HomeHome  TaglistaTaglista  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  

Share|

Vizsgáló

Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2
Admin
avatar
Admin

Admin : Admin
Kor : 167
Avataron : Mr. Madden | McKidd | Ulliel | Wood

TémanyitásTárgy: Vizsgáló
Hétf. Márc. 28, 2016 5:29 pm
 



 

First topic message reminder :



A hozzászólást Admin összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Hétf. Aug. 21, 2017 10:45 am-kor.
Vissza az elejére Go down

Cornelia H. Waldorf-Jones
Inaktív

Kor : 26
Avataron : Miranda Kerr

TémanyitásTárgy: Re: Vizsgáló
Szer. Feb. 08, 2017 8:25 pm
 



 


Charity & Cory

Yes, you are pregnant…




A szőke színésznő helyzete újdonságszerűen hat rám, mert eddig egyik betegemmel se voltam túlontúl kommunikatív a szükséges párbeszéden kívül. A terhessége, vagy éppen a hasonló helyzet, hogy ő sem gondolt volna arra, hogy babát vár, váltja ki a szimpátiámat, de az is lehet, hogy a hormonok ugrálása miatt jutottam el arra a szintre, hogy már egy kővel is együtt érezzek, mert ezt hozza ki belőlem a várandósság. Az arcmemóriám nem olyan jó, de leesik a tantusz, hogy láttam már egy sorozatban. Úgy tűnik, hogy nekem jutnak a híres emberek ebben a kórházban, meg a fóbiák, melyekről nem nyilatkozhatok az újságoknak.
- A stressz meg a színészkedés szerintem kéz a kézben jár, és ha az ember hozzászokik, akkor is az élet produkálhat szokatlan helyzeteket. Semmiség, és ajánlatos pótolni a kiesett adagokat, mert sokkal könnyebben fognak indulni a reggelek is, sőt az ilyenfajta görcs nullára redukálható le. – kitör belőlem az okoskodás, de elvégre azért vagyok itt, hogy jó tanácsokkal lássam el, és felhívjam a figyelmét a teendőkre. A magam bajából tanulva osztom meg a véleményemet vele, ki tudja, neki is beválthat, ami nekem működött az elején. Ha nincs dr. Roux, akkor aznap éjjel el is vetélek. Nem hiszem, hogy megtudnám mondani, hogy melyik a jó, de határozottan a terhesség mellett kell maradnom, és a felénél se járok. Később minden ok nélkül fogok sírva fakadni, vagy leszedni másnak a fejét? Állítólag már most is elviselhetetlen vagyok, akkor mi lesz a második trimeszterben?
- Igen, az vagyok. Egy kicsivel előrehaladottabb az én állapotom, de közel vagyunk egymáshoz. – mosolyra húzódnak az ajkaim, és eligazgatom a köpenyemet, de úgyis hamarosan látszódni fog, így még letagadni se fogom tudni. Remélem nem lesznek megátalkodott gyakornokok, akik ezáltal akarják benyalni magukat nálam….mert az összeset felakasztom egy vasszögre.
- Szép név, én a sajátommal nagyon sokáig nem voltam kibékülve, de aztán be kellett látnom, hogy járhattam volna rosszabbul is. Sunshine…és hasonlók. – a kipakolt eszközöket eltüntetem, nem hiányzik, hogy az értékelésemben a hanyagság is szerepeljen. Nemsokára elkezdődik a verseny a rezidensek között, és akkor alapból hátrányból indulok, mert plusz egy fővel kell a ringben maradnom, aki ráadásul a nap huszonnégy órájában csak hátráltat.
- Jaj, nem hiszem, és én meg főleg nem ítélkezem. – nem tudom miért, de viccesnek találom, hogy ennyire zavarba jön.
- Ha nem jönne össze, és már sokadik alkalommal próbálkoznánk…én se gondoltam volna rá, pedig orvos vagyok, és eléggé maximalista is. Egyetlen alkalom is elegendő hozzá…én már csak tudom. – sóhajtok egyet, de abba már nem avatom bele, hogy tulajdonképpen az egyéjszakás kalandom végeredménye a hasamban növekvő élet.
- Máris hozom a vizet. – odaadom neki a mentőzacskómat, és a csaphoz sétálok át. Az automatáig lusta vagyok elmenni, ezért töltök neki egy műanyagpohárba, de a művelet közben meg kell kapaszkodnom a kérdése hallatán.
- Orvosi körökben szinte ez már lehetetlen lenne, de ha nincsen szervi probléma, és a hormonok se borultak fel, akkor csak egy magyarázat van…a rossz időzítés, és a rossz partner. Nem kellene a véleményemet elmondanom, de úgy gondolom annak sosincs jó vége, ha valamit nagyon akarunk, vagy nagyon megtervezünk… - hoppá Cornelia saját magad ellen beszélsz, te nőszemély! A pohárral a kezemben térek vissza hozzá, és nyújtom át neki.
- Nekem első alkalommal összejött, de én Char nem akartam őt. Ez is egy különleges helyzet. – hallgatok el, és az ölébe fektetett zacskóból csenek el két szemet.
Vissza az elejére Go down
Charity Coleman
avatar
Média és művészet

Kor : 30
Avataron : Candice Accola

TémanyitásTárgy: Re: Vizsgáló
Csüt. Márc. 09, 2017 2:11 pm
 



 

- Azt hiszem, egy darabig egyébként is hanyagolni fogom a munkát, hogyha befejeztük a mostani projekt munkálatait. – Vigyáznom kell magamra, ez tiszta sor, és veszítettem már el úgy babát, hogy egy forgatáson megütöttem magam, az sem vígasztalt, hogy az orvosom szerint a magzat nem élte volna meg a 12 hetes kort sem. Most nem fogok kockáztatni, fogalmam sincs, mi célja az égnek ezzel a szó szerint égből pottyant gyermekkel, de mindent meg fogok tenni annak érdekében, hogy egészségesen a világra jöhessen. Szerencsére az új filmemben nincsenek olyan jelenetek, amikben megsérülhetnék, de ettől függetlenül beszélni fogok Annával az ügyben, hogy lehetőség szerint kímélő üzemmódban működhessek a végéig. A tanácsait természetesen meg fogom fogadni Corneliának, lévén mégiscsak orvos, gyanítom nem ismeretlen terep ez számára, és mellesleg mint kiderült frissiben, állapotos ő is. Ez azért mosolyt csal az arcomra, magam sem tudom mire vélni, de talán azért, mert kicsit olyan érzés, mintha nem lennék egyedül.
- Fogalmam sincs, miért, de ez valahogy indokolatlanul megnyugtatott. – Nem gratulálok, én sem viselném jól az ilyesmit, lévén nem terveztem, még sokkhatás alatt állok, arról nem beszélve, hogy fogalmam sincs, mit fogok mondani Russelnek. Borzasztó belegondolni az egészbe, éppen ezért inkább nem teszem, csak itt maradok szépen a jelenben Coryval. Sokkalta egyszerűbbnek tűnik.
- Úristen, fogalmam sincs, hogy ilyet miként adhat bárki is a gyerekének, bár, néha az én véremet is szívták miatta, de ennek ellenére szeretem. – Gyerekként azonban határozottan nem értékeltem ennyire, de olyan másként képes az ember felnőtt fejjel látni a világot, mint tojáshéjjal a fenekén.
A szavaira felsóhajtok, na, legalább azt nem mondhatom, hogy az első alkalommal jött össze, ami azt illeti, elég sokat kellett önfeledten szexelni hozzá, bár ennek a gondolata is merőben zavarba ejt, egyik pirulási hullámból a másikba esek. Egyetlen alkalom… gyanítom, magáról beszél, és persze, tudom, hogy lehetséges, de annyira fura, hogy vannak, akik évekig próbálkoznak, és semmi, meg vagyunk mi, akiknek próbálkozni sem kell. Vagyis, én voltam mindkét oldalon. Akaratlanul ugyan, de felmerül bennem, hogy mi lett volna, ha Zacknek meg nekem hamar összejön. Vajon az indokolta volna a sírig jó kapcsolatunkat, vagy ugyanúgy tönkrement volna, ami egykor szép volt?
- Mindegyik lombik volt. Lett volna. Mostanra már én magam is úgy gondolom, hogy túlzottan akartuk, illetőleg sajnos a partner sem volt megfelelő. – Igaz, ilyen szempontból Russell sem az, már a gyerek puszta gondolatától is kiakadt, amikor kiderült, hogy nem védekezek. Kötve hiszem, hogy ugrálna örömében a dologtól. Az ellenben tény, hogy mellette szerintem fényévekkel jobban éreztem magam, mint a férjem mellett bármikor.
- Köszönöm szépen! – Átveszem a vizet, aztán bele is kortyolok, jól esik, ahogy végigcsorog a torkomon.
- Én sem merném kijelenteni, hogy akartam… de… ha már itt van, akkor marad is. – Mosolyodom el, és jól esik a lelkemnek az a most születő kis sorsközösségünk csemegézgetés közepette. Nem akartuk, de így alakult, és ahogy így Corneliát elnézem, ellene ő sem fog tenni semmit, de megkérdezni nem merem, ennyire még nem ismerem, nem volna szép dolog. Meg aztán, tényleg nincs hozzá közöm, viszont azt a lelki megtörtséget nem látom benne, ami a saját lelkem tükreiből is visszaköszön olykor. Ő még nem veszített el gyermeket, akár vetélésről, akár abortusztól legyen szó. Az minden nőben ott marad, az biztos.
Ideje volt mennem, úgyhogy megköszöntem neki mindent, és kértem időpontot Dr. Rouxhoz az információs pultnál, jobb lesz, hogyha mielőbb meg tud nézni ő is.

//Köszönöm szépen a játékot! <333//
Vissza az elejére Go down
Admin
avatar
Admin

Admin : Admin
Kor : 167
Avataron : Mr. Madden | McKidd | Ulliel | Wood

TémanyitásTárgy: Re: Vizsgáló
Szer. Márc. 15, 2017 10:09 pm
 



 





játék vége





Tristan :: Sigmund :: Joël :: Dwayne
Vissza az elejére Go down
Savannah S. Callahan
avatar
Polgárság

Kor : 27
Avataron : Emilia Clarke

TémanyitásTárgy: Re: Vizsgáló
Kedd Május 02, 2017 2:03 pm
 



 

 
Lily & Sava



Igazság szerint semmi hangulatom nem volt bemenni a kórházba ma délelőtt, de szerintem ezzel senkit nem lepnék meg. Ki a fene az, aki szeret kórházba járni? Jó, biztosan vannak olyan csodabogarak is, de nekem valahogy nagyon nem akaródzott, már csak azért sem, mert féltem attól, hogy mit fognak ott mondani nekem. Meg különben is, az a szag, a sok beteg, a rossz emlékek, és a várakozás teljesen fel fogják őrülni az idegeimet, ezt már előre tudtam.
Ennek ellenére beültem abba a francos taxiba – mert még mindig nem igazán volt bátorságom vezetni -, és meg sem álltam a kórházig. Már jó ideje be kellett volna jönnöm kontrollra, ahogyan a lelkemre kötötték azt Los Angelesben az engem kezelő orvosok, de húztam az időt. Hiába tudtam, hogy szükséges lenne bejönnöm és intézkedni az ügyem érdekében, úgy voltam vele, hogy ha egy kicsit nem veszek róla tudomást, akkor hátha nem is áll fent maga a probléma. Tudom, hogy ostobaság, és nem is akartam teljesen a homokba dugni a fejemet, de vészmegoldásnak megfelelt.
- Megjöttünk, Kisasszony! – gondolataimból a sofőr hangja zökkentett ki, mire automatikusan összerezzentem egy kicsit. Kapkodva húztam elő néhány bankjegyet, és miután átadtam neki, mosolyogva búcsúzott tőlem. Valószínűleg sejtette, hogy nem sok kedvem volt becaplatni a város első számú egészségügyi intézményébe, de bölcsen nem tette ezt szóvá. Talán annyira kiakadtam volna rajta, hogy fogom magam, és inkább visszavonulót fújok. Csak és kizárólag magammal csesznék ki, ez abszolút nyilvánvaló volt számomra is, de nagy úr a félelem.
Míg befelé tartottam, győzködtem magam arról, hogy én bizony nem félek. Inkább csak tartottam ettől, de ez minden, az még nem olyan nagy szégyen, ugye? Akkor miért éreztem magam mégis röhejesen? Rég nem voltam már kislány, hogy tartanom kelljen az orvosoktól, még ha nem is rajongtam a gondolatért, hogy el kellett látogatnom egyhez. Egyszerűen muszáj volt kezelőorvost találnom, amíg Seattle-ben leszek, márpedig az elkövetkező egy évben ez nem fog változni ugyebár.
Nagyjából egy óra várakozás, és fél órás ügyintézést követően végre újra bent voltak az adataim az itteni rendszerben, és felvettek a mostani problémámmal. Teljes stresszben, feszülten várakoztam hát a vizsgálóban, hogy megérkezzen az engem kezelő orvos, akinek a személyéről még csak fogalmam sem volt. Igazából kedvem lett volna felpattanni azon nyomban, és meg sem állni a bejáratig, ahonnan könnyedén oldhatnék kereket. De nem mennék vele semmire, csak hátráltatnám a saját gyógyulásomat, úgyhogy végül kényszerítettem magam arra, hogy meg bírjak ülni a fenekemen. Ez nagyjából két percig működött is, aztán az ablakhoz sétáltam, és onnan bámultam ki a zöldellő parkra, és a távolabb haladó forgalomra.
Vissza az elejére Go down
Admin
avatar
Admin

Admin : Admin
Kor : 167
Avataron : Mr. Madden | McKidd | Ulliel | Wood

TémanyitásTárgy: Re: Vizsgáló
Hétf. Május 08, 2017 6:28 pm
 



 




Játék vége



Tristan :: Sigmund :: Joël :: Dwayne
Vissza az elejére Go down
Sponsored content


TémanyitásTárgy: Re: Vizsgáló
 



 

Vissza az elejére Go down
Vizsgáló
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
2 / 2 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2
Similar topics
-
» Nate & Lotte - vizsgáló

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
 :: Játéktér :: 
Seattle
 :: 
Város
 :: 
Virginia Mason Kórház
-
Ugrás: