HomeHome  TaglistaTaglista  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  

Share|

Seattle-Tacoma Nemzetközi Repülőtér

Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2
Admin
avatar
Admin

Admin : Admin
Kor : 167
Avataron : Mr. Madden | McKidd | Ulliel | Wood

TémanyitásTárgy: Seattle-Tacoma Nemzetközi Repülőtér
Vas. Márc. 13, 2016 4:50 pm
 



 

First topic message reminder :

Vissza az elejére Go down

Sigmund Gallagher Mallors
avatar
Egészségügy

Admin : Admin
Kor : 42
Avataron : Kevin McKidd

TémanyitásTárgy: Re: Seattle-Tacoma Nemzetközi Repülőtér
Szomb. Ápr. 15, 2017 11:12 am
 



 

:: to my little girl

Nehéz szívvel engedtem el a lányomat Európába. Volt az a részem, amelyik tudta, hogy erre van szüksége, de ettől függetlenül nagyon nem volt könnyű révennem arra magam, hogy bólintsak és engedékeny apaként megkönnyítsem a dolgát.
Bizonyos részletekhez ragaszkodtam. Meg kívántam ismerni a szörnyet srácot, akivel utazik; én akartam megvenni a jegyeiket, hogy a legjobb helyre foglaljak nekik oda és vissza is a repülőn helyet; s tudni szerettem volna minden napjuk alakulásáról, így kész tervvel kellett előállniuk arra vonatkozólag, hogy mikor és mit néznek meg a művészetek fellegvárában.
Nem vagyok idióta és naiv se. Sose voltam. Tudtam akkor is, amikor mindezt megköveteltem tőlük, hogy úgyse tartják majd be. De legalább nem volt nekik se olyan könnyed és szivárványos az elindulás. Eléggé dögöljön meg a más macskája effektus, de nem érdekelt. Amíg én a kefét eszem minden nap azt várva, hogy mikor kapok valami rossz hírt, addig ők is megérdemelnek ennyit.
A reptérre vezető út egész könnyedén telik, ha csak azt nem vesszük figyelembe, hogy a forgalom akkora, mint hat másik városban volna. Nevetséges egyébként, hogy itt csak akkor van dugó, ha sietnék valahová. Vagy csak akkor veszem észre, mert a mentőben általában nem az időre figyelek, hanem a betegekre.
Rácsapok a dudára, amikor előttem egy eszetlen olyat fékez a reptéri parkolóba bevezető szakaszom, hogy majdnem beléje szalad az egész sor. Dohogva szállok ki a kocsiból, lenyelem a merő undort, ami kikívánkozna belőlem és inkább mosolyt ragasztok a képemre. Hiszen nem akarom, hogy Sadie a morgós apját lássa meg először.
A jobbik képemet kívánom láttatni, de amikor meglátom a lányom bugyiszínű rózsaszín haját, kis híján dogok egy hátast. Olyannyira meglep, hogy még csak köszönés sem gurul elő belőlem. Makacsul hallgatok egy odaintés közben, összeszorítom a számat, mert félek, hogy artikulálatlan üvöltés és szitok szaladna ki rajta, s nem lenne a legjobb üdv itthon kincsem színezete.
Beszarás. Mégis hogy jutott eszébe az ilyesmi? Megfojtom ezt a kölyköt, hogyha megtudom, hogy az ő keze van a hajszínben..
- Sziasztok! - találom meg végül az egész normális hangomat. Lenyúlok a lányom csomagjának füléért.
- Jól utaztatok?


//Még mindig imádom a kódjaid //







Drive until you lose the road

Or break with the ones you've followed
Vissza az elejére Go down
Sarah Ambrosia Mallors
avatar
Oktatás

Kor : 19
Avataron : • kat mcnamara • •

TémanyitásTárgy: Re: Seattle-Tacoma Nemzetközi Repülőtér
Szomb. Ápr. 15, 2017 11:05 pm
 



 

•• to daddy ♥ ••

Látom rajta, amikor megpillant, hogy egy ideig még nem tudja hova tenni a dolgot, de azt hiszem jobb is mindkettőnknek, ha nem most kezd el megjegyzéseket tenni a hajamra. Meg amúgy is. Nem olyan nagy dolog ez. Hiszen tulajdonképpen két-három mosás után már búcsút inthetek a pink szín minden egyes nyomának, de pontosan ezért is szeretem annyira. Nem túl állandó. Kicsit változatos. Imádtam Párizst és, ha tehetném vissza sem jöttem volna, de sajnálatos módon be kell fejezni a sulit utána pedig csak még több kínszenvedés vár rám. Bár, ha valaki azt csinálja, tanulja amit szeretne nem lehet olyan kínszenvedés. De sok esetben a szakosodás még várat magára. Addig pedig valami általános szarsággal akarják megtömni a fejünket, amelyeknek a nagy részének úgy sem vesszük hasznát. Mindig valami úja tanulunk. Folyamatosan szűkül a kör, de addig valahogy elengedhetetlennek érzik azt, hogy mindenféle hülyeséggel megtömjék a fejünket. Még akkor is, ha nincs is rá igazán szükségünk a saját ágazatunkhoz. Mert miért ne.
- Remekül. A kérdés már csak az, hogy mikor megyünk vissza. - Hatalmas vigyor terül el az arcomon, amely szintén csak a boldogságomat tükrözi. Feltöltődtem teljes mértékben. Most már tényleg úgy érzem, hogy készen állok arra, hogy visszatérhessek a néha túlságosan is borúlátó életemhez.
- Na is legalább kiélvezted, hogy távol voltam? Hány nőt vittél haza? Vagy te mentél hozzájuk? Viszonylag logikusabb, mert akkor nem tudják hol laksz és így semmiképp sem tudnának téged zaklatni. - Néha már tényleg azt érzem, hogy apának túl kellene lépnie anyán. De ugyanakkor anya sem képes túllépni rajta, mert minden áldott alkalommal másik pasival megy el. Akik pedig bizonyos vonásokban kísértetiesen hasonlít apára. Mintha őt keresné, de még magának sem lenne hajlandó bevallani. Kellett ide ez a válás. Egyikük sincs túl igazából a másikon. Bár határozottan jobb lenne, ha már előrébb lépnének valamelyest, mert ez a helyzet nem a legnormálisabb állapot. Túlságosan közel billen az elfogadhatatlanhoz.  

Vissza az elejére Go down
Sigmund Gallagher Mallors
avatar
Egészségügy

Admin : Admin
Kor : 42
Avataron : Kevin McKidd

TémanyitásTárgy: Re: Seattle-Tacoma Nemzetközi Repülőtér
Hétf. Ápr. 17, 2017 12:15 pm
 



 

:: to my little girl


Nem illik arcba fintorogni az embernek a saját lányát, így nem is teszem. A hajáról alkotott epés véleményemmel együtt a gondterhelt sóhajomat is megtartom magamnak. Értem én, hogy már nem kislány, hogy lassan el kell engednem a kezét, de ettől még rettenetesen rosszul esik az, hogy tapasztalom: inkább menne egészen Európáig, semmint itt legyen a közelemben. Rendben van, hogy nem így mondja, de magamra veszem. És emiatt is az anyját okolom, ki mást?
- Az attól függ, hogy mi dolgotok ott. - a kijelentés tulajdonképpen kérdés is, s jobb, ha beszélek - ha másról beszélek - mert ha nem így teszem, akkor a végén még kipereg ajkaimon a "csak a holttestemen át", s az nem lenne épp szerencsés nyitány.
- Sarah! - szólok rá erélyességet oltva a fojtott megjegyzésbe. Nem a becenevén szólítom, nem véletlenül.
Egyébként se viselem jól, hogyha a nőügyeimbe avatkozik - kislány (na persze) még ő ahhoz, hogy bármilyen szinten a nemi élet szóba kerüljön nála, pláne a nemlétező enyém - de ha mégis teszi, nem egy nyikhaj szoknyapecér füle hallatára kéne tegye.
- Biztos vagyok benne, hogy Mattet nem érdekli mindez. Várjuk meg, amíg megérkeznek a szülei, s mi meg majd a kocsiban megbeszéljük ezt. - toldom meg magyarázattal azt, ami az előbb elég instant elfojtósra sikeredett. Nem vagyok én olyan rossz arc - minden csak viszonyítás kérdése - mint amennyire annak látszom. Próbálkozom tartani magunkat a normális család képéhez. Legalább remélem, hogy ezt értékeli a gyermekem.
- Mi tetszett a legjobban Párizsban? - teszek fel inkább egy kérdést, amivel talán tovább tudom lendíteni rólam azt a bizonyos szekeret, mielőtt kilapít. Nevetséges valahol, hogy egy tizenéves szorít sarokba, s késztet elgondolkozásra, de akárhogy is: így igaz. Szóval nem tudom, hogy mit várok jobban: Matt szüleinek ideérését és a lányomról való leválását vagy azt, hogy mire a kocsihoz érünk, Sadie elfelejtse az én ügyeimet froclizó érdeklődési körét.








Drive until you lose the road

Or break with the ones you've followed
Vissza az elejére Go down
Sarah Ambrosia Mallors
avatar
Oktatás

Kor : 19
Avataron : • kat mcnamara • •

TémanyitásTárgy: Re: Seattle-Tacoma Nemzetközi Repülőtér
Hétf. Ápr. 17, 2017 10:11 pm
 



 

•• to daddy ♥ ••

Tudom jól, hogy apának sem tetszik teljesen az új hajszínem, ami habár nem fog sokáig tartani, nekem annál nagyobb szerelmem. De hálás vagyok azért, amiért minden negatív dolgot lenyel magában, bár lehet, hogy otthon azért még megkapok egy-két gúnyos megjegyzést rá, mert hát valamilyen szinten azért elengedhetetlen. De legalább annak örülök, hogy nem Matt előtt akar beégetni. Akkor már véletlen rágurulnék a lábára, hogy érezze a törődést. Egyre felszabadultabbnak érzem magam a helyzetemmel kapcsolatban. Elfogadtam, hogy ki vagyok. Még akkor is, ha nem volt olyan könnyű, mint az elsőre gondolná valaki. Időre volt szükségem, de kinek nem? Felfordult az életem, de most már én magam is vele együtt fordultam. Alkalmazkodtam. Tehettem mást? Nem igazán. De bevallom, hogy élvezem az életemet és szerintem ez a legfontosabb dolog.
- Hát.. Párizs a szerelem városa.. Vajon mégis mi dolgunk lehetne ott? Tudod.. Egy kis romantika.. Egy kis ez meg az. - Szándékosan húzom az agyát és belül már könnyesre nevettem magam, mert pontosan tudom, hogy Matt-ről nem rí le, hogy velem egy csapatban játszik. Teljesen el tudom képzelni amúgy, hogy valamikor együtt újra elutazunk majd Párizsba és együtt fogunk pasikra vadászni. Ha arra van szükség, hogy szerezzünk neki valakit én még azt is bevállalom, hogy elkísérem egy meleg bárba. Hát nem tenné meg minden jó barát? Meg mellesleg ott nem akarna senki sem rám mászni. Ez legalább tuti biztos. Habár így sem sokan környékeznek meg, ha megpillantják a kétkerekű járgányomat. Azért viszont külön köszönet jár neki, hogy a fenekemet folyamatosan védelmezi a markoló parasztoktól.
- Ó, pedig hidd el.. Matt-től kaphatnál néhány igazán hasznos tippet, hogyan kell befűzni valakit. - Ha valaki szakértő a kapcsolatok terén, akkor ő az. Elég sokszor töltötte be a megfigyelő szerepét néhány kapcsolatban, hogy tudja miről beszél.
- Ha akarnék se tudnék kiemelni semmit sem, hogy a legjobban. Gyönyörű város. Még annyi minden van benne, amire nem volt időnk.. Úgyhogy, ha akarnék sem tudnék igazán válaszolni a kérdésre. - Ha lehetséges, akkor én biztosan beleszerettem a városba. Egyszerűen varázslatos és teljes mértékben magával ragadó.  

Vissza az elejére Go down
Sigmund Gallagher Mallors
avatar
Egészségügy

Admin : Admin
Kor : 42
Avataron : Kevin McKidd

TémanyitásTárgy: Re: Seattle-Tacoma Nemzetközi Repülőtér
Vas. Május 07, 2017 8:59 am
 



 

:: to my little girl

Örülök annak, hogy Sadiet felszabadultabbnak látom, hogy nem szomorú. A hajszínét mondjuk ettől még nagyon nehezen tudom lenyelni, de amit elvárok tőle, azt igyekszem magam is teljesíteni, s hát ez az, hogy ne a kölyök előtt tárgyaljuk ki a család belső dolgait. Ilyen például az én nemi életem - kincs, ami nincs - és az is, hogy a lányom hajszínétől konkrétan úgy tudnék üvölteni mérgemben, mint egy bőgőmajom.
- Ezt most meg se hallottam. - szűröm fogaim között. Nagyon komoly önuralomra van szükségem ahhoz, hogy itt helyben ne szaggassam cakkosra az egész világot. Tristan jut eszembe és az, amit Roseról és a pasizásról mondott annak idején, s hát be kell lássam, most fordult a kocka. Nem rajta röhögnék én, hanem ő röhögne rajtam. És ha kívülről szemlélném a helyzetet, akkor lenne is min, de így belülről ez több, mint frusztráló.
- Tehát akkor ti most együtt jártok? - célzok Mattre, természetesen. Nincs nekem melegradarom, nekem a férfi az férfi, a nézeteim pedig vaskalaposak még akkor is, hogyha egy olyan világban élek, ahol sok mindent láttam rá. És milyen faramuci már, hogy szinte vágyom arra, hogy most erre azt válaszolja, hogy igen, mert akkor egyrészt nem kell a lányomat cédának tartanom, másrészt nem kell azon aggódnom, hogy mikor bukkan fel egy francia macsó a küszöbömön az ő kis vörös - párdon, rózsaszín - románcát keresendő.
- Pont arra van szükségem, hogy egy kis taknyos korodbeli adjon nekem tanácsokat. - fújtatok dühödt bikaként.
- Remélem, hogyha ennyire ért a befűzéshez, akkor az óvszert is fel tudja húzni magának. Vagy rád hagyta netalán?
Oké, ez még tőlem is erős, pláne így a lányomnak címezve, tudom én. De olyan szinten elöntötte a szar lila köd az agyamat, hogy nehezemre esik egyáltalán bárhogyan gondolkodni, nem hogy logikusan.
- Arra van a kocsi. Köszönj szépen el a lovagodtól.
Nagyon remélem, hogy nem kell semmiféle búcsúcsóknak szemtanújaként funkcionálni. Kezdem érteni már azokat a férfiakat, akik puskát tartanak otthon. Lehet nekem is kéne rá engedélyt szerezni. Lőni amúgy is tudok, megtanultam a tengerentúlra utazás előtt. Szinte sajnálom, hogy le kellett adnom leszereléskor a katonai fegyverem.

//Bocsáss meg angyalom, apád egy kőkorszaki grumpy cat Very Happy//








Drive until you lose the road

Or break with the ones you've followed
Vissza az elejére Go down
Sarah Ambrosia Mallors
avatar
Oktatás

Kor : 19
Avataron : • kat mcnamara • •

TémanyitásTárgy: Re: Seattle-Tacoma Nemzetközi Repülőtér
Kedd Május 16, 2017 4:42 pm
 



 

•• to daddy ♥ ••

El sem tudom mondani, hogy mennyire szórakoztató a számomra, hogy húzhatom az apám agyát. Bár nem volt tervben ez az egész. Egyszerűen ő következtet valamilyen szinten erre. Bár az is lehet, hogy egyszerűen csak minden férfit-fiút fenyegetésként él meg, de hát én erről aztán igazán nem tehetek. Mondjuk szerintem minden apa ennyire védelmező és azt hiszem ez így is van rendjén. Mármint így legalább jót szórakozhatok magamban. Nem is sejti, hogy mi bújik meg a háttérben, de hát néha nem vagyunk hajlandóak meglátni a nyilvánvalót. Hogy húzom az agyát. Idővel azért majd összerakja. Vagy sem. Nekem mindaddig vicces marad, úgyhogy engem nem igazán zavar igazából..
- Együtt? Pff.. Dehogy.. Szabad vagyok, mint a kismadár. Így szeretek élni és nem kötöm le magam senkivel, ahogyan Mattheo is még keresi az igazit, ha jól tudom. - Legalábbis a múltkori tényállás szerint még nem volt senkije. Aztán meg, ha lenne remélem, hogy beszámolna nekem, mert igazából mindent megosztunk egymással. Nem olyan régen ismerkedtünk meg, de mégis úgy érzem, hogy régóta ismerem és olyan, mintha a nem létező tesóm lenne. Imádom, szeretem és ezen semmi nem változtathat.
Akaratlanul is nevetésben törtem ki is hátravetett fejjel kezdtem el nevetni és láttam Theo-n, hogy ő sem bírta benn tartani ezt már. Nem bírom.. Már szinte a könnyeim is kicsordultak apu megnyilvánulásán. Hát tényleg sikerült olyan területre lépnem, amelyre soha nem kellett volna betennem a lábam. Egek, mennyire szórakoztató. Pedig nem kellene, hogy az legyen. Csak túlságosan is élvezem.
- Ugyan kérlek, miért is használnánk mi olyat... - Legyintek egy szemforgatás keretében, majd letörlöm a könnyeimet a szemem sarkából. Ha eddig nem sokkoltam még eléggé, akkor most már biztosan. Bár így talán még a végén szegény Mattheo járja meg, de előbb gurulok én közéjük, mintsem apa hozzá tudjon érni egy ujjal is.
- Légy jó, majd beszélünk. - Azzal egyszerűen csak összekoccintjuk az öklünket és figyelem Theo távolban elenyésző alakját. Elég szapora léptekkel távozik ebből arra merek következtetni, hogy egy picit talán berezelt apától.   

Vissza az elejére Go down
Sigmund Gallagher Mallors
avatar
Egészségügy

Admin : Admin
Kor : 42
Avataron : Kevin McKidd

TémanyitásTárgy: Re: Seattle-Tacoma Nemzetközi Repülőtér
Hétf. Jún. 05, 2017 4:20 pm
 



 

:: to my little girl

Az a gond ezzel, hogy egyszerű vagyok, mint a faék. Amennyire a munkámban széleskörű a látásmódom, annyira nem az, hogyha magánéleti kérdések ütik fel a fejüket. A lányom ügye pedig pláne a homályos és egysíkúan elgondolt kategóriába esik nálam. Hogy a magamét ne is részletezzük inkább.
- Mi az, hogy "pff"? - csinálok idézőjelet a kezeimmel lányom laza elszólására. Lassan úgy érzem, hogyha nem lenne a koponyám csontja, akkor már kidurrant volna az agyam a világűrig legalább.
Minden önuralmamra szükségem van ahhoz, hogy ne feszítsem keresztre a kölyköt azt hallva, amiket Sarah mond róla. Egy részem megnyugszik mondjuk, hogy a pasi úgy tűnik nem a lányom fickója, de egy másik több okból kifolyólag felháborodik. Egyrészt milyen trógernek nem elég jó a lányom ahhoz, hogy az igazi legyen? Másrészt pedig ha nincsenek együtt, s csak lefeküdtek egymással - mert alap, hogy erre gondolok, s nem tudom elengedni a gondolatot, legyen ez bármennyire is gáz - akkor a szeretője Sadie és ez még sokkal rosszabb annál, mintha a barátnője lenne. Minél többet agyalok ezen, annál rémesebben hangzik az egész.
Attól sem lesz semmi sem sokkal jobb, hogy kinevetnek. Egy normális férfinek itt eszébe jutna azért, hogy talán csak szórakoznak vele, de bennem fel sem merül. Eddigre már túlságosan elönti a harctéri ideg az agyamat.
- Azt hittem, hogy ennél felelősségteljesebbre neveltelek. De bizonyára anyád áldásos tevékenysége vetette fel a fejét ebben a kérdésben is. - morgom az orrom alatt, borostás képemre pedig letörölhetetlenül kiül a csalódott düh.
Az elköszönés módját azért valamilyen szinten pozitívnak fogom fel, de ebben a helyzetben már nem merek levonni következtetéseket. Némán segítem be a lányomat a kocsiba, s amíg a széket összecsukom, hogy a csomagtartóba férjen, megpróbálom kissé lehűteni magam. Így némiképp nyugdtabban, hidegebb fejjel ülök be Sadie mellé, s ösztökélem indulásra a masinát.
- És akkor most kezdjük elölről. Így, hogy nincs itt a pasi, nem kell menőnek látszanod és vagánykodni a faterral való szemtelenkedéseddel. Lefeküdtél vele vagy sem? És ha igen, védekeztetek egyáltalán? Komolyan, Sarah! Tudom, hogy lassan kész nő leszel, megemésztem, nincs ezzel probléma. De ha aktív nemi életet kívánsz élni, előtte meg kellene látogatni egy nőgyógyászt. Nem feltétlenül Joëlt, de ha benne bízol, lehet ő is. A Virginia Masonben ő a legjobb.. Kérlek szépen, légy őszinte velem.


[/quote]






Drive until you lose the road

Or break with the ones you've followed
Vissza az elejére Go down
Sarah Ambrosia Mallors
avatar
Oktatás

Kor : 19
Avataron : • kat mcnamara • •

TémanyitásTárgy: Re: Seattle-Tacoma Nemzetközi Repülőtér
Kedd Júl. 11, 2017 1:56 am
 



 

•• to daddy ♥ ••

Nem is tudom, hogy miért kezdtem bele ebbe az egészbe. Az igazság az, hogy nem is igazán számít. Szórakoztató húzni apának az agyát még akkor is, ha tudom, hogy valahol érzékelnem kellene a határt, amelyre már nem szabad átlépnem. Bár nincs Theo homlokára tetoválva, hogy nem érdeklődik irántam ettől függetlenül nem lenne szabad ítélkezni felette. Persze minden apa félti a lányát, de előfordul, hogy nem is sejtik, hogy máshol kellene keresgélni a fenyegetést. Mármint én őszintén kíváncsi lennék arra, hogy mégis mit szólna apa ahhoz, hogyha mondjuk másik irányba nézelődnék. Akkor is ennyire féltene, vagy az már nem számítana? Fogalmam nincs, de egyszer minden kiderül. Csak ne kelljen megejteni semmilyen komoly beszélgetést erről, mert kifutok a világból. Épp elég tájékozott vagyok én magam ahhoz, hogy még apa is megpróbáljon egy kis világosságot csempészni a sötét gondolataim közé.
Látom rajta, hogyha ez így folytatódik akkor egyszerűen fel fog robbanni. Talán tényleg közel kerültem volna ahhoz a bizonyos határhoz, amit nem szabadna nekem feszegetni? Hát lehet. Még a végén baja esik, mert annyira felpumpálja magát a semmin. Mert nem tettem semmit. Nem vagyok az a típus, aki szétrakja a lábait bárkinek, vagy bármi ilyesmi. A fejemre még nem estem azért ekkorát, hogy gyökerestül megváltozzon a világnézetem.
- Anya is csak azért szórakozik, mert figyelemre vágyik. Eleinte pedig minden pasi megadja ezt addig a pontig, míg meg nem kapta amiért jött... - Nem mondhatnám, hogy anya újdonsült kapcsolatai olyan sikeresek lennének. Általában két-három alkalomnál nem tart tovább, akkor meg már könnyedén megtörténhet bármi. Egy túlfűtött pillanat.. Bármi lehetséges.
A kocsiig teljesen némán tesszük meg az utat, habár benne még mindig ott van egy rakás nevetés elraktározva. Az egyszer biztos, hogy ezt a pillanatot és apa arcát sosem fogom elfelejteni. Nincs azaz emlék, ami ezt felülmúlhatná. Azonban, mikor a kocsit elindítja ismételten felhozza a témát és nem tehetek róla, de felnevetek. Ezek szerint igen csak meggyőzőek voltunk. Ugyanakkor nem éppen ez az a téma, amit komolyabban apával akarok megvitatni.
- Nem, nem feküdtem le vele. Soha nem is fogok. Nem mondhatnám, hogy én vagyok az esete. - Még a végén arra kezd el kalandozni, hogy én próbálkozok, mint valami rossz ribanc, de neki egy fittyingért se kellenék. Vagy, ha fizetnének értem se. - Arról van szó, hogy ő meleg apa. Ha nem lenne még nyilvánvaló.  

Vissza az elejére Go down
Sigmund Gallagher Mallors
avatar
Egészségügy

Admin : Admin
Kor : 42
Avataron : Kevin McKidd

TémanyitásTárgy: Re: Seattle-Tacoma Nemzetközi Repülőtér
Szomb. Júl. 22, 2017 3:45 pm
 



 

:: to my little girl

Értem én. Vicces dolog húzni az ember apjának az agyát, tudnám is mennyire szórakoztató, ha valaha mertem volna ilyesmit megengedni magamnak a saját apámmal szemben. Józanul. Úgy soha. Mr. Mallors nem arról volt híres, hogy kifejezetten jó ember lenne, s lám, meg is lett a következménye annak, amikor az ő agresszív jelleme, s az én alkoholmámorom találkoztak egymással. Azért nem hallok rendesen a bal fülemre, s azért kell mindig úgy forduljak, hogy a hang irányában legyek, amennyire lehetséges.
- Amiért jött? - elkerekednek a szemeim. - Azt gondoltam, hogy ennél több tartás van anyádban. De úgy tűnik ennyi év alatt sikerült rendesen félreismernem őt.
Nem az a fajta nő volt, aki csak úgy széttette a lábait akárkinek egy-egy randi után. Tiszteltem azért, mert már kamaszként sem volt olyan, mint a kortársai, s később, mikor már csak elméletben lehetett a tartást osztani, hisz asszony volt, s anya, akkor is úgy nyilatkozott, ahogy élt korábban. Ehhez képest amit most hallok? Ég és föld az egész.
- Egyáltalán boldog? - fogalmazódik meg bennem a kérdés, mely ki is szalad a számon anélkül, hogy különösebben átgondolnám.
Semmi közöm hozzá, de.. nem tűnik el a múlt csak úgy. Szeretem őt, ha nem is úgy, ahogy annak idején, de ettől még törődöm vele. És kívánom, hogy boldog legyen, még akkor is, ha szerintem ő olyan fajta, aki képtelen erre, mert örökké elégedetlenkedik.
- Hogy micsoda? Nem, nem volt egyértelmű, cseppet sem. - nyelem félre krehálva a nyálamat. - Azért ezt jó tudni. - vakarom meg vörös üstökömet, s megengedek magamnak egy megkönnyebbült kaccanást.
- És van, akinek az esete vagy? - lovagolok tovább ezen a témán, mert bár kínos - nekem az, mindenképp - de ha már Sadie lehetőséget teremtett rá, úgy vélem itt az ideje ennek a beszélgetésnek a hazafelé úton.







Drive until you lose the road

Or break with the ones you've followed
Vissza az elejére Go down
Sarah Ambrosia Mallors
avatar
Oktatás

Kor : 19
Avataron : • kat mcnamara • •

TémanyitásTárgy: Re: Seattle-Tacoma Nemzetközi Repülőtér
Kedd Szept. 05, 2017 12:29 pm
 



 

•• to daddy ♥ ••

Rendkívül szórakoztató volt a számomra, hogy ennyire húzhattam apának az agyát. Valahogy felszabadító volt. Tudom, hogy neki koránt sem volt ilyen élvezetes ez az egész helyzet, de ez nem azt jelenti, hogy én nem szórakoztam jól. Persze megértem, hogy az ő helyében én sem venném olyan könnyedén a dolgot, de én nem tudtam kihagyni ezt a lehetőséget. Valahogy átlagosnak éreztem magam azzal, hogy egy kicsit lázadhatok a rózsaszín fürtjeimmel vagy azzal, hogy egy kicsit szívom a vérét, mert mégis miért is ne. Újra kezdtem jól érezni magam a bőrömben és azt hiszem pontosan ez az út az, amit nekem végig kell járnom.
- Boldog akar lenni. De ez legtöbbször ajtócsapkodásban ér véget, mert valami gyökérrel hozza össze a sors. - Nem mondom azt, hogy anya hibája lenne, hogy bedől mindenkinek, de azért neki sem kellene ennyire naivnak lennie. Csak keresi a boldogságát, amit elveszített. Egy férfit, aki ténylegesen érdeklődik iránta és nem csak kihasználja. Mindig úgy gondolja, hogy tanul a hibájából és nem engedi, hogy újra megbántsák, de aztán jön egy újabb pofára esés, amire egyáltalán nem számított. De nem mondhatom, hogy ne éreznék együtt vele, hiszen az édesanyámról van szó. Szeretném megóvni mindentől, de nem tehetem és azt hiszem nem is igazán az én dolgom lenne.
- Utoljára, amikor őszintén boldognak láttam az akkor volt, mikor még nem akartatok minden egyes pillanatban egymás torkának esni. - De úgy gondolom még ez is jobb. Hogy egymás torkának akarnak esni. Azt jelenti, hogy törődnek egymással. Nem engedhetik el egymást olyan könnyedén, hiszen már megvolt az életük. Én vagyok az életüknek a konstans emlékeztetője. Valami, amit nem lehet egy csettintéssel megszüntetni.
- Ha lenne is, akkor sem kötném feltétlenül az orrodra. - Nem kívánok vele belemenni ebbe a beszélgetésbe. Igazából sem most sem máskor nem kívánok ilyeneket megvitatni vele, mert lehet, hogy szeretem, de azért az életemnek megvan a magam része, ami privát és, habár én előszeretettel mászok bele az övébe ez nem azt jelenti, hogy neki is lehet. Bár én sem úszkálok az információkban, ami a szerelmi életét jelenti, de nem is zavar. Csak annyit akarok tudni, hogyha legalább anya nem is, ő legalább megtalálja, amitől boldog. Még akkor is, ha ez néha leginkább a munkája.  


nehari, hogy eddig tartott.  
Vissza az elejére Go down
Sigmund Gallagher Mallors
avatar
Egészségügy

Admin : Admin
Kor : 42
Avataron : Kevin McKidd

TémanyitásTárgy: Re: Seattle-Tacoma Nemzetközi Repülőtér
Vas. Szept. 17, 2017 7:50 pm
 



 

Nincs azzal semmi baj, hogyha az emberen a lánya szórakozik, de amikor ettől egy csapásra megannyi ősz hajszálam kezd el sorakozni kinövésre várván a fejbőröm alatt, az egy kicsit azért bosszantó. Mindegy, hát van nekem önuralmam, fel nem robbanok, de azért messze van a jelen helyzetünk - akármilyen felhozott témát érintsünk - részemről a komfortostól.
- Ha annyira akart volna, akkor még mindig egy család lennénk, s velünk akarta volna rendbe hozni a közös életét. Cseppet se tudom szánni amiatt, mert nem sikerül találnia egy pasit, aki szeszélyes igényeinek megfelelő. - morranok fel. Nem igaz, amit mondok, mert sajnálom Katet olyan szinten, hogy tényleg megérdemli a boldogságot, de az is tény, hogy még mindig szálka a szememben ez az egész válás, amit nem én kezdeményeztem, s aminek okait száz meg száz százalékban az én nyakamba varrta, mégsem érzem azokat a magaméinak.
- És te minden ilyen gyökeret - használom a lányom szavait a hallottakra - ismersz anyád életéből, vagy vannak előtted titkai?
Semmi közöm ahhoz egyébként, hogy a volt feleségem kivel randevúzik, de valahol azért mégis cseszegeti a csőrömet és nem tudok leszállni a témáról.
- Édesem, az elég régen volt. Már idejét sem tudom, hogy mikor viselkedtünk egymással civilizált emberekként. - sóhajomba nem kevés bűntudat vegyül. Részese vagyok annak, hogy ez a házasság a tönk szélére futott és bár mint férfit kevésbé zavarna, de mint apát sokkalta inkább. Mert egy gyerek csak boldog házasságban nőhet fel gondtalan. S mi ezt nem adtuk meg Sadienek. Legalábbis nem túl soká.
- Ugye tudod, hogy ezzel most nem altattad el a gyanakvásomat, kisasszony? - vonom fel a szemöldököm. Hát szépen vagyunk, jól megkaptam. Nem mondom, hogy nem jogos, mert az, de azért na. Rosszul tud esni a tudomásulvétele annak, hogy a lányom majdnem felnőtt nő, s mint ilyen már nem osztja velem meg az összes titkait.
- Azért remélem, hogy bízol bennem annyira, hogy ezt megtedd. - teszem még hozzá - Pár perc és otthon vagyunk. Mit ennél? Rendeljünk pizzát, kínait vagy másra vágysz?

//Semmi baj, a lényeg hogy írtál //






Drive until you lose the road

Or break with the ones you've followed
Vissza az elejére Go down
Sponsored content


TémanyitásTárgy: Re: Seattle-Tacoma Nemzetközi Repülőtér
 



 

Vissza az elejére Go down
Seattle-Tacoma Nemzetközi Repülőtér
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
2 / 2 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
 :: Játéktér :: 
Seattle
 :: 
Külterület
-
Ugrás: