HomeHome  TaglistaTaglista  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  

Share|

Belvárosi Pláza

Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7
Admin
avatar
Admin

Admin : Admin
Kor : 167
Avataron : Mr. Madden | McKidd | Ulliel | Wood

TémanyitásTárgy: Belvárosi Pláza
Pént. Dec. 23, 2016 1:19 pm
 



 

First topic message reminder :



Tristan :: Sigmund :: Joël :: Dwayne


A hozzászólást Admin összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Hétf. Aug. 21, 2017 10:11 am-kor.
Vissza az elejére Go down

Emilie Boone
avatar
Oktatás

Kor : 17
Avataron : Jodelle Ferland

TémanyitásTárgy: Re: Belvárosi Pláza
Hétf. Aug. 07, 2017 3:42 pm
 



 

Azért meg kell vallanom, szeretem anyámat. Ez most nem az a szeretnem kell, mert az anyám szöveg, hanem azért szeretem, mert tök jó fej. Mondhatott volna nemet is, hogy ez most a mi speciális napunk, meg különben is, úgy volt, hogy együtt leszünk és ruhákat válogatunk, de biztosan látta szemem csillogását és az örömöt, amit Diana jelenléte jelentett, szóval belement a lelépőbe. Imádom az én kicsi albatroszom!
- Ha zavarnál, nem hívnálak. - kuncogom el magam, majd behúzom utána a függönyt és már vetkőznék is lefelé, amikor egy alapvető dologra kellett rájönnöm: még senki előtt nem vetkőztem le. Jó, anyám nem számít, mert ő ugye az anyám és valószínűleg többször látott már meztelenül, mint ahány csillag van az égen; és a suli öltözője sem számít, mert ugye akkor többen vagyunk és nem is arra figyelek, hogy kicsodán milyen fehérnemű van, meg milyen hosszú a combja és egyébként is... Okés, eltérek a tárgytól, Diana pedig már kisnadrágban ácsorog mellettem, szóval nekem is lépnem kellene, de mint már mondtam, még soha senkivel. Most jól meg kellene nyugodni, ezért egy hatalmasat sóhajtok, majd kigombolom a rettentő ruha felső részének gombjait és leveszem. Újra sóhajtanom kell, mert elcsípem azt a pillanatot, amikor éppen engem figyel, tekintetünk összekapcsolódik a tükörben, s én vagyok olyan marharépa, hogy azonnal elkapjam a szemeimet, mert valami mással kell most éppen foglalkoznom.
- Sosem tudnám magam elképzelni ennyire rövidben. - ezt most miért mondtam? És miért így mondtam? És miért nem hasad ketté alattam a padló, hogy magába szippantson és ne kelljen itt lennem vele? Inkább kigomboltam a nadrágot is, és miközben leültem, letúrtam magamról annak szárait. Ott ültem két fekete zokniban, egy rózsaszín bugyiban és egy halványzöld melltartóban. Igazán csábító és csodás látványt nyújthattam. - Szerinted hogyan állna?
Lizzy, most adj nekem erőt és mindent legyőző akaratot, s miközben figyeltem őt felvenni a nadrágot, egy óvatlan pillanatban beharaptam a számat és nem is tűnt fel, hogy immáron a hetedik másodperce nem tudok másra figyelni, mint a vékony derekára. Kész, vége, derékfetisiszta lett belőlem, pontosan az, amit mindig is el akartam kerülni! Mert, ha még a lábakra buknék vagy a melleire ... most ugye nem kuncogtam fel a fejemben, mert kimondtam magamban azt, hogy a mellei... És miért is hoztam fel magamban azt a témát, hogy a mellei. Okés, most már nem tudok másra figyelni, és basszuskulcs, miért hívtam be ide, annyira könnyebb lenne és különben is, hol van az a terv, hogy írok neki egy levelet, amiben mindent bevallok, de így ezt nem lehet, mert itt áll mellettem, mindjárt leül, és akkor összeér a csípőcsontunk és ne már!!!
- Nagyon hiányzik anyukád? - ó ne, most ezt miért kellett? Tökre nem így akartam, elő akartam készülni erre a kérdésre, szerettem volna egy sokkalta bizalmasabb légkört, meghittséget és nyugalmat. A megfelelő időt és a megfelelő helyet, de ez most egyik sem volt. Miért is kérdeztem meg? Hogyan lehetek ennyire tapintatlan? Hogyan lehetek ennyire hülye?
Vissza az elejére Go down
Admin
avatar
Admin

Admin : Admin
Kor : 167
Avataron : Mr. Madden | McKidd | Ulliel | Wood

TémanyitásTárgy: Re: Belvárosi Pláza
Hétf. Aug. 21, 2017 11:36 am
 



 

A kaland miatt a helyszín felszabadításra került, a megkezdett játék a Margószéli jegyzeteknél folytatható. Megértéseteket köszönjük. (:




játék vége






Tristan :: Sigmund :: Joël :: Dwayne
Vissza az elejére Go down
Lullaby
avatar
Admin

Admin : Mesélő
Kor : 167
Avataron : Lullaby

TémanyitásTárgy: Re: Belvárosi Pláza
Hétf. Aug. 21, 2017 9:39 pm
 



 



Joël & Michelle

A nyári szünet a diákok számára mindig nagyon- , a szülőknek pedig a lehető legkevésbé várt időszak az évben. Amikor még túl kicsik ahhoz, hogy magukra lehessen őket hagyni, kész horror megoldani a felügyelet kérdését a dolgozó anyák és apák számára, a nagyobbak esetében azonban már lazul a hurok a torok körül, avagy Damoklész kardja mégsem tűnik annyira vékony szálon függni. Akárhogyan is, a szeptemberi iskolakezdés rohamtempóban közeleg és ezzel együtt az újabb vásárlás megejtésének szükségessége is, ami a tanszerek hosszas listája mellett magába foglalja azt is, hogy az ember rájön, a gyerek bizony nőtt annyit a nyáron, hogy a korábban éppen jó nadrágok már erősen bokavillantóssá váltak, ráadásul az átmeneti őszi kabát is elszakadhatott itt-ott, nem ártana újabb darab belőle. Ahogyan az eltört esernyők helyett is ép darabok, ezek amúgy is fogyóeszköznek számítanak ebben a városban, tudván, hogy mennyit esik az eső szinte folyamatosan.
Tökéletes apa-lánya program, akkor is, ha a lányok ikerkombójának a fele inkább kimarad a lehetőségből. Talán azért, mert ugyanazok a méretei, mint a testvérének – akár fénymásolóval is készülhettek volna, külsőre teljesen ugyanúgy festenek –, ezért szinte felesleges a duplikált megjelenés, talán egészen más okból kifolyólag áll most a felfelé mozgólépcsőn csak egyetlen leányzó az édesapja mellett. Nincs még fél órája sem, hogy kinyitott a pláza – mostanra nyoma sincs annak, ami karácsony tájékán történt, pár hónapja megint zavartalanul üzemel az egész komplexum – és már most a pokolba kívánná a legtöbb férfi az egész programot. Ráérő, unatkozó háziasszonyok és szabadnapjukat haszontalanul eltöltő vásárlók lézengenek ide-oda, sokszor nem figyelve embertársaikra és letaposva mások lábait. Nem nagyon fogják fel, hogy az üzletegyüttes még csak most nyitott ki és nem valószínű, hogy öt perc alatt kifogynának a készletekből.
Új laptop, tablet, zenelejátszó vagy csak egy fejhallgató, ami kell, lehet éppen csak a nézelődés kedvéért tértek be a műszaki üzletbe 09:30 magasságában, nem tudni. Az viszont egészen bizonyos, hogy az egyik alkalmazott a hírcsatornára lőtte be a legújabb hiperszuper, szinte már a gondolataidat is kitaláló – de minimum társalogni tudsz vele, ha kérdésed van az aznapi időjárásról vagy a műsorsugárzásól – televíziókészüléket. 09:32-kor pedig megszakítanak minden korábbi adást, tekintet nélkül arra, hogy a TV újság, a Teletext vagy éppen az interneten közzétett műsorszórásról szóló lista miről is tájékoztatott korábban. Ugyanabban az időben minden csatornán csupán egyetlen adást tesznek közzé, méghozzá a bejelentést, ami arról szól, hogy egy igen veszélyes vírus miatt karantén alá vonják a várost. A bemutatott térképen egyértelműen látszanak a határvonalak, mettől meddig is szól a lezárás és mind a ketten pontosan tudjátok, hogy ti ott tartózkodtok, ami alá esik a vörössel korvonalazott területnek.
Mellettetek egyre több ember kezdi elővenni a telefonját és pánikszerűen próbálják elérni a szeretteiket, mások egyszerűen csak döbbent némasággal, hitetlenül fogadják a hírt. A rendőrfőnök által közzé tett tájékoztatásra vált a csatorna és az egész hihetetlen történet lassan egyetlen, rémisztő masszává kezd összeállni, annak ellenére, hogy azt ígérik, csupán 48 óráról van szó...

//OFF:
Amennyiben Chloe is bejut a kordonon belülre, úgy kedvetek szerint bármikor megtalálhatjátok egymást a továbbiakban. A telefon vonalak, habár túlterheltekké válnak, élnek, bátran hívhatjátok a másikat.//

a Staff



Tristan :: Sigmund :: Joël :: Dwayne
Vissza az elejére Go down
Joël Émeric Roux
avatar
Egészségügy

Admin : Admin
Kor : 37
Avataron : Gaspard Ulliel

TémanyitásTárgy: Re: Belvárosi Pláza
Kedd Aug. 22, 2017 7:36 pm
 



 

Michelle kardoskodott, hogy ugorjunk be a műszaki üzletbe, mert kell neki egy új fej vagy fülhallgató, bevallom, nem emlékszem, melyiket mondta, arra viszont fogadni mertem volna, hogy inkább Dia adta ki az ukázt ilyen téren, mert ő fut ilyesmit használva – meg én, de nekem nem kell, szóval nem miattam vagyunk itt, az fix. Meg úgy egyébként sem, ezt a vásárlási őrületet kihagytam volna nagyon szívesen, de hát nem ilyen egyszerű az élet. Az apa-lánya programokat egyébként bírom, és ha Michelle megkér ilyesmire, úgysem tudok nemet mondani. Dia nem kér, de arra sem mondanék nemet semmi pénzért.
A tévék előtt megyünk el éppen, amikor konkrétan mindegyik leáll, és rányomják az aktuális híreket. Nem mondom, hogy nem gyökeredzek le pillanatok alatt, és fehéredek el. Több dolog cikázik végig bennem. Vajon mi van a családtagjaimmal? Értem ez alatt az összes testvérem, szüleim, a másik lányom, Chloet és a babánkat, sőt még a keresztlányunkat és az ő szüleit is. Hosszú a lista. Az viszont halál biztos, hogy én ebbe az épületbe többé be nem teszem a lábam, mert akárhányszor megtörténik, valami hatalmas gebasz lesz. Igaz, most legalább nem temeti maga alá a látogatók nagy részét.
- Tudod, hol van most Dia? - Én nem kapok azonnal a telefonomhoz, nem nehéz kisakkozni, hogy rohadt lassú lesz most minden, és baromság lenne azonnal ezzel foglalkozni, ellenben intek a fejemmel Mishának, hogy jó volna kifelé tendálni. - Haza kell mennünk, gondoskodni a megfelelő… öltözködésről. – Még jó, hogy nem kevés steril kesztyűm van otthon, nem beszélve pár orvosi köpenyről, bár azok nélkül azért megoldható, a lényeg, hogy ne érintkezzünk egymással. Megvakarom a tarkóm, azon agyalva, hogy valaki gyanússal nem hozott-e össze a sors, de ma nem, csak Michellet érintettem meg, ellenben jó volna tudni, mióta tart ez az egész, mert tegnap még dolgoztam, és sok gyanús betegünk volt… Nem gondolom, hogy ez az egész pont ma reggel robbant volna ki, sokkal inkább lehet arról szó, hogy most jutottak el arra a pontra, hogy aggasztó méreteket öltött a helyzet. Ezt azonban bolond lennék hangosan fejtegetni a lányom előtt, de majdnem biztos vagyok benne, hogy nem két nap lesz ebből. Milyen szerencse, hogy mindig gyűjtögető életmódot éltem, és egy halom fölösleges tartóskaja van otthon mindig. Na most nem lesz fölösleges… Nagyon sok embert el kellene érnem, de nem túráztatom magam azzal, hogy most rögtön köpködjek még azért is egy csomót, hogy senkit sem tudok felhívni a vonalak túlterheltsége miatt, vagy csak sokára. Inkább majd sms-eket írok.
Vissza az elejére Go down
Michelle Roux-Wyard
avatar
Oktatás

Kor : 16
Avataron : Sabrina × Carpenter

TémanyitásTárgy: Re: Belvárosi Pláza
Szer. Aug. 23, 2017 8:19 pm
 



 

Fel nem foghatom, hogy miért nem volt képes eljönni velünk. Annyira felhúztam magam azon, hogy csak leadta a rendelést erre a fülhallgatóra, hogy meg se kérdeztem tőle, mégis hová szándékozik elcsámborogni ahelyett, hogy tatával és velem töltené a napot. Ikernek lenni nem azt jelenti, hogy sose veszekszünk, sőt. Sokkal nagyobb lendülettel vagyunk képesek belevágni egymásba a verbális kést, mint az egyszerű testvérek. Persze sejtettem, hogy hamarosan fogok kapni egy üzenetet, melynek az elején még fújunk egymásra, a végén meg kibékülünk, így eszembe se jutott az, hogy ne kérjem meg tatát erre a műszaki üzlet meglátogatási kitérőre.
Nem szeretem a híradót, nem is foglalkoztam először azzal - be kell valljam - hogy a televíziók felé fordítsam a figyelmemet még akkor sem, hogyha furcsa volt az, hogy felhangosították a készülékek egy részét és elhalkult a zene, ami a vásárlók szórakoztatására eleddig szólt. Nem tudom hát, hogy hol adta meg magát bennem az ösztönös pfujj-kényszer, s vette át a helyét a figyelem, de azon kapom magam, hogy amikor Joël hozzám szól, addigra már egyik kezemmel az ő kezét markolom, a másikat meg a táskámra szorítottam, mintha csak azt várnám, hogy megrezdüljön benne a telefon.
- Nem avatott be én meg nem kérdeztem. Haragudtam, amiért nem jött el velünk. - vallom be szégyenlősen, s bár rám nem jellemző a kimutatott kétségbeesés, most egy pillanatra elcsípheti a hangomból. És mivel ezt én is észlelem, az azt jelenti, hogy eljutnak hozzám a hallottak. Gyorsan el is eresztem hát tatát, nem kívánva megszegni a szabályokat.
- Szabad ilyet csinálni ennyi emberrel? Ez bevett orvosi protokoll? Ahogy nekem tűnik, feláldoztak minket azért, hogy a többi seattle-it meg ne betegedjen. Hallottál még ilyet?
Amellett, hogy bólintással jelzem, hogy felőlem mehetünk haza, nem tudok a számra lakatot kényszeríteni. Groteszk és felettébb dühítő az egész helyzet, ám valahogy mégsem a kiborulás, inkább a tények iránti vágy az, ami hajtja a szavaimat. Mintha attól bármi jobb lenne, hogy kiderülhet számomra, tanították-e apának az egyetemen az efféle eljárásmódokat. Miért ne tanítanák?
- Kicsi az esélye annak, hogy az emberek nyugodtak maradjanak, s minél jobban mondogatják, hogy minden rendben lesz, annál kevésbé fogja elhinni bárki. Nem mész be a kórházba, ugye?
Azt monda, hogy haza kell mennünk. Ebből reménykedem nem önti el az orvosi virtus azonnal.
- Hívjam fel, vagy épp annyira esélytelen, mint szilveszter éjfélkor telefonon elérni bárkit is?
Vissza az elejére Go down
Sponsored content


TémanyitásTárgy: Re: Belvárosi Pláza
 



 

Vissza az elejére Go down
Belvárosi Pláza
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
7 / 7 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7
Similar topics
-
» Landon & Jadie - Galéria a belvárosban
» Menedék - Fővárosi Állatmenhely

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
 :: Játéktér :: 
Seattle
 :: 
Város
 :: 
Belváros
-
Ugrás: