogni kezd benne, attól néhány könnycsepp szökik a szemembem ugyanis kicsit fájdalmas a dolog… Na, annyira nem, hogy panaszkodni kezdjek, meg aztán gyakorlat teszi a mestert… Következőre szerintem már jobban fog ez menni, remélhetőleg sokkal jobban.
Egyetértek vele, valóban nem árt, ha az ember fia, vagy lánya minden eshetőségre fel van készülve, de azért tetszik a gondolat - még ha nem is feltétlen igaz -, hogy részben az érkezéseim miatt is készült azzal a pár csomaggal, amiből egyet már biztosan elhasználunk.
A fenekemet érő csapás hatására hangosan felkiáltok, na nem kimondottan fájdalmamban, inkább meglepettségemben. Valahogy még jól is esett, ahogy a tenyere csattant a feszes bőrön, de az előbbi hangnál több tetszésnyilvánításra egyelőre nem futja belőlem, hiszen hiába kezdek el rajta mozogni - vagy inkább csak próbálkozom - Caleb szilárdan megtart a farkán, anélkül, hogy megmozdulna. Addig-addig húzza a dolgot, hogy már szívem szerint beszólnék neki valamit, amikoris végre valahára az ő csípője is mozogni kezd, és valósággal felnyársal azzal a keménységgel.
- Na végre - motyogom megkönnyebbülten. Ez már mindjárt jobban tetszik nekem is.
Elégedetten hümmögök, ahogy az egyik keze - naná, hogy még véletlenül sem az, ami a nedves bugyimat szorongatja, nehogy véletlenül elejtse, és ezáltal megszabadulhassak a hideg érintésétől - a mellemre siklik, és amikor meg is gyúrja, na az jelenti számomra az igazi élvezetet, szinte még követelőzőbben kezdek mozogni, hogy csinálja még, még, még. Nem sokan vannak, akik ennyire be tudnak indítani, de be kell ismernem, Calebnek van tehetsége a dologhoz, nem is kevés, én pedig ezer örömmel élvezem ennek előnyeit.
Ahogy egyre erősebb, masszívabb, és mondhatni határozottabb lökésekkel dolgozik bennem, úgy válok én is egyre hangosabbá. Mivel bejőve láttam a hangszigetelést biztosító kis háromszöges falbetétet, nem aggódom amiatt, hogy sokan rájönnének, mi folyik idebent, bár ha így lenne, az se érdekelne különösebben. Nagy valószínűséggel nem én vagyok az első lány, aki a Calebbel lefolytatott, sikeres állásinterjúját keféléssel zárja. Jelen pillanatban nem zavar a gondolat, de ha sokszor magával ragad a teljesítményével, hát, nem tagadom, lehet, hogy lesznek problémák, ha a többi lány is szeretne magának a mézesbödönből, amibe most lehetőségem van belekóstolni… És bevallom, igencsak édes a méz, ami benne van.
Vissza az elejére Go down
Caleb Waters
avatar
Törvényen kívüli

Kor : 27
Avataron : James Marsden

TémanyitásTárgy: Re: Caleb irodája (Pink Pitbull Bar)
Szomb. Jan. 07, 2017 12:08 pm
 



 

+18

A szavak ideje lassan lejár, legalábbis a következő pillanatokban Feyre számára mindenképpen. Van más, ami kitöltse a száját és meggátolja a beszédben. Én pedig még rá is segítek az egészre. Kifejezetten kellemes a dolog s az sem zavar, ha a lány szemei könnybe lábadnak, ha szenved kicsit, tán még jó is. Gonosz lennék? Kár lenne tagadnom... de azt is, hogy hatást tud gyakorolni rám a vöröske és még nem akarom rövidre zárni a dolgot, máskor talán lehetne így is, de most nem erre vágyok. Inkább leállok és változtatok helyzetünkön. Feyre még némi időt is kap, hogy kifújja magát és vérkeringése helyre billenhessen, bár nem sokat, nem fogom ezzel elkényeztetni. Az csak jó, ha minél keményebb a történet, látom, hogy igényli a bánásmódot. - Ne türelmetlenkedj, visszasírod majd a mozdulatlanságot. - mormolom a fülébe, hogy aztán újfent nyakába, majd vállába harapjak finoman, ahogy mozgásba lendülök immár. Telt melle nem csak dísznek van, kellően érzékeny is, így ahogy követelőzve tolja tenyerembe, én csak erősebben markolom, gyúrom, bimbóját izgatom morzsolgatva, vagy ujjammal "megpörgetve". Tetszik, ahogy egyre hangosabb Feyre, az én élményemhez is hozzájárul, kedvemre való kéjtől fűtött kis koncertje, kint úgysem hallani, de ez nem jelenti azt, hogy ne tennék valami komiszságot: az eddig tartogatott tangát egy erotikus hangadásánál szájába tolom. - Kóstold csak meg magad! - reszelős hangomat hallhatja, majd most, hogy mind a két kezem üres, azonnal hosszú vörös hajába markolok, húzni kezdem, hogy hátát ívbe feszítsem. Csípőm még durvábban, erősebben, mélyebben dolgozik rajta, lökéseim előrefelé tolják, míg kezeim erősen feszítik odafent hátra hajánál fogva s még a kezeit is fogva tartja a kötés a rúdnál, szóval intenzív igénybevételnek van kitéve a teste, hüvelyéről nem is beszélve, melyet minden eddiginél nagyobb erővel ostromlok.
Vissza az elejére Go down
Feyre Jansen
avatar
Polgárság

Kor : 23
Avataron : Leanna Decker

TémanyitásTárgy: Re: Caleb irodája (Pink Pitbull Bar)
Szomb. Jan. 07, 2017 3:48 pm
 



 

18+

Egyre inkább eldurvul ez az este, úgy érzem. A találkozó, ami egy szimpla állásinterjúként indult, szinte egy pillanat alatt fordul át valami egészen másba, amit én, személy szerint nem különösebben bánok, ugyanis nekem személy szerint kimondottan tetszik az események ilyenirányú alakulása, akkor is, ha erre eredetileg nem nagyon számítottam. Arra igen, hogy meg kell majd próbálnom elcsavarni Caleb fejét a mutatványommal, ha eredményt akarok elérni, de arra, hogy ebből valami egészen más fog kisülni, nem igazán.
Én magam is érzem, hogy a szám milyen hatást gyakorol rá, lehet, nem kellett volna sok, talán néhány bólintás a farkán, és úgy elsült volna, mint a nagyágyú… Ám nem ezt az utat választotta, hanem azt, hogy talpra állított, és némi előkészület után úgy vágta magát a lyukamba, mint a parancsolat. A harapásokat ismét hálásan fogadom ezúttal is mindegy, hogy az épp a nyakamat, vagy a vállamat éri, mindkettőt szeretem a magam módján valamennyire.
Még szép, hogy a mellemet szinte beletolom a markába, szeretem, amikor a férfiak azzal szórakoznak, hogy markolják, gyúrják a két méretes halmot, amit először mindig műnek vélnek, majd megérintik, és rájönnek, nem csalás, nem ámítás, engem bizony ekkora természetes ütközőkkel áldott meg az ég, amit aztán nem is áll szándékomban rejtegetni. Büszke vagyok az ikreimre, és arra is, amilyen hatást ki tud váltani s partnereimből, példának okáért Caleb-ből is, aki szintén újra és újra visszatér hozzájuk, hogy kedvére markolássza ezeket, mire én elégedetten, és vágytól fűtötten nyöszörgök tovább. Erre persze az is rátesz még egy lapáttal, hogy mindeközben továbbra is úgy mozog bennem, mint a parancsolat, olyan intenzitással, hogy az már majdnem fáj.
És ezt a hatást is képes csak még tovább fokozni, amikoris gondol egyet, és a bugyimat a számba tömi, mire kissé helytelenítő hangok szakadnak fel belőlem, amik aztán persze elfúlnak, hála az útjukban álló anyagnak, amin valóban lehet érezni a nedveim ízét. Furcsa, ám mégis izgató dolog ez, amitől csak méginkább ficánkolni kezdek a farkán, egyre jobban és jobban hajszolva a kéjt. Eközben a hátam ívbe feszül, hála a mozdulatnak, amivel a hajamra markol, és hátraránt, amitől megint csak érzek némi fájdalmat, de nem különösebben. Persze mindez csak még tovább tüzel engem is, és egyre inkább arra törekszem, hogy belemozduljak a lökéseibe, hadd érezze ő is a törődést, ne csak én.
Vissza az elejére Go down
Caleb Waters
avatar
Törvényen kívüli

Kor : 27
Avataron : James Marsden

TémanyitásTárgy: Re: Caleb irodája (Pink Pitbull Bar)
Szomb. Jan. 07, 2017 6:54 pm
 



 

+18

Nem tudhatom Feyre mire számított a mai napot illetően, erre lehet kevésbé, bár nem tartom lehetetlennek, hogy felmerült benne, az új állásért egy elevenebb rúdon is meg kell esetleg dolgoznia. Ki tudja? Minden esetre én előbb közöltem vele, hogy felvettem, szóval erről szó sincs, ez már csak a vágyainkról szól igazából. Meg talán arról is, hogy nem csak kedvemet töltöm vele, de alatta azt is megmutatom neki, hogy miért vagyok én a főnök s hol a helye... képletesen értve. Miután az "interjú" ezen szakaszában megmutatta nyelvi képességeit, jöhet a váltás és megnézzük, hogy áll a testbeszéddel, a nem nyelvi kommunikációval. Nem aprózom el, még ha nem is rontok ajtóstól a házba, azért olyan lágy sem vagyok s hiába akarna mocorogni, először az akaratom parancsolom rá. Utána, hogy ez megvan, már jöhet a mozgás, az én irányításommal persze. Ebbe már belemozoghat, nem zavar, adok is rá okot neki, határozottan, erőteljesen mozogva csípőmmel. Szerintem nincs eleven férfi, aki ne játszanak el szívesen kebleivel, lehet még olyan is, aki a kis kebleket favorizálja, mert vannak bizony ilyen férfiak is. Én a magam részéről nem esküszöm a tejcsárdákra, az amorf, szétfolyó halmoknál sokkalta jobban kedvelem én is a kisebb, de formásabb darabokat, azonban Feyre esetében feszesség, forma párosul a mérettel és ez így jó, már-már ellenállhatatlan. A jelek szerint pedig ki is tudja használni és szereti, ha játszanak vele. Lehet a későbbiekben még ennek is látjuk hasznát. Majd ahogy kedvem tartja... Most úgy tartja kedvem, hogy a hangját kissé eltompítsam, kéjes kiáltásait nyöszörgéssé degradáljam a nedves bugyival s hidegen hagy helytelenítő hangocskája, megkapja cserébe a farkam még erőteljesebben, még durvábban. Kezeim a vörös tincsekbe markolnak s erőt fejtenek ki, érezze ott is a törődést, ellentétes hatások közé szorítva feszítem ívbe a lányt és adom meg neki csípőmmel újra és újra tövig, mélyen, nagy lökésekkel amit akar. Ficánkolhat nyugodtan, én rásegítek neki, kérni sem kell, mert ilyen jóságos vagyok. - Ízlesz magadnak? - mormolom fülébe, biztos megtalálja a módját, hogy valami választ nyöszörögjön, én végighúzom az orrom vállától nyakán át füle tövéig, édes illatát magamba szívva. - A tested már könyörgött az alapos bánásmódért. - mondom neki, míg csípőm kitartóan csattan újra és újra feszes fenekének, ahogy nekipréselem testét a rúdnak, ami keblei közé simul, hátrafeszített fejét hajánál fogva tartja egyik kezem, mert a másik már vándorútra indult testén, hogy fenekébe markoljon, majd előre siklik és most először csiklóját kényezteti így, direktbe.
Vissza az elejére Go down
Feyre Jansen
avatar
Polgárság

Kor : 23
Avataron : Leanna Decker

TémanyitásTárgy: Re: Caleb irodája (Pink Pitbull Bar)
Szomb. Jan. 07, 2017 7:19 pm
 



 

18+

Fene se hitte volna, hogy ennyire jól fogom magam érezni, miközben egy lényegében idegen férfi keféli ki belőlem a lelket is, ráadásul hozzá vagyok kötözve egy sztriptízrúdhoz, így aztán a mozgási lehetőségeim igencsak korlátozottak. Mivel domina is vagyok, ugyebár, tisztában vagyok a kötözési formákkal, és valamennyire talán azzal is, hogy ezt egyesek miért élvezik olyan nagyon… És most nekem is igencsak kedvemre való. Tetszik, hogy nem kell a következő lépésen gondolkodnom, csak hagynom, hogy az események magukkal sodorjanak, na meg élveznem az eredményüket. Egyre inkább úgy érzem, hogy csak sodródom, nem is igazán várva a folyamat végét, és valamiért egy kicsit sem bánom, hogy ez az aktus most éppenséggel ilyen. Caleb nagyon érti a dolgát, én pedig, úgy tűnik, ahhoz értek, hogy ezt készségesen, és lehetőleg minél jobban kiélvezhessem, mint valami drága, különleges ételt, vagy drága, luxuscikknek számító bort.
Nem nagyon értem, hogy egy hangszigetelt szobában miért van rá szükség, hogy a bugyimmal elnyomja a hangomat, de ha ilyen kedve van, hát felőlem csinálja. Nem ez a legerotikusabb dolog valaha, amit eddigi életemben csináltam, de tapasztalatnak és egy strigulának pont jó lesz az Ezt is kipróbáltam - listámon.
Kérdésére heves bólogatásban kezdenék, ha a baszástól egyébként se mozogna az egész testem olyan ritmusban, amilyet Caleb éppen diktál nekem, ezért inkább csak helyeslően dünnyögök, nem feltétlen azért, mert valóban annyira, de annyira ízlenék magamnak, hanem mert tudom, hogy ez a férfi ezt akarja hallani, én pedig a kedvére akarok tenni, mintegy szívesség gyanánt, ha már ő ilyen “jól” bánik velem, és megadja nekem azt, amire vágyom.
Mit ne mondjak, lehet, igaza van. Pár hónapja nincs semmilyen kapcsolatom - mármint szexuális töltetű -, így mondhatni, a testem és a lelkem is ki volt éhezve már arra, hogy valaki jó alaposan megdugja… És azért szerencsésnek vallhatom magam, amiért ez az ember éppen Caleb lett, ugyanis minden elismerést megérdemel azért, ahogy a farkával bánik, érezhetően képes lesz engem kielégíteni. Én pedig alig várom, hogy ez valóban megtörténjen, könnyen lehet, hogy fergeteges élmény lesz. Összességében még az a látvány is egészen kedvemrevaló, ahogy a hűs sztriptízrúd a melleim közé préselődik, és szerintem nem kell különösebben kifejtenem, hogy ez mire emlékeztet engem… Valószínűleg elég egyértelmű.
Amikor már a keze direkt csak azon a bizonyos ponton kezd munkálkodni, az olyan a számomra, mintha villám hasítana belém egyik pillanatról a másikra. A testem megdermed, már csak Caleb lökései tartják mozgásban, s én pedig valósággal csillagokat látok az élvezettől. Ez annyira megdobja az élvezet mértékét bennem is, hogy bizony, még pár mozdulat, és feljutok a csúcsra, minek hatására megintcsak hangos kiáltás akaródzik kitörni belőlem, ezért a tangát csak úgy, kiköpöm a földre - egyébként sem valószínű, hogy az eddigiek után hajlandó lennék felvenni, és így hazamenni, ezért nem érdekel, hogy az a kis ruhanemű hol landol, csak az, hogy az orgazmus a lehető legtovább tartson.
Vissza az elejére Go down
Caleb Waters
avatar
Törvényen kívüli

Kor : 27
Avataron : James Marsden

TémanyitásTárgy: Re: Caleb irodája (Pink Pitbull Bar)
Szomb. Jan. 07, 2017 9:35 pm
 



 

+18

A táncosaim nem használom személyes háremként, igen ritka, hogy valamelyikükkel lefeküdjek. Feyre mindenképp kivételt jelent tehát, ha nem is egyedülit, de mindenképpen különleges esetet. Cserfes, tüzes, kéjvágyó és gyönyörű, ez pont elég ahhoz, hogy kedvem támadjon megszerezni és, ha nem is elsőként, de a magam számára betörni őt. Az irányítás a kezemben, a rúdhoz kötöztem s miután kicsit a kedvemre tett, jöhet a közös örömszerzés. Annyira önző nem vagyok, hogy az ő boldogsága ne számítson, de valahol az ő kielégülése, vagy kielégülései is az én hiúságoman legyezgetik, szóval nekem se mindegy a dolog. Nincs pihenés, keményen teszem magamévá, illetve csak annyira erőszakosan, ami még erotikus mind a kettőnk számára. Ennek a része a kötözést megfejelendő a hajhúzás is, na meg a bugyi. Nem a hangtompítást szolgálja, inkább apró dominancia játék is, amit igenlő nyögése is jelez kérdésemre. - Helyes. - mormolom fülébe, míg lankadatlanul folytatom az eddigieket. Teste ácsingózik a bánásmódom iránt úgy érzem, hiszen bármit teszek, csak még vágyakozóbban, engedelmesebben mozdul bele, simul oda, ez pedig tetszik jelenleg. Adósa nem is maradok, nem fogom vissza magam, bár vannak még tartalékaim és nem feszítettem meg végső erőimet sem, de panaszra semmiképp sem lehet oka, lehet nem is tudná azt kimondani jelenleg... a gondolatra elmosolyodok s csak tovább teszem a dolgom, majd amikor azt érzem, hogy kellően feszült már hozzá, ujjaim ölére vándorolnak, hogy mutató és középső ujjaim közé csippentve csiklóját kényeztessem és ingereljem a csúcsig. Elégedettséggel tölt el, ahogy meghallom hangját, amint a bugyit kiköpte, élvezettel tapasztalom meg, hogy farkam körül hogy kezd ritmikusan rángó táncba hüvelyizomzata a kéj hatására, így még rákapcsolok, érzékenységét kihasználva éreztetem vele még a törődést és boldogan szemlélem, hogy feszül már nem csak a nyomástól háta, hogy szorul keblei közé a rúd, hogy játszik fehérségén a könnyed libabőr... de nem érem be ennyivel, mert még le se csengett igazán élvezete, én kihúzódok belőle, hogy farkam belé merülő két ujjam pótolja, amik puhatolózva indulnak meg benne, hogy kitapintsák igazán érzékeny területeit, épp ezért egy időre még csiklóját se ingerlem, hívogatóan görbítem ujjaim, hogy rátaláljak G pontjára. Figyelem reakcióit, s ha megvan, amit kerestem, akkor ott ténykedek, három ujjra bővítve ideiglenesen a kettőt, majd másik kezem csiklóján is akcióba lendül, hogy utána harmadik ujjam kicsusszanjon hüvelyéből és a rá tapadt síkosságot kihasználva ánuszán kezdjen körözni, ott ingerelje, majd oda is becsusszanjon. Míg két kezem így dolgozik alsó régióin, mellkasom az ő hátának feszül, továbbra is a rúdnak tolva őt s most először csókolok puha, fehér nyakába.
Vissza az elejére Go down
Feyre Jansen
avatar
Polgárság

Kor : 23
Avataron : Leanna Decker

TémanyitásTárgy: Re: Caleb irodája (Pink Pitbull Bar)
Vas. Jan. 08, 2017 8:22 am
 



 

18+

Fogalmam sincs róla, vajon hány lánnyal játszotta, vagy játssza el azt, amit most velem, de az igazat megvallva, egy ilyen felhevült szituációban nem is nagyon érdekel, csak az, hogy dolgozzon bennem, és okozzon nekem annyi örömöt, amennyi a csövön kifér. Én is megérdemlem, hogy néha teljesen elengedjem a gyeplőt, és olyan őrültségekbe bocsátkozzam, mint a főnököm elcsábítása, amit lehet, hogy utólag meg kellene bánnom, éppen a munkakapcsolat miatt, de van egy olyan érzésem, hogy én aztán nem fogom, sőt, még a későbbi repetákra is igencsak vevő lennék.
Még az is jól esik most nekem, hogy az ő kezében van az irányítás teljes mértékig, mert ez talán még valami egészen érdekes plusz ízt is tud adni ennek az alkalomnak, hiszen ki gondolta volna, hogy ennyire magától értetődőnek fogom venni, hogy hozzákötöz ehhez a rúdhoz, aztán olyan dolgokat művel velem, hogy attól majdhogynem az eszem is elmegy, jó messzire?
Azért úgy tűnik, nem én vagyok az egyedüli, aki elégedett a dolgok menetével, hiszen még arra a kérdésére is meegkapja a választ, hogy vajon tetszik-e nekem, hogy a saját magamtól nedves bugyimat a számba nyomja, mint valami finom kis falatot… Ami azért, ha belegondolunk, talán kicsit beteg dolog, azonban most ezzel sem foglalkozom, hiszen akad ennél ezerszer fontosabb dolgom is.
Munkálkodásának hála, idővel mégis csak feljutok a csúcsra, és még bőszen lovagolom az élvezet hullámait, amikor megérzem, hogy a férfiassága egyszer csak kicsusszan belőlem, anélkül, hogy ő elment volna. Ezen talán éppen fennakadnék, azonban Caleb nem hagy számomra időt a gondolkodásra, mielőtt az értelmes gondolat, amit szavakká formálhatnék, egyáltalán megszületne a fejemben, ő már két ujját belémtolja, amire ismételten egy egészen hangos nyögés, és persze testem elégedettsége a válasz. Alapból sincs kis étvágyam, ha szexről van szó, de most aztán, még engem lep meg a legjobban, hogy a főnököm mit hoz ki belőlem. Nem vágyom még pihenőre - pedig már jó ideje állok egyhelyben, előtte meg fejjel lefelé is lógtam perceken át, szóval, lehet, nem ártana -, csak arra, hogy folytassa, és kényeztessen tovább. Hogy meddig? Talán addig, amíg mind a ketten össze nem esünk a fáradtságtól.
Amint rátalál arra a potocskára, ami tuljadonképpen a kéjt az egekbe tudja fokozni bennem, az egész testem megborzong.
- Ott, ott! - kiáltok fel, mint valami félőrült - Csináld még!
Ebből is látszik, hogy van ám tapasztalata a nőkkel, hiszen nem kell sokat kutakodnia, hogy rátaláljon arra az aprócska forrásra, és két ujjával kezelésbe vegye. Aztán belémcsusszan még egy, ami megint csak ínyemre való, azonban a pillanat, amikor az egyik ujj a seggemnél kezd kutakodni, az már nem nagyon tetszik, ahogy az sem, ahogy becsúszik oda.
- A seggem tabu, Caleb! - szólok rá, és bár ott a rúd, megpróbálok annyira elhúzódni tőle, hogy kicsusszanjon belőlem az, amit sikerült szánt szándékkal rossz helyre betolnia.
Lehet, hogy sok mindenre kapható vagyok a szexben, de azért számomra is létezik egy határ, ez pedig az, hogy az anális szexből köszönöm szépen, de nem kérek. És ezen a tényen még az sem változtat, hogy ezúttal nem beleharapott a nyakam puha bőrébe, hanem gyengéd csókot lehelt rá, ami természetesen elképesztően jól esett, de ahhoz közelről sem elég, hogy olyan dolgot akarjak megengedni neki, amit soha, senkinek.
Vissza az elejére Go down
Sponsored content


TémanyitásTárgy: Re: Caleb irodája (Pink Pitbull Bar)
 



 

Vissza az elejére Go down
Caleb irodája (Pink Pitbull Bar)
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
1 / 2 oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2  Next

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
 :: Játéktér :: 
Seattle
 :: 
Pink Pitbull Bar
-
Ugrás: