HomeHome  TaglistaTaglista  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  

Share|

Kilátó (Rainier Hegy)

Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2
Admin
avatar
Admin

Admin : Admin
Kor : 167
Avataron : Mr. Madden | McKidd | Ulliel | Wood

TémanyitásTárgy: Kilátó (Rainier Hegy)
Vas. Okt. 16, 2016 1:06 pm
 



 

First topic message reminder :



Tristan :: Sigmund :: Joël :: Dwayne
Vissza az elejére Go down

Elizabeth King
avatar
Igazság- és hadügy

Kor : 36
Avataron : Rose Byrne

TémanyitásTárgy: Re: Kilátó (Rainier Hegy)
Szomb. Aug. 26, 2017 1:21 pm
 



 

Egy pillanatra ugyan meghökkentem még én is azon, hogy mellékes lett az, hogy szarul érzem magam. Én csak szófordulatnak szántam, az emberek nagy többsége pedig egészen biztosan mondott volna valami biztatót, vagy érdeklődött volna arról, hogy mi bajom van, de Robert nem tartozott a többséghez. Ehhez már hozzászokhattam volna, de vannak dolgok, amik képesek meglepni még mindig. Szóvá azonban nem tettem, valószínűleg az arcomra se nagyon ültek ki a gondolataim, mert igyekeztem jól leplezni még most is, nem túl fényes állapotomban.
Azt azonban láthatta, hogy kicsit feszült és ideges vagyok, de talán a körülményeket tekintve ez egyáltalán nem is volt olyan meglepő. Más is valószínűleg az lett volna a helyemben. Folyton attól féltem, hogy követ valaki, de próbáltam minden egyes pillanatban meggyőzni magam arról, hogy csak paranoiás vagyok, és ez nem a valóság.
- Természetesen tudom a pontos címet, de ha te szeretnéd azt is kinyomozni, akkor felesleges bármit is mondanom. – tártam szét a kezeimet, mikor láttam rajta, hogy lelkesebb lett a cím kiderítése miatt, mint magától a szívességtől, amit kértem tőle. Pedig igazán érezhette magát fölényben tőle, még ha sejtettem is, hogy neki ez nem lesz nagy dolog. Nem véletlenül fordultam hozzá, sejtettem, hogy megoldja majd hip-hop.
- Rendben! – biccentettem hálásan, kicsit talán megkönnyebbülve, hogy léptem valamit a célom felé. Még ha csak negyedlépésnek tűnt is, akkor is. – Jó, de tényleg át akarom nézni veled együtt én is! – ismételtem el újra a kérésem. Mindent látni akartam, legalább nem éreztem volna magam annyira haszontalannak és tehetetlennek. Oké, azért tényleg alakult már bennem a helyzet, de kiborított ez az egész. Ezúttal nem csak egyszerű nyomozásról volt szó, hanem én is érintett voltam, és ehhez egyáltalán nem szoktam még hozzá. Ezúttal még komolyabban próbáltam venni, ugyanakkor mégsem ment.
- Már te is kezded?! – kérdeztem vissza reményvesztetten, még egy mélyről jövő sóhajt is eleresztettem. – Folyton csak azt hallom mindenkitől, hogy ne nyomozzak, bízzam ezt azokra, akik értenek hozzá, és még sorolhatnám. De azok az égvilágon semmit nem tesznek az ügyemben! Védik magukat, vagy a fene tudja, hogy kit! Elegem volt, hogy egy ilyen szemétláda minden további nélkül gyilkosságokat úszik meg, ráadásul engem is megtámadott! – magyaráztam kissé hevesebben, mint szerettem volna. Újra, és újra képes voltam felhúzni magam ezen az egészen. – Ez már személyes! És én nem fogom hagyni magam… - fel-alá kezdtem járkálni Robert közelében, szerencsére nem igazán voltak körülöttünk.
Vissza az elejére Go down
Robert Fury
avatar
Inaktív

Kor : 41
Avataron : Benedict Cumberbatch

TémanyitásTárgy: Re: Kilátó (Rainier Hegy)
Hétf. Aug. 28, 2017 8:56 pm
 



 

Összehúzom a szemeim egy pillanatra, ahogy nem válaszol a kijelentésre. Tehát, akkor így akarja, ezzel együtt lapozok is.
- Megbeszélve! – felelem azonnal lelkesen. Ez sokkal érdekfeszítőbb lesz így, mint ha csak vissza kéne keresni felvételeket. Na, annyival nem sokkal.
- Hát persze! – nézek rá értetlen döbbenettel. – Miből gondolod, hogy nem mutatom meg? – az, hogy ha illegálisan kell letölteni, megszerezni, két okból nem előtte mutatom meg. Három. Egy: szakmai titok, hogyan szerzek meg infókat; kettő: nem lesz egyértelműen bűnrészes; három: azért csak zsaru. De nem is értem, miből véli úgy, hogy nem nézheti meg a felvételeket, nahát!
- Feleslegesen litániázol nekem – sóhajtva meresztem a szemem az ég felé, elég kérlelhetetlen képet vágva, majd elé lépek, ahogy mászkálni kezd.
– A csini fejed mérges gondolatai elvették a hallásodat. Azt mondtam, egyedül ne nyomozz – nézek rá szuggerálva. Aztán pár másodperc után ismét egy sóhajt vágok ki magamból.
– Úgy értettem, vegyél magad mellé valakit – vágom oda az egyértelmű válaszom, mert ezt mondtam neki. Ha nem egyedül, akkor többen. S a végtelen lehetőségből csak egy lehetőséget húzattam ki a listájáról.
- Engem, például – vágok egyértelmű képet az egyenes következtetésemhez, majd egyből folytatva, meg sem várva a válaszát.
- Huszonnégy óra múlva, ugyanitt.
Vissza az elejére Go down
Elizabeth King
avatar
Igazság- és hadügy

Kor : 36
Avataron : Rose Byrne

TémanyitásTárgy: Re: Kilátó (Rainier Hegy)
Vas. Szept. 03, 2017 10:05 pm
 



 

- És nagyon zavarna, ha idővel becsatlakoznék hozzád az átnézés során? Mármint attól még, hogy nincs meg a felvétel… talán segíthetek én is végig böngészni, és nem is érzem magam annyira haszontalannak. – próbálkoztam egyezkedni. Nem tudtam, hogy mennyi sikert érhetek el, de egy próbát megért azért. Jó lett volna, ha meggyőzhető, mert jelenleg nagyon tehetetlennek éreztem magam, és ezt gyűlöltem. Mindig úgy éreztem, hogy tennem kell valamit, és a jelenlegi helyzet még személyesen is érintett.
- És akkor szerinted mégis kivel nyomozzak? A rendőrökkel, akik el akarnak tiltani? – vontam fel értetlenül a szemöldökömet, még a homlokom is ráncba szaladt. – Ugyan már, még az sem hajlandó segíteni, akiben teljesen megbízok. – utaltam itt Darrenre, akivel időről időre összeakadtunk egy-egy ügy kapcsán. Már inkább neveztem volna őt barátomnak is, de a többiekhez hasonlóan távol akart tartani a magánakcióktól. Azt hiszem, hogy túl jól ismert már, és azzal is tisztában volt, hogy pont egy ilyen során sikerült beszereznem ezt a remek fejsérülést is.
- Mást meg nincs jogom ennyire aktívan belevonni. Nincs szükségem testőrre, és már így is elég baj, hogy téged is belerángattalak! – némi bűntudat azért felütötte a fejét bennem, noha tudtam, hogy Robertnek mindez nem okoz semmiféle gondot. Attól én még rosszul éreztem magam. Azért is, mert segítséget kértem mástól, és azért is, mert nem volt jogom ilyesmire kérni. Ettől függetlenül madarat lehetett volna fogatni velem, amiért belement. Igazából nagyon bíztam abban, hogy ez lesz a találkozó vége, és legalább én is úgy érezhettem, hogy történt némi előrelépés. Nem sok, de akkor is tettem valamit.
- Hogy micsoda?! – kérdeztem vissza meglepetten. Erre aztán végképp nem számítottam, hogy fel fogja ajánlani a hathatósabb közreműködését is. – Nem kérhetlek erre, Robert! Már így is sokat segítesz, és ez veszélyes is lehet, hát látod! – böktem a fejemre. Oké, a sapka miatt nem láthatta, de a sztorit már tudta arról, hogy napokig feküdtem eszméletlenül. Az a fickó, aki ezt tette velem, tényleg veszélyes volt, és nem félt fegyvert használni. – Nem tudnám elviselni a gondolatot, ha miattam esne valami komolyabb bajod! – vallottam be őszintén, noha tényleg hálás voltam neki azért, amit értem tett. Nem is mertem ennyit sem remélni, erre tessék!
- Ugyanitt? Miért, itt fogjuk átnézni a felvételeket? – megint megzavarodtam egy egészen kicsit. Azért ez nem volt valami kényelmes helyszínnek, és lehet, hogy órákig fogjuk böngészni a környék kameráinak felvételeit, vagy ki tudja. Nem tudtam pontosan, hogy mennek ezek a dolgok, de én már mindenre igyekeztem felkészülni.
Vissza az elejére Go down
Robert Fury
avatar
Inaktív

Kor : 41
Avataron : Benedict Cumberbatch

TémanyitásTárgy: Re: Kilátó (Rainier Hegy)
Kedd Szept. 05, 2017 2:55 pm
 



 

Ismét résnyire húzom szemeim, még a fejem is félrebiccentem gyanakvón.
- Miért, mondtam olyat, hogy nem nézheted meg? – azzal tisztában vagyok, hogy nehéz néha megfogalmaznom, mit is akarok mondani, de szerintem most jó volt. Vagy nem? Hm...
Az első kérdésre csak ránézek. A másodikra felvonom a jobb szemöldököm. A harmadik mondatra mérges döbbenettel vonom össze a szemöldököm. Ebugattát, hát nem most mondtam, hogy segítek?!
- Téged tényleg jól kupán vágtak – jegyzem meg, kifejezve ezzel, mit is gondolok az előbbi levezetésére. Aztán közlöm vele, amit eddig is mondtam neki, szerintem nyilvánvaló, hogy mondtam, mert miért ne, egészen logikus.
- Nem micsoda. Kicsoda. Nem is kértél. Én szállok bele a játékba. Mondtam, hogy szeretem a sakkot?
A fejére mutat, még oda is hajolok, aztán elégedetten beleteszem a zsebembe a kezem.
- Nos, nekem ettől nem kell tartanom. Elvégre jetik, akik nem is léteznek, tudnának csak így fejbe vágni – utalok a magasságomra.
Aztán hangosan felnevetek arra, hogy nagyobb bajom esne.
- Ez jó, ezt felvezetem az aranyköpések közé. Most kértél meg hackelésre az igazságszolgáltatásnál, szerinted ez, mennyire bajom esése? – kérdezem tőle vigyorogva.
A kérdésre csak fújtatok egyet, s megfordulok, a kocsim felé veszem az irányt, úgy intek egyet.
- Csak legyél itt.
Padlógáz, tíz-fokos tekerés és máris eltűnök az autóúton.

//24 óra múlva//

- Pattanj be! – nyitom ki neki satufék után az ajtót. Ahogy megpillantottam, ahogy várakozik, máris mellé soroltam.
- Figyelmeztetlek. Egy, kösd be magad. Kettő. Amit ott látsz és tudsz meg, az a küszöbön belül marad. Már ami nem az ügyedre vonatkozik. Három: sosem jártál ott, fogalmad sincs, merre van – komoly a hangom. Nem véletlenül. Nem azért vagyok ilyen szuperjó, mert hejjdejógyerek vagyok. Hanem mert zseni vagyok és a zseni nem tűr korlátokat, márpedig a törvény az. Hiába teszem mindezeket a jó ügy érdekében, attól még törvényszegés.
Az egyik, téli faházikónak tűnő ház felé veszem az utam, úgy félórás vezetés után, majd a garázsba hajtok, de ha ki akarna szállni Elizabeth, a felkarjára teszem a kezem, majd beütök egy tizenkét jegyű számot, mire a garázs hátsó fala, egymás után három, felemelkedik, s tovább hajtok, míg végül öt, idegölő kanyarok után végre lefékezek, s leállítom a motort.
- Most már kiszállhatsz.
A falnál állva megnyomok egy részt, mire feltárul egy újabb beléptető, a kezem teszem rá, majd ismét kódot ütök be, hogy aztán a semmiből feltáruló ajtón belépjek, de meg is álljak.
- Innen már nincs visszaút, azt tudod – nézek rá komolyan.
Nem hoztam volna el ide, ha nem lett volna ennyire komoly.
- Üdvözöllek szerény hajlékomban – tárom szét a karom boldog mosollyal.
A terem nagy, eltartott jó ideig, mire sikerült a sziklába egy ekkora helyet belevájatnom. Remek búvóhely, földrengés-mentes. Munkaállomások, dolgozó gépek sokasága, s végül benyitok egy helyre, amely feleakkora, mint a kinti, de még így is lehetne tempózni benne, ha medencéről lenne szó. Több asztal, szék és egymás mellé állított, nagyméretű monitorok sorakoznak. Az egyik székre mutatok, majd a billentyűzetre.
- Ha beírod a születési dátumod, megjelenik a felvétel.
Paranoiás vagyok, ha volt rajta poloska, az döglött, és a telefonját, semmijét nem tudja használni, csak amit én adok neki most, jelen helyzetben.
Vissza az elejére Go down
Elizabeth King
avatar
Igazság- és hadügy

Kor : 36
Avataron : Rose Byrne

TémanyitásTárgy: Re: Kilátó (Rainier Hegy)
Szer. Szept. 20, 2017 11:04 pm
 



 

- Nem, persze, csak én is szeretnék segíteni! Muszáj tennem valamit! – mondtam el újra, mert ez volt az igazság. Alig bírtam magammal, csak úgy buzgott bennem a vágy, hogy segítsek magamon valamiképpen. Nem mondanám azt, hogy nem bíztam a rendőrökben, hiszen velük együtt dolgoztam szorosan a munkám során. Inkább arról volt szó, hogy láttam rajtuk, hogy nem hisznek nekem, illetve nem szívesen akarnának belső vizsgálatokba bonyolódni.
- Megkérhetnélek, hogy ne sértegess, ha már hozzád fordultam? – forgattam kelletlenül a szemeimet. Nem voltam biztos benne, hogy mire kaptam ezt a reakciót, de nem is érdekelt. A lényeg az volt, hogy most nem voltam erre hangolódva. Alapvetően egyáltalán nem érdekeltek az efféle megjegyzések, de a jelenlegi szituációban nem éreztem túlzottan szórakoztatónak a dolgot. – Nem, még nem említetted. Hogy jön ide a sakk?! – kérdeztem vissza kissé türelmetlenül, mert kezdtem kissé elveszíteni a fonalat. Pedig nagyon igyekeztem koncentrálni, de talán még túl friss volt az a fejsérülés.
- Hidd el, biztosan meg lehet oldani. Nem hiszem, hogy a magasságomból fakadóan kaptam ekkorát… - megint automatikusan a sebhez értem, de hősiesen visszafojtottam a kitörni készülő fájdalmas szisszenést. Az istennek se vallottam volna be, hogy nem vagyok még elég jól. Éppen elég baj az, hogy magamnak most már beismertem, szerintem ez is túl nagy szó. Nemhogy hangosan is kimondjam, ezzel ismerve be a gyengeségem!
- Fizikailag értettem, Robert! És ezt te is nagyon jól tudod. Lehet, hogy nagyobb veszélynek teszlek ki ezzel az egésszel, mint ahogy eredetileg gondoltam. Arra azonban már feleslegesen kérnélek, hogy felejtsd el az egészet, igaz? – sóhajtottam beletörődően, mert ennyire azért már ismertem. Láttam rajta, hogy ráharapott a dologra, és most már nem fogja ereszteni. Egyfelől örültem ennek, mert reménykedhettem némi előre lépésben az ügyemben, másfelől tudtam, hogy valószínűleg hatalmas nagy ostobaság volt mást is belekeverni.
- Jó… - motyogtam magam elé a hirtelen jött távozást követően. Néhány percig még a kocsi után néztem, aztán a tájra emeltem a tekintetem, azt latolgatva magamban, hogy egy egytől-tízig terjedő skálán ez vajon mekkora baromság volt most a részemről.


- Elárulnád, hogy miféle felgyülemlett agressziót vezetsz le a volán mögött ülve? – kérdeztem másnap, a nem túl feltűnésmentesen befutó Roberttől. Közben könnyedén behuppantam, vigyázva arra, hogy ne verjem be még véletlenül se a fejemet. A saját kocsimban ugyanis sikerült ezt az apró malőrt kiviteleznem, és nem esett túl jól, bevallom.
- Most sincs fogalmam arról, hogy miről beszélsz, de rendben! – emeltem meg megadóan mind a két kezemet, miután becsatoltam a biztonsági övet. Még csak az kellett volna, hogy kirepüljek a szélvédőn a vezetési stílusát elnézve. Ha nem kérte volna, valószínűleg akkor is bekötöm magam, hogy elkerüljem a lehetséges katasztrófát. – És hová is megyünk? – kérdeztem érdeklődve, miután elindultunk. Talán nem tűnt úgy, hogy túlzottan érdekelne az útirány, ennek ellenére mégis megjegyeztem magamban, hogy merre kanyarogtunk.
Az út során csendbe burkolóztam, nem láttam értelmét a felesleges fecsegésnek. Robert nem az a típusú ember volt, akivel ezt meg lehetett tenni, és különben is túl izgatottnak éreztem magam az ésszerű gondolatok alkotásához.
- Olyan ez, mint valami CIA bunker… - nézelődtem körbe. Kezdtem aggódni, hogy valójában kinek dolgozhat, és hová hozott el engem, de egy rossz szavam sem lehetett. Én fordultam hozzá, és nem ő zaklatott azzal, hogy márpedig segíteni akar nekem. Mint egy atombiztos bunker, olyannak tűnt ez az egyszerűnek kinéző garázs. – Nem vagy te egy kicsit túl paranoiás? – szálltam ki, miután engedélyt kaptam rá. Automatikusan körül hordoztam a tekintetem a helyiségen, ahová csöppentem.
- Akkor sem találnék vissza, ha akarnék. – ez persze nem volt igaz, de próbáltam oldani a saját feszültségemet is. Erősen kételkedtem benne, hogy értené, mire utaltam, de sebaj. Ha ideges vagyok, akkor összevissza szoktam beszélni. – Gyakran hozol ide embereket? – mert elég nagynak tűnt ahhoz, hogy legalább a hadsereg vezetőségének fele elférjen itt. – Rendben! – huppantam végül le a felkínált székre, aztán beírtam a megfelelő számkombinációt.
- Mit fogok látni? Találtál valamit? – érdeklődtem komolyan, mielőtt elindítottam volna a videót.
Vissza az elejére Go down
Robert Fury
avatar
Inaktív

Kor : 41
Avataron : Benedict Cumberbatch

TémanyitásTárgy: Re: Kilátó (Rainier Hegy)
Szomb. Szept. 30, 2017 9:22 pm
 



 

Válaszul csak felvonom a szemöldököm, hiszen akkor sem haragudnék rá, ha azt mondta volna, hogy igen. Hiszen az emberi elme furmányosan csavarmányos, arra akar emlékezni, amire ő akar. Ezért jobbak a programok. Ott aztán nincs ilyen! 0 és 1, igen vagy nem.
- Javaslom, ellenőrizd le a sértegetni szót az értelmező szótáradban – válaszom higgadt, hiszen nem sértegetek én senkit. Általában ők veszik annak a szavaimat. Még akkor is, ha tényleg nem akarok megsérteni senkit, mint ahogy most sem. Amúgy is, aszociális jellemű vagyok, s empátia kevés szorult belém. Azt a keveset, ami meg volt, Terry szorította belém, s halálával ismét eltűnt belőlem. Ettől még érzéketlen nem vagyok. Csak nem tudom, kell-e egyáltalán érzékelnem valamit.
- Majd megtudod! – Csettintek elégedetten a kezemmel a sakkra való rákérdezéssel.
- Ezt nem tudhatod – nézek rá sandán. Míg nincs minden információ a birtokában, ugyan honnan tudná pontosan, azért kapott-e ekkorát, mert....?
Talán mégis szorult belém némi együttérzés, mert ahogy kifejezi, aggódik értem, őszinte, szívből jövő mosoly telepszik meg egy rövid időre a képemen, hogy aztán átvegye az izgatottság és magabiztosság a helyét.
- Ahogy mondod! Ha egyszer elkezdtem valamit, azt be is fejezem! – Bólintok, egyetértve önmagammal.


- Szép időnk van – állapítom meg vigyorral a képemen a kifakadó kérdésére. Nem fogok erre válaszolni, nincs értelme.
Cinkossá válik a vigyor, ahogy megkapom az igenlő válaszokat, majd még szélesebb vigyor ül ki az arcomra, arra kérdésre, hogy hová is megyünk. Minek mondjam el, ha úgyis megtudja?
Rajongok ezért a járgányért, suhan, úgy fordul a kezem alatt, ahogy én akarom. Hiába, jórészt én terveztem hozzá a programokat, vagy legalábbis a cégem. Mindent én sem csinálhatok, a szintemnél lejjebb lévő dolgokat mások is képesek elvégezni, nem pazarolom rá az időmet.
- Azok atomkorszakbeliek – biggyesztem le a szám szélét lekicsinylően, miközben kinyitom számára az ajtót.
- Ha csúcstechnológiát jelent, akkor igen – felelem a paranoiára. Valójában az vagyok, mert féltem az én kicsikéimet, ami nem más, mint kódok, tervezések, tervek és ismét csak kódok.
- Próbáld ki és majd megtudod – nem hiszek a lehetetlenben, vagyis hiszek abban, ha akar, akkor bizony eljut saját magától a kiindulópontra.
- Igen. Magamat – vagyis nem mondom meg neki.
- Nem is tudom – felelek bizonytalanságot adva. – Biteket, nullákat és egyeseket. Hát persze, hogy a felvételeket, amiket kértél! – Felelem bosszús, türelmetlen magától értetődéssel. – Elindítod, vagy inkább nyomjam meg a megsemmisítés gombot? – Ha nem akarja megnézni mégsem, most szóljon, indulunk azonnal vissza. Csak ne hezitáljon, mert arra nagyon ideges tudok lenni! Miközben válaszolok, inkább beírom a kódot, egy percet sem totojászva az egészen. Ezt akarta, megígértem, tessék.
Csendben maradok, míg a felvételeket nézi.
Vissza az elejére Go down
Sponsored content


TémanyitásTárgy: Re: Kilátó (Rainier Hegy)
 



 

Vissza az elejére Go down
Kilátó (Rainier Hegy)
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
2 / 2 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
 :: Játéktér :: 
Seattle
 :: 
Külterület
 :: 
Rainier Hegy
-
Ugrás: