HomeHome  TaglistaTaglista  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  

Share|

Beltér (Pink Pitbull Bar)

Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next
Admin
avatar
Admin

Admin : Admin
Kor : 167
Avataron : Mr. Madden | McKidd | Ulliel | Wood

TémanyitásTárgy: Beltér (Pink Pitbull Bar)
Szer. Jan. 04, 2017 11:11 pm
 



 



Tristan :: Sigmund :: Joël :: Dwayne
Vissza az elejére Go down
Caleb Waters
avatar
Törvényen kívüli

Kor : 27
Avataron : James Marsden

TémanyitásTárgy: Re: Beltér (Pink Pitbull Bar)
Kedd Jan. 10, 2017 10:37 pm
 



 

A késő délután és a kora este peremén egyensúlyoz az idő, amikor vörösBMW-m leparkolom a klub melletti parkolóházban, majd elhagyom a benzin szagú betonkoporsót, de csak azért, hogy a pár perc friss levegő után újra megtöltsem más, fülledt ájerrel a tüdőm: gyorsan teszem meg a kis utat a klubig, lesétálok a lépcsőkön, mely a bejáratként szolgáló alagsor ajtóhoz szolgál s belépek. A kis előszobácskában emberem megismer, így csak odaköszönök neki s már akadálytalanul lépem is át a zörgős gyöngyfüggönysort, hogy a báromban legyek. Szól a zene, egy-két lány mozog, néhány alak figyeli őket, szokásos nyitás utáni állapot, mielőtt még az este tényleg beindulna. Nem is nagyon foglalkozom az egésszel, miután megállapítom, hogy minden rendben van. Inkább az irodámba megyek és ledobom a kabátom, majd vissza ki, hogy egy ideiglenesen használaton kívül helyezett privát terembe menjek be. Ez a gyakorlóhely a legújabb alkalmazottam számára ezekben az órákban. Korábban kell, hogy bejöjjön, de sok választása nincs: vagy a legjobb akar lenni és jól keresni, vagy nem jár be és megreked egy alsóbb szinten. Rajta múlik igazából. Én fizetem neki a tanárt, biztosítom a helyet, szava nem lehet. Bőven jó fej és gondos főnök vagyok. - Sziasztok! - köszönök a tanárnak és fiatal tanítványának, majd leteszem magam az egyik fotelbe. - Hogy haladtok? - a kérdés tán inkább a tanárnak szól, Feyre-t egyelőre nem akarom nagyon megzavarni, szemeim figyelik is, hogy min ügyeskedik. Viszont ha majd olyan helyzetbe kerül, hogy nyugodtan beszélhet, kap egy személyre szabott kérdést. - Az egészségügyi papírjaid megjöttek? - utalok az eredményeire. - Hogy le lehessen adni a többi munkás papírodhoz. - egészségbiztosítás, bla bla bla... adminisztratív nóta, én pedig egykedvűen dobolok a fotel karfáján. - Bár a laborosoknak lehet beküldhettem volna a bugyid is, hogy vizsgáljanak abból. - mosolygok és kuncogok finoman. - De helyette inkább bekereteztettem az iroda falára...
Vissza az elejére Go down
Feyre Jansen
avatar
Polgárság

Kor : 23
Avataron : Leanna Decker

TémanyitásTárgy: Re: Beltér (Pink Pitbull Bar)
Szer. Jan. 11, 2017 9:13 am
 



 

Az elmúlt pár hét elég pörgősre sikerült a számomra. Nem csak, hogy az egészségbiztosítás miatt részt kellett vennem egy teljes kivizsgáláson - különös tekintettel a nőgyógyászati szűrésre -, de emellett, Caleb utasítására táncórákat is veszek munka előtt, hogy fejlődhessek, és, ahogy ő fogalmazott, a legjobbá váljak. Ez pedig alapvetően nem egy rossz gondolat, belátom. Van abban valami izgalmas, hogy én legyek a Pink Pitbull legjobb táncosa, és nem csak a pénz, ami még ugyan központi helyet foglal el az értéklistámon - teszem azt addig, amíg helyre nem áll az anyagi helyzetem -. Nem, igazából azt szeretném, ha Caleb büszke lenne rám, és ha már van annyira rendes főnök, hogy kifizeti nekem a tánctanárt, az csak még motiváltabbá tesz ezen a téren.
Így hát nincs más hátra, kénytelen vagyok gyakorolni. Most is a lefoglalt privátteremben töltöm az időmet, aminek az egyik falát tükrök borítják, így alkalmas rá, hogy naponta két órát táncstúdióként is üzemeljen, amíg Anthony-val gyakorlunk. Aki mellesleg tényleg jó tanár. Versenytáncos volt, így nyilván nálam sokkal jobban tudja, hogyan kell úgy mozogni, hogy az igazán látványos és megkapó legyen a közönség számára. Most sem efektíve sztriptízes koreográfiákat vesz át velem, hanem táncfajtákat, és azok lépéseit, hogy a fent szóló zenének megfelelő módon tudjak mozogni a színpadon, és én ezt bevallom, nagyon élvezem. Most is egy könnyű, térd fölé érő szoknyában, topban és törpetűsarkúban ropom arra a zenére, amit Antohny nem régen tett fel.
Még nagyjából húsz perc van hátra a mai alkalomból, így ez már tényleg csak amolyan gyakorlásféle. Annyira belemerülök a munkába, hogy amikor Caleb megjelenik az ajtóban, először ügyet sem vetek rá. Csak amikor elhallgat a magnó, jelezve, hogy a szám végére értünk, akkor torpanok meg, és pillantok felé, ahogy helyet foglal a szobában álló fotelban. Amint végigmérem, érzek egy aprócska görcsöt az alhasamban. Ma is jól néz ki, ebben nincs semmi meglepő, hiszen dolgozni van itt, az viszont kicsit meglep,hogy itt látom, ebben a szobában. Az állásinterjú óta nem találkoztunk, csak a vizsgálatok elintézése miatt hívott, a beosztást egy másik lánnyal, Lynnel szoktam megbeszélni. Hogy hiányzik-e vele a szex? Még szép. És ha belegondolok, hogy mivel nincs semmi bajom, és még tablettát is szedek… Csak még tovább nő az a bizonyos görcs.
- Szia! - köszönök neki én is, majd lehajolok a vizespalackomért, és iszom, hagyva, hogy Anthony feleljen a haladásunkkal kapcsolatos kérdésére, mert én igencsak ki vagyok tikkadva per pillanat.  
- Jól állunk - feleli a tanárom - Az igaz, hogy nem őstehetség, de cserébe szorgalmas, nem hiszem, hogy sok bajod lesz vele.
Ezután az órájára pillant.
- Igazság szerint, mára végezhetünk is akár. Tekintsd ezt jutalomnak, amiért ma lelkiismeretesen dolgoztál - pillant rám, majd kezet fog Calebbel, felmarkolja a holmiját, és hamarosan már csak az ajtó csukódását lehet hallani.
Lehet, hogy nem kedveli a főnökömet? Máskor nem szokott ilyen hirtelen távozni, általában edzés után még beszélgetünk is pár percet, mielőtt be kell állnom dolgozni. Van itt valami, amiről nem tudok? Mindegy, ha már így alakult, kénytelen leszek válaszolni Caleb kérdésére.
- Ennek örülök. Az üzleti partnereid biztosan méltányolni fogják a falon lógó bugyimat - kuncogok, miközben odalépek a kanapén hagyott táskámhoz. Valahogy nem lep meg, hogy Caleb ilyen perverz módon közelítette meg a bugyim kérdését, sőt, még tetszik is az ötlet. Közben kiemelek belőle egy áttetsző tetejú irattartó mappát.
- Ezt nézd - nyújtom felé, benne az összes vizsgálati eredménnyel. - Makkegészséges vagyok.
Remélem, tudja, hogy ez mit jelent… Azon a kicseszett biztosításon kívül.
Vissza az elejére Go down
Caleb Waters
avatar
Törvényen kívüli

Kor : 27
Avataron : James Marsden

TémanyitásTárgy: Re: Beltér (Pink Pitbull Bar)
Szer. Jan. 11, 2017 9:33 pm
 



 

Eleve szól a zene és nagy zajt sem csapok, nem akarom megzavarni a gyakorlást. Persze beköszöntem, de ezt inkább csak Anthony, a tánctanár vette észre, Feyre annyira nem. Koncentráljon csak, tegye amit kell, én közben elnézem a mozgását és magamban megforgatom a látottakat. Remekül elvagyok a magam gondolataival, míg le nem áll a zene. Ekkor végül Feyre is köszön s én, hogy ne ismételjem magam, intek neki, majd hagyom inni és hallgatom Anthony válaszát. - Nem is ajánlom kifejezetten, hogy bajom legyen vele, nem szeretem, ha problémák vannak a fészkemen belül. - válaszolok türelmesen, kimérten a férfinek, mert bár lehet másra gondolt, én pontosan arra értettem, amit Feyre mondott a telefonban, amikor rákérdeztem az első alkalom után, hogy megfelelő tanára van, vagy cserélni kéne... azt mindta taperolósabb a kelleténél, én pedig most jeleztem, hogy ha szeret dolgokat fogdosni, akkor ezt ne vele tegye, a kelleténél többször semmi esetre sem. Szerintem megértette szavaimat, melyeket tekintetemmel is nyomatékosítottam. - Lehet, hogy versenytáncosnak nem őstehetség, de nem is az az alkat... viszont azt nem vitathatod, hogy a ritmus és az ösztönös, csábító mozgás ott van a tagjaiban és tudja használni. - folytatom, ahogy felállok a fotelből és az ujjam végighúzva a tükörfalon sétálok kicsit körbe a szobában. - Viszont, ha most az első hét után végigértetek az alapfokú táncoktatáson, - kis szünetet tartok és Anthony felé pillantok újra. - akkor ideje lesz, hogy rátérjetek a lényegre. A leányzónak nem bálteremben kell brillírozni, hanem a rúdon, úgyhogy a továbbiakban arra és az ahhoz kapcoslódó tartalmakra kell koncentrálni. - ő a tanár, ő igazítja a programot, ezért címzem első sorban neki a szavaim. Jó és hasznos, hogy ezzel is foglalkoztak, megalapozza a mozgást, az egyensúly érzéket és a koncentrációt, a táncos testtudatra is fontos hatást gyakorol. Ezekre szüksége is van és lesz Feyre-nek, nem vitatom és egyet értek a dologgal, de azt se fogom hagyni, hogy eltangózzák itt a pénzt. Feyre is pontosan tudja, hogy egy kerek hónapot kapott ugrásszerű fejlődés produkálására, odakint pedig nem rumbázni fog a közönséggel. - Csak tessék Anthony. - intek neki, hogy ha úgy gondolja végeztek, akkor végeztek, én pedig kezet rázok vele, de megropogtatom csontjait kézfejében. - Máskor nincs idő elbliccelés és amit mondtam... úgy legyen! - nézek újfent a szemeibe, míg mondandóm kellően halkan ismertetem. Nem rossz fazon ő, csak hajlamos a lazaságra, elkalandozásra. Kézben kell tartani. Bár a lányt is, akihez szintén intéztem kérdést s a választ meg is kapom. - Fogják, elvégre ez egy sztriptíz bár... nem meglepő egy bugyi a falon. - somolygok. - Én pedig jól szórakozok, amíg fejben találgathatják, hogy milyen idomok is lehettek benne. - kiveszem zsebemből a kezemet, majd átveszem a mappát és átlapozom figyelmesen a papírokat. - Remek, remek... fontos, hogy minden rendben legyen, szükség van a jó formára. - teszem le végül egy asztalra a mappát, majd töltök az egyik oldalt álló bárszekrényke egyik üvegéből kettőnknek. - Akkor a jó egészségedre! - emelem koccintásra a poharat.
Vissza az elejére Go down
Feyre Jansen
avatar
Polgárság

Kor : 23
Avataron : Leanna Decker

TémanyitásTárgy: Re: Beltér (Pink Pitbull Bar)
Szer. Jan. 11, 2017 10:07 pm
 



 

Tetszik a salsa zene, jól esik rá mozogni, kellően ritmusos, és nagyon kellemes a hangzása, de nem hajtja ki belőlem annyira a szuszt, mint mondjuk egy chachacha, aminek a tempójától néha a tacsot is ki tudnám dobni éppenséggel. Elmerülök a mozdulatokban, így nyilván csak később tudatosul bennem, hogy Caleb bejött a szobába, ami, bevallom, kissé váratlanul ér. Persze vártam, hogy újra láthassam, de nem gondoltam volna, hogy ez éppen itt fog megtörténni.
Míg én iszom, addig a másik kettő megvitatja az előmenetelemet, és úgy tűnik, mintha a főnök kicsit másra számított volna ahhoz képest, mint amit Anthony egyelőre eltervezett. Ugye még van pár hetünk, mielőtt Caleb megvonja az anyagi támogatást. Ha addig nem jutok el egy neki megfelelő szintre, fizethetem önerőből… És lehet, hogy az bizony nem lenne túl olcsó mulatság… Szóval nem árt, ha belehúzunk majd.
- Persze, a jövőhéten a rúddal is elkezdünk foglalkozni - helyesel a tanár -, de előtte szüksége van némi rutinra, hogy akár a tánccal is levegye a lábáról a férfiakat, nem igaz?
Ezután viszont nem kell sok, és már szedelődzködik is, úgy néz ki, mint aki még véletlenül sem akar egy légtérben maradni Calebbel, pedig egyikük sem tűnik veszélyes alaknak. Mindegy, nem az én dolgom, hogy ezt megrágjam magamban, ha bajuk van egymással, minden bizonnyal lerendezik majd. Való igaz, hogy Anthony szeret kicsit taperolni, de én személy szerint, ezt nem fogom fel problémaként mindaddig, amíg nem próbál meg olyat rámerőltetni, amit nem akarok. Eddig szerencsére ez nem történt meg, és azokból a pillantásokból ítélve, amiket a fotelban ülőtől kap, nem is fog ezen változtatni.
A szemem sarkából látom, hogy Anthony viszonozza Caleb kézfogását, és mintha egy izom megfeszülne az állkapcsában. Lehet, hogy fáj neki, Hát, van ilyen… A fönököm már bebizonyította, hogy nem éppen gyenge, nyüzüge férfi, szóval ez talán annyira nem is meglepő, bár ettől még mindig nem értem, miért vág olyan arcot, mint aki citromba harapott, de azt is belátom, hogy a kakasviadal nem az én dolgom. Anthony a tanárom, de ennyi, más értelemben egyáltalán nem érdekel. Miután távozik, mintha könnyebb lenne a levegő, én pedig tudok figyelni arra, amire kell, vagyis jelen esetben, Calebre, és az ő kérdésére, na meg a fehérneműs megjegyzésére, amit aztán nehéz lenne szó nélkül hagyni.
Kíváncsi lennék a találgatásokra - mondom mintegy mellékesen, bár valóban érdekelne, hogy vajon az irodában székelő öltönyösök mit gondolhatnak, mégis milyen nő hagy egy falatnyi tangát egy pasi irodájában, ami aztán szépen bekeretezve végzi a falon.
Talán egy luxusprostituáltra tippelnek, vagy ilyesmi. Ám ezt nagy valószínűséggel sohasem fogom megtudni, se én, se Caleb, hiszen az üzleti világban kell annyi diplomáciai érzék, hogy ilyesmire nem kérdeznek rá nyíltan… Ezt még én is tudom. Hagyom, hadd lapozgassa a leleteimet, bár erősen kétlem, hogy túl sokat értene belőle, elég, ha tudja, hogy kutya bajom, az egészségügyi állapotomra aztán nem lehet panasz. Egy hálás mosollyal az ajkamon veszem át a poharat, s koccintok vele.
- Egészségedre! - kortyolok bele a whiskybe, ami bevallom, elég finom. Úgy tűnik, ezekben a privát szobákban azért minőségibb alkoholok pihennek a bárszekrényben. mint a bárpultnál, ahol talán egyik-másik itókát mintha vizezné is a mixer… Gondolom, a plebsnek mindegy. Már azoknak a férfiaknak, akik csak azért jönnek ide, hogy ne otthon legyenek, és mindig a lehető legkevesebbet költik. A tehetősebbek pedig úgyis a kedvenc lánykáik műsorait privát körülmények között szeretik élvezni, legalábbis Lynn szerint.
Amikor kiürül a poharam, leteszem a szekrény tetejére, majd Calebre pillantok:
- Szívesen innék még egyet, de nem emlékszem, hogy szabadnapos vagyok-e ma, vagy dolgozom. Az utóbbi esetben lehet, nem lenne szerencsés, még a végén leesnék a kifutóról - bukik ki belőlem a nevetés. Ejha, lehet, hogy a tömény most még hamarabb hatott, mint a múltkor? Ajaj…
Vissza az elejére Go down
Caleb Waters
avatar
Törvényen kívüli

Kor : 27
Avataron : James Marsden

TémanyitásTárgy: Re: Beltér (Pink Pitbull Bar)
Szer. Jan. 11, 2017 11:54 pm
 



 

- Ezen a héten, már egy hetet erre szántatok, másfél hét alapozás elég. - mondom ellenkezést nem tűrően. - Az biztos, hogy jól kell mozognia, de senkivel sem fog társastáncolnia kifutón és itt nem ezzel kell hódítania. - lehet ő öntörvényű művész felőlem, csak a lényeggel foglalkozzon. Eszem eldobnám, ha Feyre elkezdene nekem itt fel-alá tingli-tanglizni a vendégek szeme láttára, mintha valami sztenderd tánciskolában lenne. Lenne belőle hurrogás, az biztos! Végül eleresztem Anthony-t, menjen csak, de nyomatékosítottam számára, hogy mit várok el és kellemetlen következményei lesznek, ha nem azt és nem úgy csinálja, amit kell. Meg ne legyeskedjen, nem azért fizetem... ha nőket akar, üljön be mint vendég, aztán meglátjuk, hogy mi lesz. A helyén kell őt kezelni, amit ő kevésbé bír, nem bírja, ha beosztott helyzetben van, de sok választást nem hagyok neki. És kifejezetten visszautasíthatatlan ajánlat volt, hogy elengedtem az egyik kaszinós tartozását, ha ide is szán az idejéből, foglalkozik a lányokkal. Persze nem teljesen ingyen dolgozik, de jobb áron és amikor én akarom. Valamit valamiért. Mindegy is, távozott, figyelmem most már teljes mértékben a lányé. - Egy-két ember úgy gondolta, hogy valami ajándékboltban szereztem, vagy mókás kedvű haveroktól kaptam. Megint más megfejtés szerint az első nőmé volt... - kuncogok. - Meglehetősen messze a valóságtól, azt kell, hogy mondjam. Ugye, - kacsintok rá játékosan, majd öntök magunknak inni. A privát szobákban mindig van kis itóka, ha a vendég megszomjazna és szeretné, ha a rövidebb-hosszabb időre "vásárolt" szépség felszolgáljon neki valamit, hát van rá mód. Ez a kis adag meg nem fog még hiányozni, úgy gondolom. Feyre gyorsan iszik, én lassabban adagolom s látom szeme csillogásán, hogy hamar a fejébe szállt. Felnőtt nő, én nem szólok bele, csak félreteszem kicsit a magam poharát, amiben azért van. - Az nem lenne szerencsés, de szerintem nem fog megtörténni. - azért töltök még egyet neki, meglátjuk mi lesz. Én magam pedig közben majd befejezem az első köröm. - Van két dolog, amit az interjú során elfelejtettem megkérdezni. - játszadozom el poharam metszett mintájával. - Az egyik csak rutin kérdés, hogy van e párod, valakid... csak hogy tudjam, kell készülni, hogy egy alak megjelenik itt reklamálni és ne verjék teljesen bucira érte... - mosolyodok el finoman, hiszen történt már ilyen, a hőbörgő barátokat finomabban kezeljük, hogy ne legyen gond. De a majrét akkor sem tűrjük. - A másik pedig, hogy van e valamilyen fegyvered és mennyire vagy jártas az önvédelemben? - ez már egy fokkal lényegesebb kérdés, biztonságtechnikai szempontból mindenképpen lényeges, így kíváncsian várom a válaszát. - Ja, egyébként ma dolgozol. - jegyzem meg mintegy mellékesen félretéve a poharamat.
Vissza az elejére Go down
Feyre Jansen
avatar
Polgárság

Kor : 23
Avataron : Leanna Decker

TémanyitásTárgy: Re: Beltér (Pink Pitbull Bar)
Csüt. Jan. 12, 2017 8:35 am
 



 

- Jó, akkor ezen a héten! - vágja rá Anthony meglepően ingerülten, majd távoztában mintha arról motyogna az orra alatt, hogy Caleb úgy csinál, mintha értene ehhez, közben meg fogalma sincs az egészről.
A saját jól irányzott érdekében remélem, hogy rosszul hallottam a szavait, vagy, ha mégsem, akkor nem jutottak el a másik férfi fülébe, mert abból lehet, hogy komoly baja fog származni a későbbiekben… Én pedig azt nem szeretném. Mindkettejük oldalát megértem valamelyest, így nem áll szándékomban állást foglalni a kérdésben, inkább csak búcsút intek a tanáromnak.
Ugyanakkor be kell látnom, meg is van annak az előnye, hogy Anthony ilyen hirtelenséggel hagyott itt minket, ugyanis ezután nyugodtan beszélgethetünk arról, ami már csak kettőnkre tartozik, mint például a fehérneműm esete. Még most is a hideg futkos a hátamon - persze pozitív értelemben -, ha eszembe jut, ahogy a csípőmhöz szorította a nedveimmel átitatott anyagot. Utólag visszagondolva azért ez egy kicsit perverz dolog volt. Nem nagyon, csak egy leheletnyit.
- Érdekesek ezek az ötletek, az ajándékboltos megoldás tetszik a legjobban. Felveti a kérdést, hogy minek vennél magadnak bekeretezett tangát - mosolygok. - De igencsak távol állnak az igazságtól, valóban - kuncogok.
S ez talán nem is baj, hiszen senkinek semmi köze hozzá, hogy mit is műveltünk akkor este. Jól szórakoztunk, ez a lényeg.
Belátom, nem kellett volna olyan hirtelen felhajtanom a kitöltött whiskyt, mert rövidesen érzem, hogy bizony-bizony, könnyen és gyorsan a fejembe szállt. Persze, annyira még nem, hogy mondjuk teljesen idióta dolgokat műveljek, de azért a mondhatni indokolatlan jókedvem már adott. Lehet, ettől a tánc és a vetkőzés is jobban fog menni ma, majd kiderül, már, ha sikerül megtudakolnom Caleb-től, hogy be vagyok-e osztva mára, mert komolyan nem emlékszem.
- Azért ne kísértsük a sorsot - felelem, és a kitöltött második kört inkább otthagyom.
Nem szeretnék neki csalódást okozni, hiszen még csak pár alkalommal léptem fel nála, s nem tenne jót az esetleges későbbi népszerűségemnek, ha elterjedne, hogy bekarmolva szeretem riszálni magamat a kifutón, mint valami részeges utcalány. Ennél azért jóval többre tartom magam. De hamarosan túl is lépek ezeken a gondolatokon, ugyanis Caleb feltesz pár újabb kérdést, amivel kapcsolatban való igaz az, hogy az interjú során elfelejtette megkérdezni. Bár, ha engem kérdezne valaki, szerintem az első kérdés valójában inkább privát szempontból érdekli őt, legalábbis a lelkem egyik aprócska, hátsó szeglete ebben bízik, ám nem akarok elbizakodott lenni, így ezt igyekszem félreseperni. Tényleg jó lenne, de azért nem valószínű.
- Nincs senkim - felelek az első kérdésére - Ha lenne, a rúdtáncos bemutatóm után megálltam volna.
Bármennyire is hihetetlen, ez az igazság. Ha lenne egy férfi az életemben, nem dugtam volna Calebbel. Szerintem ez is azt bizonyítja, hogy nem vagyok az a szakadt ribanc, aminek teszem azt az anyám próbál meg beállítani azóta, hogy hátrahagytam a családi házat, és a magam útját kezdtem járni. Ő meg úgy tesz, mintha annyival jobb lenne nálam. Holott kurvára nem így van, csak mondom.
- K-1-ezem négy éve, na, nem versenyszerűen, csak hobbiként, szóval meg tudom védeni magam, ha arról van szó. Fegyvertartási engedélyem nincs.
S ezután elhangzik az a mondat, aminek annyira nem örülök, de ha munka van, hát munka van, ezellen nem sokat tehetek, hiszen valamiből nekem is meg kell élnem. Caleb a tanárt fizeti külön, a többit viszont az itt keresett pénzből kell megoldanom. Ha pedig nem táncolok, nincs pénz, ez ilyen egyszerű.
- Akkor ezt a második kör italt nem erőltetném, ha nem haragszol - lépek oda a táskámhoz, és gyorsan összepakolom a holmimat. Lopva a telefonom kijelzőjére pillantok közben, ami azt mutatja, hogy nagyjából öt negyven van, nekem pedig, ha dolgozom, hatkor a kifutón kell lennem. Szóval akármilyen szívesen is beszélgetnék tovább a főnökömmel, sajnos, nem tehetem meg.
- Engedelmeddel, megyek átöltözni -pillantok rá, és megint csak van bennem egy aprócska, halovány reménysugár, hogy esetleg látni akar a műszakom után, azonban direkt nem hozom fel a témát, mert akármennyire is jó volt a múltkori alkalom, nem fogok futni utána. Ha egyéjszakásnak szánta, azt is el tudom fogadni.
- Szia! - köszönök el tőle, majd a vállamra kapom a táskámat, és elindulok a kijárat felé, hogy aztán kilépve csendesen behajtom magam mögött az ajtót. Ez egész jól ment, állapítom meg magamban, miközben felmegyek a kifutók szintjére, és elindulok az öltözők folyosójához.
Vissza az elejére Go down
Caleb Waters
avatar
Törvényen kívüli

Kor : 27
Avataron : James Marsden

TémanyitásTárgy: Re: Beltér (Pink Pitbull Bar)
Csüt. Jan. 12, 2017 12:42 pm
 



 

- Helyes. - bólintok és felelek meg Anthonynak, majd hagyom távozni. Nem érdekel, hogy mit mormog, min duzzog, a kezemben van és ha túl messzire megy, majd egy-két bordája eltörése jobb belátásra bírja. Senkinek se tesz jót, ha leesik a lépcsőn... - Mondjuk mint a bár stílusához illő díszletet. - válaszolok a felvetésére. Még igaz is lehetne, elvégre egy ilyen helyhez illene ilyesmi, vicces, találó és a dolog mibenlétére is rávilágítana, de a valóságban nem erről van szó. Hanem arról, hogy ez a tüzes kis leányzó igencsak megmozgatta a fantáziám, majd engem is. Amit cseppet sem bánok. Ahogy azt sem, ha iszik kicsit, de kíváncsi vagyok, hogy jelen esetben mennyire józan döntést fog hozni. Ott a lehetőség és a kísértés, én pedig választására bólintok. - Oké, ahogy gondolod, nem sértődöm meg. - elvégre még az is lehetne, hogy addig kell innia, amíg az én poharam is ki nem ürül s vehetném bántónak, hogy nem hajlandó velem tartani, de erről most szó sincs. Egyébként is van kérdés, amit nem árt még megbeszélni. - Értem. - tehát nincs senki, aki itt feltűnhet és gondot okozhat. Remek. Volt már, aki balhézott, volt, aki plusz pénzt szeretett volna, hogy engedje továbbra is, hogy a nője ezt csinálja, bár ez azért ritka. Az itt dolgozó lányok kevésbé favorizálják a stabil kapcsolatokat, ami tán nem is nagy gond. - Ne vedd sértésnek, de ezt sosem lehet tudni, volt és van a világon hűtlenség, sokkal-sokkal több, mint hűség, ami azt illeti. Nem téged minősítelek, csak a tapasztalataim összegzem. - mert nem sérteni akartam őt, de annyi félrekefélés van tényleg a világba, hogy ha valaki belegondol és nem olyan vastag a bőr a képén, mint nekem, még bele is pirulhatna. Bár ez a hely a férfi hűtlenség temploma, a női hűtlenkedésről is vannak bőven fogalmaim. - Ez is megteszi. - bólintok. - Nem csak lőfegyver lehet, kés, bármi hasonló. Én javasolnám, hogy tarts magadnál valamit, na nem tánc közben, de nem életbiztosítás semmi. - a fenyegetésekbe nem megyek bele kifejezetten, ő is belegondolhat, hogy a klub után megvárhatja valami bolond, hazafelé este is bepróbálkozhatnak, szóval jól jön. A nagyobb fenyegetésekről meg még egyelőre nincs szó és nem is fogok fölöslegesen ráijeszteni. - Csak nyugodtan. - mondom újfent az italt illetően, miután közöltem vele, hogy ma is dolgozik. Mikor bejelenti, hogy megy öltözni, felállok a fotelből. - Rendben. - ahogy elhalad mellettem, magamhoz húzom, ölelem. Kicsit a hajába túrok, míg másik kezem rámarkol a fenekére. - Aztán ügyes legyél. - súgok a fülébe, majd miután távozott, én is elhagyom a helyet, hogy utána beüljek a klubba és ma megnézzem a műsort innen. Ebből is tanulok, gyűjtöm az információt.
Vissza az elejére Go down
Feyre Jansen
avatar
Polgárság

Kor : 23
Avataron : Leanna Decker

TémanyitásTárgy: Re: Beltér (Pink Pitbull Bar)
Csüt. Jan. 12, 2017 1:36 pm
 



 


- Végül is, annak is fel lehet fogni - értek egyet, bár az igazat megvallva, szerintem nem sok sztriptízbárban tartanak efféle dekorációt. Bár eddig nem jártam ilyen helyeken, szóval könnyen lehet, hogy én tévedek, és Calebnek van igaza, de nem is számít.
Még szerencse, hogy nem veszi sértésnek, amiért nem akarom meginni a második pohárkára valót, hiszen nem akarok kellemetlenséget okozni neki, vagy épp a többi táncosnőnek, aki végezné a munkáját, ahelyett, hogy teszem azt, engem kelljen lesegíteni a színpadról. Nem, ez az egy whisky megadta az alaphangulatot, a többi megy majd magától. Magamban elhatározom, hogy ez egy sikeres este lesz, amit némi borravalóval zárhatok majd.
Nem vártam, hogy kitörő lelkesedéssel reagálja le, hogy nincsen senkim, de azért kissé furán érzem magam, hogy ezt mondhatni fa arccal konstatálja… Bár így legalább én is tudom, merre vagyok arccal előre, és hogy mit várhatok tőle olyan téren. Nos, könnyen lehet, hogy semmit. Ami igazából nem baj, hiszen én is igyekszem ezt egyéjszakás kalandként kezelni a történteket, csak szarul esik belátni, hogy ennél azért valamivel többre számítottam.
Bármilyen nehéz elképzelni, tudok hűséges lenni - vetem oda foghegyről, mert igenis, idegesít ez az egész. Mi a fenének kérdezett rá…
- Rendben, majd beszerzek egy pillangókést - egyezek bele, ezen ne múljon, én se szeretném valami sikátorban végezni, elvágott torokkal, az az igazság.
Engem lep meg a legjobban, amikor egyszer csak magához húz, és megölel. Pár pillanatig csak meglepetten állok, majd viszonzom az ölelését, ami természetesen, a meglepetés ereje mellett, nagyon jól is esik nekem. Nem számítottam tőle ilyesmire, bevallom, de ez még nem jelenti azt, hogy a korábbi, lényegében teljesen semleges reakciója, ne hagyott volna bennem nyomot.
Igyekezni fogok, mint mindig, hisz tudod - válaszolok hasonló stílusban, majd megyek a dolgomra.

Az öltözőben már zajlik az élet, mindenki öltözködik, vagy épp sminkeli magát, én azonban mindezek előtt még beiktatok egy gyors, ötperces zuhanyt, hiszen az edzés kicsit megizzasztott. Ezután jöhet az átöltözés a fellépőruhámba, ami ezúttal egy vicces, iskoláslány szerelés, ami abból a szempontból nem rossz, hogy tényleg van mit levenni, mondjuk a harisnyán és a melltartón kívül. Ami nem nagyon illik ehhez a szereléshez, azonban mégis jól mutat, az a platformos magassarkú, amivel kiegészítem a fellépőruhámat. A hajamat gondosan kontyba tűzöm, majd egy erősebb smink, hogy messzebbről is látszódjak, és készen vagyok. A többi lánnyal együtt megyek a kifutómhoz, akik barátságosan csevegnek egymással, valószínűleg nemrégen kerültek ide, akárcsak én, mert szemmel láthatóan, még nem akarnak rivalizálni egymással.
Odalépek a saját kifutómhoz, majd amikor a zene elkezdődik, táncolni kezdek. Egyelőre nem figyelek rá, hány néző lehet, hiszen még az este elején járunk csak, valószínűleg nincsenek sokan, így most még csak a kontyomat oldom ki tánc közben, valamint a blúzom első pár gombját, miközben azért csábos pillantásokat vetek a kifutó környékén szállingozó férfiakra, akik közül páran megállnak nézni. Nagyon helyes… Egy kis jatt mindig jól jön.
Vissza az elejére Go down
Caleb Waters
avatar
Törvényen kívüli

Kor : 27
Avataron : James Marsden

TémanyitásTárgy: Re: Beltér (Pink Pitbull Bar)
Szomb. Jan. 14, 2017 1:00 am
 



 

- Én annak kezelem. - jelentem ki, hiszen mi másért kereteztettem volna be? Oké, emlék, de attól még dísztárgy is a maga bizarr módján. Mondjuk egy sztriptízbárban beszélni ízléstelenségről... mintha fogalmi zavar lenne, szóval nálam nagyon fel se merül a kérdés. Mint ahogy az sem, hogy erőltessem az ivást a lánynál. Mert azért vannak olyan alakok, akik ezt igen rossz néven vennék, de én nem vagyok olyan. Mint ahogy olyan se, hogy ne érdekelne az alkalmazottam háttere. Egyáltalán nem mindegy, pláne ilyen kényesebb természetű biznisz esetében. A válasza persze megnyugtató volt, így bólintással nyugtáztam és kész. Látom rajta, hogy egy felhő átfut az arcán, de magamban jogosan tehetném fel a kérdést, hogy mit várt, ugrálni fogok örömömben? Nem, az nem én lennék. Egyszerűen sokkal inkább professzionálisnak kell maradnom, semhogy kimutassam, hogy nem bánom, ha nincs pasi, aki útjába állna, hogy olykor kedvem töltsem vele. Mások előtt pedig pláne nem tehetném meg ezt, mert azzal pletykát és sok más kellemetlenséget indítanék útjára, így most is tettem egy kellemes gyakorlatot az önmérséklet terén és nem érdekel, hogy Feyre-nek ez mennyire tetszik. - A munkahelyi lojalitásod úgy is jó eséllyel árulkodni fog erről,mert aki egyik helyen nem tudja megállni a csalást, az máshol sem. - összegzem a véleményem, ujjaim összefűzve s államat rátámasztva. Egy pillanatra átvonul mindaz, ami korábbi személyes bosszúm diadalra segítette: egy ember megöléséhez a gyenge pontján vezet az út. A japcsinak a kurvák voltak, megfigyelhető volt és kihasználható. Én nem akarom azt a hibát elkövetni, hogy nálam is hasonló gigszer legyen. Feyre pedig potenciálisan ebbe a csoportba esik. Egyszer majd talán elmagyarázom neki, de ahhoz még kell majd némi bizalom. Addig is az ő érdekében is moderálom magam a lehető leginkább. Megtalálom majd a módját, hogy mindenkinek jó legyen, de egyelőre még ki kell alakulnia ennek a helyzetnek. - Helyes, de valami rugósat is nézhetsz, az is praktikus. - a pillangókés sosem tartozott igazán az ízlésembe, bár legjobban a fix, stabil markolatú dolgokat szeretem, a szilárd alátámasztás bármilyen késes feladatnál kulcsfontosságú, akár egy egyszerű kagyló felpattintásánál is. Végül lassan távozóra fogjuk, de még előtte megölelem a lányt egy pillanatra. Ennyi kell. - Még nem, de majd fogom. - jegyzem meg mosolyogva, majd útjára engedem s lassan megyek én is.

Odakint újabb italt rendelek, majd kellemesen elcsevegek a pultosommal, hogy milyen a forgalom, mit kérnek a legtöbbet, mi az, ami kevésbé fogy s miket hall munka közben. Mert az információ hatalom és nem árt napra késznek lenni. Az kiderült, hogy a focimeccses fogadások terén a kaszinóban kéne kicsit szélesíteni, van benne lehetőség, mostanában többen is a nyereményüket jöttek elszórni, vagy a bukás búját felejtik. Közben persze már jobban szól a zene és a lányok is nekiláttak már a műszakuknak, fél szemmel olykor arra is pillantok. De teljes figyelmem az köti le, hogy a pultnál egy-egy alakkal koccintsak valami sikerre, ünnepre, amire ide jöttek ünnepelni. Két-három születésnapos, öt diák srác, akik a téli záróvizsgát sikeresen tették le ma, nem is rossz. Magamban feljegyzem az ötletet, hogy állandó születésnapi csomagot kell kitalálnom, amikor pedig szezon van, egyetemhez kapcsolódó akciókat, csomagokat is lehetne hirdetni, hátha dob majd még az üzleten. - Na srácok, menjetek be a kettes privátba! - veregetem meg az öt diákból egy-kettőnek a vállát. - A szülinaposoké a hármas szoba. - villantok egy mosolyt feléjük. - Mindannyiótok megkapja a kis ajándékát a háztól. Ingyen privát műsor, viszont ha öltáncokat is akartok, azért már majd fizetni kell. - magyarázom el nekik türelmesen a szabályokat s bár alkoholtól tompa a tekintetük, csak rábólintanak. - Helyes! Na nyomás báránykáim! - csapom össze a tenyerem, majd engedem őket útjukra. Én szeretek olykor elmerülni a tulajdonom világában és pörgetni kicsit az életet. Ezért most elindulok, hogy végre a lányok kifutóit is lássam. Bár lassan véget ér az az időszak, amikor önálló helyeken megy egy-egy kisebb műsor és a fő kifutó fogja átvenni a szerepet, ahol a komoly rúdtáncos performanszok fognak menni. - Lynn, három születésnapos vár téged a hármas privátban! - súgom a táncosom fülébe, miután magamhoz intettem a "színpad" szélére. - Szóval köss erre a szexi szerkóra egy masnit és hajrá! Egy privát előadás, öltáncot meg vehetnek. - ismeri a szabályt, ő már egy ideje itt van, de azért fixáltam neki is, majd megyek tovább, miután ő is rábólintott. Kis nézelődés után megtalálom a tökéletest a másikhoz: Feyre. Oda is megyek hát a placcához, hogy egy picit figyeljem, majd őt is magamhoz hívom mutató ujjammal a színpad szélére. - Feyre csillagvirágom, itt most végeztél, a kettes privát szobában viszont táncolnod kéne pár államvizsgázott srácnak. Szóval szedd szépen rendbe a harci díszt, és hajrá! - mosolygok rá, majd ha lemászik az emelvényről, persze segítek neki. - És a privát táncod ingyenes nekik, de öltáncot már fizetni fognak. - összegzem neki is, majd már ott sem vagyok, irány tovább, be a kettes szobába. Kíváncsi vagyok miként fog remekelni, szóval ide ülök be.
Vissza az elejére Go down
Feyre Jansen
avatar
Polgárság

Kor : 23
Avataron : Leanna Decker

TémanyitásTárgy: Re: Beltér (Pink Pitbull Bar)
Szomb. Jan. 14, 2017 7:11 am
 



 

- Képzelem, micsoda bekeretezett tangagyűjteményed lehet otthon - jegyzem meg nevetve, ahogy elképzelem a dolgot.
Bár szerintem ez annyira nem lenne meglepő tőle, simán kinézem belőle, hogy akad egy ilyen relikvia gyűjteménye, csak nem feltétlen a táncosaitól, hanem az esetleges barátnőitől, ha voltak neki egyáltalán olyanjai, és nem csak olyan futó kalandjai, mint velem.
- Te már csak tudod, igaz? - jegyzem meg egy picit talán szárazabban, mint szerettem volna.
Vicces, hogy egy ilyen lebujban beszél nekem a lojalitásról, ahová a férfiak azért járnak, hogy, ha nem is a szó legszorosabb értelmében, de hűtlenek legyenek a feleségeikhez, vagy barátnőikhez. Elvégre azért jönnek, hogy idegen lányokat nézzenek, amíg azok megszabadulnak a ruháiktól, esetleg, öltánc esetén még le is taperolják őket. Szerintem a legtöbb nőnek ez már annyira nem fér bele a hűség fogalmába, de nem tudom biztosan. Mindegy, én nem csaltam meg senkit, és akár bennem is felmerülhet a kérdés, hogy ő a legutóbb nem-e csalt meg velem valakit, de ezt inkább visszanyelem, mert belegondolva, ez nem rám tartozik. De, ha egyszer csak valami dühöngő nőszemély nekem esik, jó eséllyel tudni fogom, merről fúj a szél.
- Rendben, ha te mondod - hagyom rá a dolgot, elvégre nem nagyon értek az ilyesmihez, az apámnak viszont van egy késgyűjteménye, amiből néha el-elcsentem az egyik pillangókést, amikor elkezdtem bulizni járni, így azzal tanultam meg bánni, igaz, szerencsére sosem kellett emberek megfélemlítésére használnom, pusztán gyakoroltam vele. De, ha a rúgós verzió jobb, hát be kell szereznem egy olyat is, valamikor. Majd később, amikor a beszélgetés végére érünk, és megölel - amit magamban egyáltalán nem tudok hovatenni, igazság szerint, akármennyire jól esik - mehetek is dolgozni.

Azt hiszem, ma elég jól megy a munka. Egyre többen gyűlnek a kifutóhoz, ahol épp én adom a műsort, és szemmel láthatóan, egyre több szempár vándorol az irányomba, ami persze elégedettséggel tölt el. Szinte kocsányon lógó szemmel bámulnak, amikor a műsor egy pontján lehull a melltartóm, és rájönnek, hogy az amit eddig csak dudorodni láttak, valóban akkora, amekkorának az anyag, és a benne rejlő minimális merevítés láttatni engedte. Ez persze rögtön hozzájuttat némi borravalóhoz, amit a szoknyám zsebébe, vagy éppen derekába tömnek páran.
Éppen véget ér az egyik szám, s ezzel együtt a műsorom is, amikor észreveszem Caleb invitálását. Figyelmesen hallgatom a mondandóját, majd egy pillanatra a szemem is elkerekedik. Privát szoba? Máris? Az egy dolog, hogy élvezem  a kifutói munkát, az viszont eszembe sem jutott, hogy ilyen hamar sor kerülhet a következő szintre. Az viszont egy kicsit frusztrál, bevallom, hogy ingyen fogok dolgozni, és azt se tesz különösebben boldoggá, hogy csak az öltáncért fognak fizetni, elvégre könnyen lehet, hogy arra nem lesz igényük, hallottam már ilyet más lányoktól, szóval némileg idegesen tolom el Caleb kezét, amikor az segíteni akar. Nem vagyok elragadtatva az üzletpolitikájától, na. Mindegy, ha munka van, hát munka van, nem szeretném, ha most azonnal kirúgna, szóval alighanem mennem kell.
- Megoldom - egy pillanat alatt kilépek a cipőimből, majd a kezembe veszem - a melltartómmal egyetemben -, s leugrok a kifutó szélén, majd bemegyek az öltözőbe, és kicsit rendbe szedem magam - a borravalót persze félreteszem -, majd később ugyanabban az egyenruhában keresem fel a kettes szobát.
Kicsit komikus, hogy mára pont a diák jelmez jutott, de ha már a véletlen így hozta, hát hadd szóljon… Még az sem kizárt, hogy tetszeni fog nekik. Gondolom ezt így egészen addig, amíg belépve, az öt fiú szempárján túl, bele nem futok egy hatodikba is, nevezetesen Caleb-ébe.
Ez most komoly? Még csak pár napja dolgozom, erre kapásból végig akarja nézni, mit alkotok az első privát szobás alkalmamon? Tisztában van vele, hogy nem vagyok profi, erre sikerül nem kevés lámpalázat is rám erőltetni a jelenlétével. Felvont szemöldökkel nézek rá, majd lenyelem az ingert, hogy megkérjem, ugyan húzzon már el innen, mert így baromira nem tudok koncentrálni. Elvégre ez most a munkáról és nem az ő szórakoztatásáról szól. Mindegy, veszek egy mély levegőt, és kezdetjük. A távirányítóval elindítom a zenét, majd először a pódiumon táncolok nekik, amit az öt fős fogat szemmel láthatóan elég jól fogad - Caleb-ről igyekszem tudomást sem venni, nem akarom, hogy a frusztrációm csak még tovább nőjön, és aztán emiatt hibázzak. A srácoknak úgy tűnik, tetszik a dolog, lelkesen kurjongatnak, ahogy lassan lekerül rólam a felsőm, na meg a skótkockás szoknya.
Amikor a táncos résznek vége, és már csak fehérneműben állok a színpadon, gondolok egyet, lelépek onnan, és a bandavezérnek tűnő sráchoz lépek, aki elkerekedett szemmel néz rám. Nem sokkal lehet idősebb nálam, talán két évvel, de szabályosan remeg a keze, pedig még hozzám sem ért.
- Szeretnéd, ha az öledben is táncolnék? - súgok a fülébe, mire izgatott bólogatásba kezd.
Na, legalább ennyi pozitívuma lesz a dolognak: ez már biztosan nem ingyen lesz. Az ölébe telepszem, majd lényegében a csípőm mozgásával ingerlem, amitől látom, hogy szinte elfelhősödik a tekintete. Az egyik keze, még ha eleinte kicsit félénken is, de a csípőmre vándorol, majd félénk simításokkal méltóztatik végigjárni az oldalamat, mintha próbálná felfogni, hogy mi is történik vele.  

Vissza az elejére Go down
Caleb Waters
avatar
Törvényen kívüli

Kor : 27
Avataron : James Marsden

TémanyitásTárgy: Re: Beltér (Pink Pitbull Bar)
Szer. Jan. 18, 2017 10:22 pm
 



 

+16

Nem nagyon érdekel Feyre duzzogása, ami arckifejezésében és gesztusom elutasításában nyilvánul meg. Én vagyok a főnök és kész. Pontosan tudom, hogy mit és miért csinálok. Majd megszokja, mint a többi lány. - Helyes. - csak ennyit mondok szűkszavúan arra, hogy megoldja. Még szép, ez a dolga! Persze az ingyen tánc téma nem tetszik neki, de a beugró megfizetésével eleve adtak már valamit a srácok, ami az ő bérét is jelenti, szóval nem jótékonykodni fog. És ha lenne kis előrelátása, akkor eszébe jutna a mondás, hogy evés közben jön meg az étvágy. Márpedig ő ínycsiklandó falat és én végiggondoltam, hogy a srácok maguktól a nyílt bárban tán kevésbé kezdeményeznének, távolról, a pulttól nézelődnének. Én viszont vagyok olyan kedves és élményt szolgáltatok nekik, ők pedig élni fognak a lehetőséggel így én nem tartok attól, amitől Feyre esetlegesen. Az ilyen akcióim nem ok nélkül történnek, egyrészt mint mondtam, az étvágy evés közben jön meg, másrészt pedig az ilyen akciók csak növelik a hely hírét, látogatottságát, új törzsvendégek kinevelését is jelenthetik. Ha ötből csak egy lesz rendszeres látogató, már akkor megérte bőven. Az embernek először adnia kell kicsit, s ha a csalit kivetette, akkor jöhetnek a halak. Mondjuk nem várom el a lányaimtól, hogy ezen elgondolkodjanak, átlássák az üzletpolitikám, csak csinálják a dolgukat. Én meg remekül elszórakoztatom magam, sokkal jobban, mint a kaszinóban. Ott ilyeneket nem lehet megcsinálni, épp azért lógok itt szívesebben. Jobban pezseg az élet, az emberek nem csak játékszenvedélyből járnak ide, hanem tényleg szórakozni, én pedig kicsit feloldódhatok és ha kedvem tartja, mint jó keresztfiú, keverhetem a kártyákat és rendezhetem az eseményeket, mint most is. Kiürítem poharam tartalmát, majd újat kérek a pultnál, most gin-t, hogy keveredjenek a dolgok kicsit. Érezni kezdem már az alkohol melegét, de ennyi belefér. Miután teli a poharam, végül beülök a srácokhoz én is a szobába, ahol egy pincérlány felveszi italrendeléseik, akit magammal terelgettem. Fogyasszanak csak, kell a show-hoz. Meg a haszonhoz. Mögöttük ülök le. Nem akarok közéjük keveredni, de elkülönülni se, így csak a lazán elhelyezkedő széksoruk mögötti sorba tettem le magam. - Na srácok remélem élvezni fogjátok a műsort, igazi ínyenc meglepetés lesz. - kacsintok rájuk játékosan, majd jöhet is Feyre. Ám úgy látszik a lányt zavarja jelenlétem, de nagylelkű leszek és úgy teszek, mintha ezt észre se venném, csak kortyolok az italomból. Ha azt hitte, hogy kezdőként hagyni fogom felügyelet nélkül, hát tévedett. Nagyon is érdekel miként fog muzsikálni, szerintem ő se gondolhatta, hogy nem fogom pályafutását figyelemmel kísérni. Részben ezért is választottam őt, nem csak a diáklány ruházat ide illő volta juttatott a döntésre. Végül csak elindítja a zenét és kezdődhet a produkció, amit figyelve elégedetten bólintok egyszer egyszer. - Formás mi? - súgok előre cinkosan, mire ők helyeslően mormolnak vissza nekem, miután egyik-másik vállát meg is veregetem. - És csak titeket szórakoztat. - teszem még hozzá, mert engem a lány levegőnek néz. Nem gond, ők a közönség, szóval ebből se lenne érdemes akár egy gondolat erejéig sem ügyet csinálnom. Inkább elégedetten szemlélem produkcióját, majd mosollyal fogadom, ahogy annak végeztével kezdeményez. Megdolgozik a pénzéért, nagyon helyes. Hagyom hát, hogy a srác ölébe másszon, majd szakmai szemekkel követem az eseményeket. Hamarosan lehajtom poharam tartalmát, majd félrerakom azt, hogy aztán felálljak és a lány mögé kerüljek és magán felejtett melltartóját kikapcsoljam, majd levegyem róla. Ez egy Strip Club, ő is tudja, szóval azért ennyi meztelenség a minimum. Hogy miért csináltam? Magam sem tudom, kétségtelen, hogy bár ez a munkája, belül valahol zavart, hogy más ölében vonaglik, de sokkal könnyebb és jobb az alkohol hatása alatt így lereagálni, mint az ellenkezőjével, vagy akár csak beismerni a dolgot magamnak. Akárhogy is, a srác így még több pénzt dug Feyre tangájának pántja alá. Meg is értem, a lánynak csodálatos adottságai vannak.
Vissza az elejére Go down
Feyre Jansen
avatar
Polgárság

Kor : 23
Avataron : Leanna Decker

TémanyitásTárgy: Re: Beltér (Pink Pitbull Bar)
Szer. Jan. 18, 2017 11:00 pm
 



 

16+

Igyekszem leplezni a csalódottságomat, de azért belátom, hogy ez annyira nem könnyű. Örülnék, ha kicsit komolyabb reakciót váltanék ki belőle, de hát ő a főnököm, és nekem ezt muszáj tudomást vennem. Így, duzzogás ide, vagy oda, teszem a dolgomat, megyek, és rendezem a toalettem-et, hogy aztán menjek, és elfoglaljam a helyemet a privát szobában, ahová Caleb volt szíves beosztani.  
Szerencsére, úgy tűnik, lelkes közönséggel ajándékoz meg a diákok személyében, de azért a jelenléte igencsak frusztráló a számomra. Nem azért, mert félek a feladattól, hanem mert zavarba hoz a tudat, hogy nézi, ahogy a táncommal meg a vetkőzéssel vadidegeneknek próbálok meg, lényegében elcsábítani. Ők erre szemmel láthatóan nyitottak, ami valamelyest megnyugtat, és ellazít. Tudok én bizonyítani, ezen ne múljon.
A hangos zene miatt nem tudom, vajon Caleb mit susorog a fiúk fülébe, de nem hiszem, hogy szidna, mert azok csak lelkesen bólogatnak, bőszen egyetértenek vele. Ez pedig, furcsa módon, engem is belelkesít, és még felszabadultabban táncolok, produkálom magamat… Nem csak a fiúk, de a főnököm kedvéért is. Szeretném meggyőzni arról, hogy jó döntést hozott akkor, amikor felvett ide dolgozni.
Bár még nem vagyok profi, azt én is belátom, hogy nem mutathatom ki, mennyire váratlanul ér a tény, hogy valaki kioldja a melltartóm kapcsát, majd leveszi rólam az aprócska ruhaneműt. A hatás nem marad el, a fiú szeme, akinek az ölében ülök, hatalmasra tágul, s amikor a csípőmmel aprókat körözök az ölében ülve, hát csak még inkább meglepődik. Lehet, nem volt még része ilyesmiben, nem tudom, de az biztos, hogy meghozza eredményét a mutatvány: egyre csak gyűlnek azok a bankók, már-már dörzsölik a bőrömet, de nem nagyon érdekel.
Nem kell sokat gondolkodnom azon, hogy tudjam, ki lehetett az aljas elkövető, aki a tervezettnél korábban meztelenített le… Tudom, hogy Caleb volt az, és őszintén érdekelne, hogyan is reagál rá, hogy a fiúk ettől csak még jobban belelkesülnek, egyikük még arra is vetemedik, hogy a kezét rásimítsa a hozzá közelebb eső kebelre. Erre, bevallom, én se számítottam, de a shownak folytatódnia kell, szóval csak csábosan rámosolygok, és táncolok tovább.
A többiek szerencsémre, annyira nem bátrak, ők csak kocsányon lógó szemekkel néznek minket. Amikor a szám véget ér, a produkciómat mintegy megkoronázandó, futó csókot lehelek a fiú ajkára, majd mosolygok, és lemászok az öléből. Kissé színpadiasan meghajolok, majd leállítom a lejátszót. A srácok pedig tapsolni kezdenek.
- Köszönjük! - lelkendeznek, én pedig nagyon is elégedett vagyok a teljesítményemmel, még Calebre is rámosolygok. Remélem, ő is elégedett. A vendégeim kétségtelenül azok, mert amikor felállnak, hogy távoznának, kifelé menet, mindegyik még egy-egy bankjegyet csúsztat a kezembe. Egyelőre nem merem megnézni a címleteket, türelmesen megvárom, amíg egyedül - vagy kettesben - maradok a főnökkel. Kíváncsi vagyok, ő vajon mit szól az eddigiekhez.
Vissza az elejére Go down
Caleb Waters
avatar
Törvényen kívüli

Kor : 27
Avataron : James Marsden

TémanyitásTárgy: Re: Beltér (Pink Pitbull Bar)
Hétf. Jan. 23, 2017 11:21 pm
 



 

Ha valamit eldöntöttem, az úgy van, kész. Egy csapat nő dolgozik nekem, hová is lenne a világ, ha hallgatnék a duzzogásukra és érdemben figyelembe venném a kényeskedést, vagy bármilyen női praktikát? Nem, mint főnök, semmiképp sem foglalkozhatok ezekkel. Itt most nem a komoly kérdésekről van szó, hanem az ilyen helyzetekről. Ahogy az sem érdekel különösebben, ha nem tetszik neki, hogy én is beültem. Jogom van hozzá, ez a legkevesebb. És szerintem józan gondolat, hogy látni akarom, mire is adom ki a pénzem. Nem kértem tőle semmien ördögi ügyességet kívánó dolgot, óriási feladatot, csak azt kell csinálnia, amit odakint is, viszont kevesebb ember előtt és utána rajta a világ szeme, hogy még plusz pénzt is szerezzen. Nem vagyok gonosz, csak realista.
Akárhogy is, Feyre-ben nem kell csalódnom, hasonló elánnal dolgozik, mint az interjún s valahol kezdem megérteni, hogy ez részben nekem is szól. Elsőre még nehéz volt hová tenni az utána történtek alapján is, de a második esetnél már ez könnyebben eldönthető, még ha nem is vagyok egyedül, de kint már láttam, hogy miként teljesít amikor nem tudja, hogy figyelem igazából. Szóval ez mindenképp egy plusz pont, még ha nem is a munkalapjára, hanem nálam... A fiúknál meg a következő lépésével, amikor lelép a pódiumról, mindenképp bezsebel, nem csak pontokat, de pénzt is. Ez a munkája, szóval egy pillanatig se gondolom, hogy ezzel még engem akarna esetleg piszkálni, ugyan miért is tenné? Ezt a kis téves sugallatot lehet az én birtokló természetem sugallja, ahogy egy kis részemnek annyira nem tetszik, hogy más ölében vonaglik, de igazság szerint a realista énem felül tud ezen kerekedni sőt, van benne valami fura kis izgalom is, ami rávesz egy kis plusz csínytevésre. Amúgy is le kellett volna venni a lánynak a ruhadarabot, hát én most rásegítettem. Élvezzék csak a srácok és fizessenek. Meg majd igyanak, szórják a pénzt, most Feyre segített nekik ráérezni, ami azt illeti. Igaz, a kis csókocskára felszalad szemöldököm, de amikor Feyre rám mosolyog egy félmosolyt küldök én is felé. A srácok pedig kisorjáznak, mi pedig kettesben maradunk, így felállok újfent a fotelből ahol visszaültem és a pódium szélének dőlök. - Ügyes volt elsőre. - ismerem el amit láttam. - Viszont, bár a helyen nincsen érintés korlát, azért a kuncsaftok csókolgatása máskor kerülendő, más nem kívánt biztatásnak veheti és nem kell a bonyodalom. - nem hunyhatok szemet a dolog felett egy pillanatra. Az, hogy az öltáncot fizető rendelkezik némi kiváltsággal és érintheti a lányt, egy dolog. Persze csak mérsékelten, erre a kidobók is figyelnek. A táncosok részéről is van azonban határ. Bájaik a fizető vendégek örömét szolgálják, de nem ilyen módon, ez már annál több. Persze nem korholtam a lányt, nem volt rendre utasító a hangnem, csak emlékeztettem. Nem fegyelmeztem, inkább tanácsoltam. Közben egy pillanatra megfordultam, hogy összegyűjtsem levetett ruhadarabjait és átadjam. - Szerintem erre még ma este szükséged lesz. - mosolyodtam el, majd kis szünet után folytattam. - Ugyanis óra után várom az irodában Miss Jansen, a romló matematika eredményeit meg kell beszéljük. - kacsintok rá, aztán, ha veszi a lapot, akkor veszi, rajta áll. Ha nem, akkor így jártam. Annyi bizonyos, hogy kifelé menet megsimogatom a hátát, majd kint megyek, hogy a másik, szülinapos társaságot is lecsekkoljam, csak utána térek vissza a "sasfészekbe".
Vissza az elejére Go down
Feyre Jansen
avatar
Polgárság

Kor : 23
Avataron : Leanna Decker

TémanyitásTárgy: Re: Beltér (Pink Pitbull Bar)
Kedd Jan. 24, 2017 3:45 pm
 



 


Noha Caleb arcáról lényegében lehetetlen bármit leolvasni, a fiúk reakciójából azt szűröm le, hogy jól csinálom a dolgomat. Ők lelkes tetszés nyilvánításokkal bíztatnak, én pedig bízom benne, hogy ez a plusz szemlélődőt is meggyőzi arról, hogy rám lehet bízni egy-egy privát szobás műsort, mint táncosa, nem fogok neki csalódást okozni.
Az már egy egészen más kérdés, hogy talán a záróprodukciómmal, ami a diákvezér ajkára lehelt puszi volt, esetleg túllőttem a célon, de most valahogy még ez sem tud zavarni, vagy érdekelni. A siker édes íze teljesen felspannolt, ahogyan a bugyimba, na meg a tenyerembe tömködött bankók is. Amíg Caleb esetleges reakciójára várok, összegyűjtöm ezeket, és átpörgetem a kezemben, hogy nagyjából lássam, mennyit is kerestem - a pontos összeget később is ráérek megszámolni, de jó lenne tudni, hogy hozzávetőlegesen mennyit tudtam ezzel összeszedni.
Nem is kell rá sokat várnom, egy rövidke dicséret után már fel is hozza az ominózus esetet, én pedig finoman vállat vonok. Úgy éreztem, ennyi igazán belefér, szóval megléptem. Értem, hogy szerinte kerülendő, így bólintok, de ez nem azt jelenti, hogy be is fogom tartani az ukázát. Lehet, teljesen zokninak tart, de ismerem annyira az embereket, elsősorban nyilván a férfiakat, hogy tudjam, ki az, akivel eddig el lehet menni, probléma nélkül is - és ezáltal több pénzt bezsebelni -, és kik azok az alakok, akik kapcsán az ilyesmit masszívan kerülni kell, akár az öltánccal egyetemben is. Bár nem vagyok benne biztos, könnyen el tudom képzelni, hogy az ilyen szobákban akad kamera is, a lányok biztonsága érdekében, én a saját megérzéseimben azért jobban bízom.
- Megértettem - bólintok komolyan, hiszen ezt így is gondolom, de ez persze nem jelenti azt, hogy egyet is értek vele, de ezt nem fogom az orrára kötni.
Elveszem tőle a korábban ledobott ruháimat, ha már van olyan kedves, hogy felvegye nekem azokat, majd, míg ő beszél, felöltözöm, mivel kevés darabról van szó, nem mondhatnám, hogy sokáig tartana a művelet. Az utolsó mondata hallatán futólag elmosolyodom. Szóval játszadozni szeretne? Nem néztem volna ki belőle, hogy kedvére valóak lennének az efféle szerepjátékok, így ez mondhatni kellemes meglepetésként ér. Ugyanakkor vagyok annyira makacs, és önfejű, hogy tudjam, a saját elképzelésem szerint fogom valóra váltani az ő kis képzelgését erről a tanár-diák viszonyról.
Búcsút intek neki, majd megyek a dolgomra, és szépen, nyugodtan befejezem a műszakomat, még némi borravalót bezsebelve, egy-két lelkesebb nézőmtől, akiket még ugyan nem lehetne törzsközönségnek hívni, de ki tudja, később talán… Az öltözőben persze rendbeteszem magam, tudva, hogy nagy valószínűséggel mi vár majd rám Caleb irodájában, majd az esetleg elképzelésére rácáfolandó, a teljesen hétköznapi, utcai ruhámba bújok. A táskámba gyömöszölöm a fellépőruhámat, majd azt a vállamra kapva, elsétálok a főnököm irodájához. Bekopogok, majd ha beinvitál, lendületesen nyitom fel az ajtót.
- Tanár úr, jöttem, ahogy kérte - kezdtem. - De megoldható lenne, hogy a leteremtésemet gyorsan oldja meg? Moziba megyek a fiúmmal, és nem akarok elkésni - villantok rá egy kihívó mosolyt, majd nekidőlök a mögöttem bezáródó ajtónak.
A múltkor én mentem oda hozzá, és csábítottam el őt, mondhatni, most itt az ideje, hogy ő villantson valamit. Ha nem, akkor egyszerűen haza fogok menni. Ne higgye azt, hogy ugrok, amikor hív, mert most épp van kedve dugni, tennie is kell érte, hogy hangulatba kerüljek… és bevallom, a tény, hogy megint az irodájában akarja csinálni, kissé lelombozó a számomra. Persze a szerepjáték miatt adja magát a helyszín, de lássuk be, nem valami változatos. És a lehetőségek sem. Így aztán kíváncsian várom, mivel tudja ezt esetleg érdekessé varázsolni a számomra, hogy ne legyen egykaptafás érzésem.
Vissza az elejére Go down
Caleb Waters
avatar
Törvényen kívüli

Kor : 27
Avataron : James Marsden

TémanyitásTárgy: Re: Beltér (Pink Pitbull Bar)
Kedd Feb. 07, 2017 1:10 pm
 



 

Kellemes volt Feyre előadása, jól játszotta ki a kártyáit és ügyesen bánt a srácokkal, elismerem. Elégedett vagyok vele és részben magammal is, hogy jó döntést hoztam. Gyorsan belerázódott itt mindenbe, úgy látom, a borravalót is tapintatosan kezeli, ahogy kell. A többi lány is így szokott eljárni, amellett, hogy olyan klub ez, amilyen, mégsem teljesen közönséges hely. Frekventált helyen van és igen is van nívó, van színvonal, amire ügyelek, ügyelünk. Ez nem unatkozó kamionsofőrök csehója, az biztos. Ennek ellenére mégsem a legjobb amit tett a kis magánszáma végén s ezt nem hagyhatom szó nélkül. A főnöke vagyok és ez kötelességem, akárhonnan is nézem. - Rendben. - bólintok rövid válaszára, bár látom rajta, hogy fejben már igencsak más éghajlatokra küldött ezért és nagyban máshogy gondolja. Nos, innentől így már ez az ő felelőssége. Én figyelmeztettem. Amíg a klubban van, az embereim tuti figyelnek rá, szóval idebent zűr nem lesz. Azonban azt is látom, hogy a lány önbizalma, magabiztossága túlnő a tapasztalatainak korlátján. Lehet, hogy dominaként már bekerült a felnőtt ipar sajátos világába, de én, aki már a szervezett bűnözésben nőttem fel, még többet látok az egészből, fiatal korom ellenére. Tudom, hogy vannak fura figurák akik elsőre ártalmatlannak tűnnek, de ki tudja, mit indít el bennük egy ilyen akció? Ez valahol provokáció a táncos részéről és így könnyen szert tehet egy zaklatóra. Valahol az a szerencsésebb eset, mert lehet bőven rosszabb is... de, Feyre felelőssége, hogy mennyire játszik a tűzzel. Nincs kedvem ezen rágódni, mert én másfajta tűzzel szeretnék játszadozni, ami azt illeti. Jelzem is ezt a lány számára, a döntést viszont ráhagyom. Egyáltalán nem kötelező belemennie, megteheti, hogy kisétál az ajtón és én a kellő professzionalitással meg is fogom érteni a dolgot. Mint férfinak, nyilván nem esne jól az elutasítás, de mint főnök, meg kell birkózzak vele. Összetett, bonyolult helyzet ez, épp ezért próbálok még több önuralmat gyakorolni a lánnyal szemben, amit őt egyfajta szenvtelenségként élhet meg, de ez még egy új helyzet, idő megszokni, megismerni és megfelelőre formálni. Visszatérek hát az irodámba s a dolgom után nézek, még ha kicsit fél gőzzel is, mert a lányra várok. - Szabad! - szólok ki a kopogásra, majd Feyre megérkezik s míg hallgatom, megnézem kicsit magamnak. Figyelek persze szavaira is, de figyelmemet nem kerüli el az önállóság, amivel formálta a játékot. Határozottan tetszik, hogy így tett, egyáltalán nem bánom. - Nyugalom miss Jansen, pontosan annyi időt szánok erre, amennyi szükséges. - szólalok meg végül, majd felállok a székemből és az asztal sarkának dőlök. - Kérem, jöjjön beljebb, ne az ajtót támassza. - intek neki. - Mint mondtam, a matematika eredményei romló tendenciát mutatnak. - ha beljebb jött és leült, akkor megyek egy kört körülötte beszéd közben. - Így viszont a továbbtanulási tervei kútba eshetnek. Ha a dolgozat, amit ma írt, nem lesz jeles, akkor nem lesz elég pontja bekerülni az egyetemre. - improvizálok, de abban a mederben, amit ő szabott meg. Ha már barátot talált ki magának, a legjobb megközelítés az lesz, ha a dolgozat eredmény "javítására" veszem rá. A sima csábítás így kiesett a pakliból.
Vissza az elejére Go down
Feyre Jansen
avatar
Polgárság

Kor : 23
Avataron : Leanna Decker

TémanyitásTárgy: Re: Beltér (Pink Pitbull Bar)
Kedd Feb. 07, 2017 8:06 pm
 



 

Makacs természet vagyok, ezt nem tagadom. De az is tény, hogy az enyhe rosszallás, amit a tekintetében látok, nincs ínyemre… Lehet, hogy később nem ártana ezen jobban elgondolkoznom, ám most, egyetlen mondatával, teljesen más irányba terelődik a figyelmem.
Azt nem mondanám, hogy kimondottan izgatottan öltöznék, de azt azért elismerem, hogy mintha valamivel sebesebben verne a szívem a gondolatra, hogy ismét négyszemközt lehetek vele, és nem éppen szakmai indíttatásból. Ugyanakkor, nem nagyon tetszik, hogy ennyire átlátszó dologgal akar megint az asztalára fektetni - ha már az irodájába rendelt, mondhatni, szokás szerint -, éppen ezért találom ki, hogy kissé keresztülhúzom a számításait azzal, hogy hétköznapi viseletben sazzézok be hozzá. Ugyanakkor, úgy tűnik, ezzel nem hoztam zavarba, sőt, mintha némi elismerést is látnék megcsillanni a szemében, de ezt már könnyen lehet, hogy csak beképzeltem magamnak.
Bevallom, egészen kedvemre való ez a szerepjáték-dolog. Bár sokak szerint már a domina-alárendelt viszony is annak számít, én azt magamban inkább az életstílusok egy lehetséges verziójaként látom, hiszen sok esetben, ha valaki ennek megfelelően választ magának párt, akkor ez a kapcsolat nem csak az ágyban nyilvánul meg, hanem akár hétköznapi cselekvések közben is. Amit azonban most elkezdtünk Caleb-bel, az egy az egyben a szerepjáték fogalmába tartozik, és bár az ötlet határozottan nem volt rossz a részéről, én valami másra vágyom. Tehát hiába is van az, hogy úgy ülök a széken, min egy kisangyal, miközben ő úgy jár körbe, mint valami megcsodálni való trófeát. Na, nem úgy néz rám, de van a járásában valami, ami azt sugallja, hogy ő irányít, ő dirigál… Csakhogy én meg nem tegnap jöttem le arról a bizonyos falvédőről.
Éppen ezért, itt az ideje, hogy rávezessem arra, amit én szeretnék. Jó dolog a játszadozás, ezt nem vitatom, de lehetnek más igényeim, nem igaz? Éppen ezért, olyan mondandót kanyarítok neki, ami lehet, hogy nem lesz ínyére, azonban kétlem, hogy bele tudna kötni:
- De tanár úr! Én nem is akarok olyan területen továbbtanulni, ahol szükség van a matematikára! - mondok neki ellent - Egészen biztos benne, hogy egy puszta dolgozat miatt rendelt ide? Maga is tudja, hogy nem a számolás az erősségem - vetek rá egy kacér pillantást, amikor ismét előttem áll.
Ezzel voltaképpen visszadobtam neki a labdát, lehet, hogy ő a mindenre kész diáklány szerepére próbált meg inspirálni, én azonban szépen megkerültem az ötletét, így aztán, mondhatni “szorult” helyzetbe került, hiszen rajta a sor, hogy valóban produkáljon valamit, és ne engem akarjon a csábításra rávenni. Én már bizonyítottam. Most rajta a sor, ha tetszik, ha nem.
Vissza az elejére Go down
Caleb Waters
avatar
Törvényen kívüli

Kor : 27
Avataron : James Marsden

TémanyitásTárgy: Re: Beltér (Pink Pitbull Bar)
Kedd Feb. 21, 2017 1:44 pm
 



 

A legtöbb játékot minimum két ember játssza és ez így is van jól. Ezt, amibe a vöröskével belekezdtünk, szintén ez jellemzi, én pedig értékelem a kreativitást, ami most abban is megnyilvánul, ahogy beállít az irodámba. Egyrészt érzem a dologban a kreativitást, de valahol látom, hogy valami makacs lázadás, némi durcásság is munkál benne, pedig részben ő diktálta a helyzet feltételeit. Jelmezválasztása adta a lovat, a lehetősége pedig meglett volna, hogy szóban jelezze, ha neki nem pont ehhez van kedve de néma gyereknek ugye... anyja veri a farkát. Szóval újra az irodámban vagyunk szemtől szemben, én pedig bele is kezdek a játékba, vagyis folytatom annak a megjegyzésnek a szellemében, amit a privát teremben elejtettem. Feyre azért kiveszi a részét a dologból, a feltételek egy részét diktálni tudja, ami éppenséggel nincs ellenemre, még ha ezzel be is korlátozza a megoldási lehetőségeket. Ha barátot képzelt a szituációba, ám legyen, így kimaradhat egy olyan vonal, hogy korábban egy órán ő kezdett ki velem, keresek hát más megközelítést s megpróbálom komolyabb, még inkább szerephű szemszögből megközelíteni a történéseket, hátha előrébb jut a helyzet, ugyanakkor olyan választ kapok, ami ismét letér a megkezdeni kívánt szál útjáról. Sóhajtok egyet szavaira. - Minden továbbtanulási pontban számít a matematika érettségi eredménye, márpedig a dolgozatban feldolgozott témakör az egyik leggyakoribb az érettségin. - nem, nem esek ki a szerepemből, ennyivel tartozok a dolognak, hogy, hiteles tanárhoz híven figyelmen kívül hagyjam válaszának tartalmát, még ha ez az egész merő fikció is. Kisebb talány ez a lány, mert pillantása és szavainak tartalma ellentmond egymásnak, de nőből van, nem is tudom ezen miért lepődök meg... Hiába, ilyen keretek között kénytelen leszek felrúgni az életszerűség korlátait és inkább önmagamként cselekedni, semmint középiskolai tanárként, így rövidesen zárom a köztünk lévő távolságot s lehajolok hozzá, hogy szenvedélyes, játékos csókot lopjak ajkairól. Drasztikus? Kétségtelenül, de lássuk be, szánalmas bohóckodás lenne, ha egy párkapcsolatban lévő lányt akarna dumával egy matematika tanár a kanapéra édesgetni... akkor inkább már ez.
Vissza az elejére Go down
Feyre Jansen
avatar
Polgárság

Kor : 23
Avataron : Leanna Decker

TémanyitásTárgy: Re: Beltér (Pink Pitbull Bar)
Kedd Feb. 21, 2017 6:14 pm
 



 

Noha úgy tűnik, játszadozás terén nem pendülünk még annyira egy hullámhosszon, én ezt nem látom problémának, mert éppen emiatt, meg tudjuk leni egymást a reakcióinkkal, ami azért, ha belegondolunk, távolról sem egy rossz dolog. Jó, lehet, hogy a mára szánt jelmezem egy jókora kapufa volt a számunkra - bevallom, eszembe sem jutott, hogy Calebnek épp ma este fog eszébe jutni, hogy velem szeretné tölteni az éjszakai műszak végét -, de most már legalább ezt is tudjuk. Pedig alapvetően nem indult rosszul, ezt beismerem, de most valahogy egészen másra vágyom. Plusz, meglehetősen kellemetlenül érezném magam, ha megint csak egy gyors numerára futná, ezúttal mondjuk az asztalon, aztán mindenki rendeltetése szerint menne a dolgára… Félreértés ne essék, nem valami nagyon komoly dolgot szeretnék, mindössze annyit, ha egy kicsit jobb körülmények között játszadoznánk egymás között, és nem mindig ugyanaz ismétlődne, mert abban, lássuk be, nincsen semmi érdekes.
Szinte látom rajta, amint egyszeriben ledobja magáról a tanári “ábrázatot” - ami szemmel láthatóan nem érte el nálam a kívánt hatást, sajnos, azon kívül, hogy már igencsak éreztem, hogy a türelmem végén járok, és többre vágyom, mint mezei szócsatára -, és kijön belőle az a valaki, aki igencsak eldobta a józan eszét az állásinterjú után, na, nem mintha én ezt akár csak egy percig is bántam volna. Amint lehajol, már sejtem, mire megy ki a játék, még kissé meg is emelem a fejem, hogy a szám minél előbb találkozhasson az övével.
Boldogan fogadom a csókot, sőt, pár pillanat után a kezem szinte önálló életre kel, és a nyakán át a hajába siklik, mintha így még közelebb húzhatnám magamhoz, mit sem törődve azzal, hogy Caleb ezáltal szinte kétrét görnyed felettem, biztos vagyok benne, hogy megtalálja majd a módját annak, hogy kényelmesebb legyen neki a dolog, de most a saját örömömmel vagyok elfoglalva, sajnálom. Lehet, hogy ez nem valami egészséges dolog, de nekem kimondottan tetszik ez az éles váltás, mint ami a múltkori alkalmat is jellemezte, és amióta, ezt kár lenne letagadni, sokszor eszembe jutott, hogy repetázni szeretnék. Van, hogy két ember között kimondottan jól működik a szex - még ha más nem is feltétlen -, és ez ránk, úgy érzem, hogy halmozottan igaz.
Amikor végre veszem a fáradtságot, hogy megszakítsam a csókot egy kis időre, hogy aztán levegőt is vegyek, kacér mosoly jelenik meg a szám sarkában:
- Azt hiszem, ezt a szerepjáték-dolgot még gyakorolnunk kell - nézek kék szemeibe, majd hasonló hévvel, ismét támadni kezdem az ajkait. Telhetetlen lennék? Meglehet, de egy kicsit sem bánom, mert ebből alighanem jó dolog fog kisülni. De, ha már a jó dolgok, azért van itt valami, amiről jobb lenne nem elfeledkezni.
- Keressünk valami kényelmesebb helyet - dobom fel az ötletet, amikor az újabb csókcsata végére érünk. Nem rossz ez az iroda, de azért jobb lenne valami kellemesebb környezetben lebonyolítani a dolgot, ha már így alakult, nem?
Vissza az elejére Go down
Caleb Waters
avatar
Törvényen kívüli

Kor : 27
Avataron : James Marsden

TémanyitásTárgy: Re: Beltér (Pink Pitbull Bar)
Pént. Feb. 24, 2017 12:31 am
 



 

Tudni kell valamit elkezdeni és tudni kell befejezni is. A szerepjátékba belekezdtünk, elsőre nekem adta magát a dolog és sokkal jobbnak tűnt, mint félszegen és álságosan meghívni mondjuk egy italra a lányt, hogy utána próbáljam meg ismét az "ágyamba" dumálni. Egyértelmű volt vele a szándékom és kevésbé éreztem sutának, a jelek szerint pedig valahol Feyrének se lenne ellenére a dolog, legalábbis az, hogy ismét közelebbi viszonyba kerüljünk, egyáltalán nem. Ez jó is és örülök neki, ezért pedig az se nagyon bánt, hogy végül ebből a tanár-diák agymenésből csak rövid távon sül ki valami. Eredményt akkor is elértem vele, mert csak elkezdtük valahogy az este kettesben töltendő részét, volt vele egyfajta nyitány, az pedig a legkevésbé sem hat meg, hogy aztán nem ezzel folytatjuk. Miért is érdekelne, amikor egy olyan partner, mint Feyre, itt van előttem? Az sem zavar, hogy igencsak derekat próbálóan kell a lányhoz hajolnom, a kölcsönösen szenvedélyes, éhes, érzéki csók bőségesen kárpótol és remek élmény. Simogató kezét érezve én sem leszek adósa, tenyereim megindulnak vörös tincsein és arcán, nyakán lefelé, majd a vállán, oldalán. Minden csinos kis porcikája hatással van rám, jól esik cirógatni. Tudok vegyesen durva és figyelmes is lenni, vele szemben erre törekszem: határozottság, de nemének és szépségének kijáró gyöngédség. - Vagy csak testhezállóbb karaktereket találni. - felelem megnyerőnek szánt mosollyal, miután ajkaink elszakadnak egymástól s én felegyenesedhetek. - Mit szólnál, ha áthajtanánk a kaszinómba, annak az emeletén vannak kiadó szobák, az egyik szerintem jó lenne... - rendezem kicsit öltözékem, míg az asztalomhoz lépek és kihúzok egy fiókot, elővéve slusszkulcsom, meg egy másik kulcsot. - Amúgy is látni akartad a kaszinót. - eresztek meg egy újabb mosolyt. Figyeltem én rá, megjegyeztem, hogy ez érdekelte. Ha nem tetszik neki az ötlet, nem oda megyünk, de távozni akkor is fogunk innen, így nyitom az ajtót az imént elővett kulccsal, ami az irodámból kifelé, de másik irányba vezet, mint a klub felé nyíló: ez itt egy kis folyosóra visz. Ha jön a lány, kézen fogom és mehetünk is rajta végig, hogy aztán a következő ajtó után a garázsba érkezzünk. Könnyed mozdulattal oldom ki a riasztót a fekete 746-os BMW-n, amivel ma jöttem, majd kinyitom a lánynak az ajtót. - Tessék parancsolni. - vigyorgok s mielőtt beszállna, gyors puszit nyomok a nyakára, majd finoman megpaskolom a fenekét, utána pedig irány a vezető ülés, vagyis át a másik oldalra, beülök, ajtó zár, majd biztonsági öv és indítok, hogy aztán kigördüljünk a mélygarázsból az utcára, míg a rádióból megszólal a Sinatra CD, amit hallgattam. - Eddig hogy szeretsz a klubban dolgozni? - kérdezem, mert lehet, hogy van zene, de csak ne autózzuk végig kukán az utat...
Vissza az elejére Go down
Feyre Jansen
avatar
Polgárság

Kor : 23
Avataron : Leanna Decker

TémanyitásTárgy: Re: Beltér (Pink Pitbull Bar)
Pént. Feb. 24, 2017 7:32 am
 



 

Úgy látom, Caleb-et sem izgatja különösebben, hogy relative gyorsan átesszük magunkat a tanár-diák viszonyt felölelő, most éppen nem annyira izgalmas játékon - ez persze nem jelenti azt, hogy a későbbiek folyamán esetleg ne éppen ezt az ötletet húzzuk elő a kalapból, ha olyan kedvünk lesz. Csókja, és a testemen kalandozó kezei is ezt bizonyítják a számomra, amit nem csak, hogy készségesen viszonzok, de még hevesebben is csókolom, mint korábban. Egyre többet és többet akarok belőle, ami lehet, nem jelent túl sok jót a számomra - pont, ahogyan erre Mary fel is hívta a figyelmemet nemrégiben -, de most valahogy egy kicsit sem érdekel. Kívánom ezt a pasit, és hülye lennék nem élni a kínálkozó lehetőséggel.
- Ezen majd gondolkozunk - értek vele egyet, hiszen könnyen lehet, hogy csak a szerepekkel volt gond, ha találunk valami érdekesebbet, a szerepjáték kimenetele is eltérhet a mostanitól, amit a lelkesebbek biztosan kudarcként élnének meg, de nekünk ennyi is elég volt ahhoz, hogy hangulatba jöjjünk.
- Nekem megfelel - egyezek bele -, persze, csak ha körbevezetsz valamikor - teszem hozzá mosolyogva.
Bár lehet, hogy abból valami egészen más sülne ki, mint valódi idegenvezetés… De egyszer mindenféleképpen ki kell próbálnunk. Hagyom neki, hogy átkalauzoljon a bár mélygarázsába, ahol már vár is minket az a fekete csoda, ami láttán elismerően tágulnak ki a pupilláim.
- Ejha - csúszik ki a számon az újabb elismerő szó, akárcsak legutóbb a mennyezetből alászálló rúd láttán, most pedig a BMW szolgáltat okot ugyanerre.
Eddig is tisztában voltam vele, hogy Caleb nem a szegény fiú típus, de azért arra sem számítottam, hogy ilyen autócsodákba pakolja a zöldhasúit - bár nem tudom miért, a férfiak zöme köztudottan él-hal a kocsikért, és könnyen lehet, hogy ezalól ő sem kivétel.
- Szép autó - jegyzem meg, majd kissé megugrok a fenekemen csattanó paskolás, na meg a puszi hatására.
Egyáltalán nem bánom, elvégre jól esik, igaz, meglehet az a hátulutője, hogy csak még jobban megkívánom, mint eddig, és ez akár számára épp kellemetlen helyzeteket is szülhet, de majd igyekszem uralkodni magamon. Legalábbis valamennyire.
- És nagyon kényelmes - teszem még hozzá, amikor végre elhelyezkedem az anyósülésen, a táskámat pedig leteszem a lábamhoz. Én is bekötöm magam a biztonsági övvel, majd részemről indulhatunk is.
A teret betöltő zene kimondottan kellemes, de az sincs ellenemre, hogy beszélgessünk egy kicsit útközben, hiszen két ember így ismerheti meg egymást a legkönnyebben, még egy olyan hirtelen nyitány után is, mint ami velünk esett meg nem is olyan régen.
- Szeretek - felelem - Kissé meglepett, hogy a lányok nem nagyon rivalizálnak egymással, azt hittem, egy sztriptízbárban az a normális, ha szinte ölik egymást a jobbnál jobb helyekért, de itt még semmi ilyesmit nem tapasztaltam - összegzem az eddigi élményeimet. Majd, mintegy mellékesen, Caleb combjára teszem a kezem, miközben továbbra is előre nézek, az utat kémlelve.
- Meg vagy elégedve a munkámmal? - kérdezem mintegy mellékesen, miközben az ujjaim tovább vándorolnak, egészen addig, amíg elérik a főnököm férfiasságát.
Egyelőre csak pihentetem rajta a kezem, majd amikor kikapunk egy pirog lámpát, rámarkolok. Közben továbbra sem nézek rá, és úgy teszek, mintha nem történne semmi különös.

Vissza az elejére Go down
Caleb Waters
avatar
Törvényen kívüli

Kor : 27
Avataron : James Marsden

TémanyitásTárgy: Re: Beltér (Pink Pitbull Bar)
Szer. Márc. 15, 2017 10:13 pm
 



 

A játék és minden más csak körítés, a lényeg számomra Feyre maga, szóval nyugodt szívvel lépek át az üresnek minősülő tartalmakon, hogy szándékaim nyíltan juttassam kifejezésre s inkább a fizikai kontaktusnak adjak teret. - Igen, lehet jobban átgondolva és több felkészüléssel lehet értelme a dolognak. - bólintok megengedően. Annyira nem lényeges a dolog, hiszen csak apró színesítő elemről van szó, sokat nem befolyásol, legalábbis szerintem. - Lehetőleg azután, hogy kellemesen lefárasztottuk egymást. -vigyorgok. - Kétségtelenül jó lenne a kaszinó asztalain egymásnak esni, de azt a vendégek nem élveznék annyira, az is igényelne némi szervezést. - libbentek fel még egy ötletet, de persze az sincs ellenemre, hogy utána nem "te jobbra én balra" felfogásban búcsúzzunk, hanem megmutassam neki a kaszinót. Talán mind a ketten jobban tudunk majd úgy koncentrálni magára a helyre. Feyre-ben nem feltétlenül csak annyit látok, amíg kedvünket töltjük egymással, ott van benne a potenciál, hogy érdekes társaságot nyújthat azon túl is, ez a kaszinós séta talán enged majd meggyőződni erről. Az pedig üzleti szempontból sem mellékes a későbbiekre nézve... De mindent a maga idejében, nem hagyom még elszaladni nagyon a gondolataimat. - Örülök, ha tetszik. Kis meló volt, de sikerült olyat találni, ami nem automata váltós, így lehet vele kicsit sportosabban is közlekedni. - bár szavaimban a fekete kocsit méltatom, kezem és ajkaim mást is tesznek, Feyre bájainak adóznak egy röpke kikacsintással. - Igen, előnye, hogy sok mérföldet meg lehet benne úgy tenni, hogy nem gyűrődik el sem az ember öltönye, sem a frissessége. - igen, ezeket a járműveket hosszú utakra tervezték, országúti autózásra, a fogyasztása is akkor az optimális igazán. - Megvan a kialakult belső rend és kínosan ügyelek rá, hogy egyensúly uralkodjon. Egészséges verseny van, hiszen ez ösztönöz mindenkit, hogy még jobban teljesítsen, de ez nem megy át gyűlölködésbe. - lehet ebből megérti, hogy ott miért is viselkedtem vele úgy, ahogy... ez mind része az egyensúly megőrzésének, rend fenntartásának. Bár jelenleg Feyre nem éppen a rendet akarja fenntartani az autóban, úgy érzem, de szóvá nem teszem, inkább egy mosolyt és egy kacsintást küldök felé a lámpánál, majd ismét az út felé fordul a figyelmem, de csak addig, míg a következő pirosnál előttünk egy rendőrautó nem jelzi, hogy megállt a forgalom egy kicsit egy korábbi karambol miatt, így az én egyik kezem is elkalandozhat kicsit, igaz Feyre arcát és vörös tincseit simogatom meg. - Remélem gyorsan elvontatják ezt a roncsot... - másik kezem ujjai azért picit dobolnak a kormány bőr borításán.
Vissza az elejére Go down
Feyre Jansen
avatar
Polgárság

Kor : 23
Avataron : Leanna Decker

TémanyitásTárgy: Re: Beltér (Pink Pitbull Bar)
Csüt. Márc. 16, 2017 7:34 pm
 



 

- Szerintem fogunk találni megfelelő körítést hozzá - nézek rá elgondolkozva.
A tanár szerep nem igazán passzol hozzá, de biztosra veszem, hogy ha elengedjük a fantáziánkat, akkor találunk majd valami sokkal testhezállóbbat, amivel aztán vihetünk némi színt a dolgokba, na nem mintha az eddigiek olyan unalmasak lettek volna.
Az viszont, amit ezután mond, nos, sokkal érdekesebbnek tűnik a számomra.
- Egyszer szervezzük le, oké? Kíváncsi vagyok, mire mennénk egy ilyen asztalon.
Alighanem emlékezetes este kerekedne belőle, de nincs ellenemre, hogy a “kellemes lefárasztás” után körbevezessen majd - feltéve, ha nem lesz jobb dolgunk -.
Kényelmesen elhelyezkedem az autójában, és egy ideig hagyom is, hogy a vezetésre koncentráljon, de aztán egy ponton már nem nagyon bírok magammal, ezért is teszem azt, amit. Lehet, hogy nem helyes, de jelen pillanatban nem nagyon érdekel. Lassan másfél hete nem dugtam senkivel, és számomra ez egyéni rekordnak számít - ami nem tesz kimondottan boldoggá -, és már nagyon szeretném megszakítani ezt a sorozatot egy kellemes estével. Ehhez azonban el kéne vergődnünk a főnök kaszinójáig, ami jelen pillanatban egy komplett örökkévalóságnak tűnik.
Figyelmesen hallgatom a klubról tartott kis monológját, és az igazat megvallva, csak egyetérteni tudok vele ezen a téren. Valóban tapasztalható egyfajta rend odabent, nem feltétlen hierarchián alapuló, inkább egy amolyan furcsa csapatszellem, amit azért áthat itt-ott a rivalizálás, hiszen minden lány arra hajt, hogy ő adja a lehető legtöbb privát öltáncot, amiért aztán busás kis fizetés ütheti a markukat, ahogyan az enyémet is, ma este.
- Nem válaszoltál a kérdésemre - emlékeztetem finoman, még el is mosolyodok, ahogy látom, hogy teljesen megfeledkezett arról, hogy kérdeztem is tőle valamit.
Vajon az érintésem volt rá ilyen hatással, vagy csak ennyire elkalandoztak a gondolatai a Pink Pitbull ügyeletes dolgai felé? Remélem, inkább az előbbi, annak valahogy jobban örülnék.
Mit ne mondjak, azért Caleb is ért hozzá, hogy hogyan kell az érzéseit palástolni, már azokat, amiket ezúttal az érintésem vált ki belőle, ahogy nem éppen diszkrét módon kezelésbe veszem a farkát, csak egy egészen kicsikét. Nem reagál rá különösebben, de a szemem sarkából látom, hogy tetszik neki a helyzet, ami pedig nem kevés elégedettséggel tölt el. Már alig várom, hogy megérkezzünk a kaszinóba, amikor is villódzó kék-fehér-piros fények állják el az utunkat.
- Ne már! - bukik ki belőlem a csalódott felkiáltás.
Lehet, egyedül vagyok ezzel, de én speciel nem arra készültem ma este, hogy egy baleset miatti dugóban kelljen töltenem az időm nagy részét. Nekem valahogy sokkal jobban tetszene az a lehetőség, hogy a kaszinóban, a főnökömmel a lábam között akrobatikázzak valamelyik ágyon, vagy blackjack asztalon, de ezek itt most jócskán elrontják az esélyeimet, aminek finoman szólva, nem örülök.
Ahogy Caleb ujjai megcirógatják az arcomat, kissé megremegek, és magamban igencsak zavar a tény, hogy ennyire erősen hat rám. Elvégre, még csak egyetlen egyszer szexeltünk, a fenébe is! Kizárt, hogy az az élmény annyira masszív benyomást tett rám, hogy már a puszta érintésétől is nedvesedni kezdjen a bugyim… Pedig szégyen szemre, éppen ez történik. Az ülés bőr huzata viszont igencsak drága lehet, így nem lenne túl jó ötlet, ha eláztatnám, így aztán megpróbálok valamelyest uralkodni magamon, de ez egyáltalán nem könnyű.
- Nagyon remélem… már nem biztos, hogy sokáig bírom - súgom a fülébe, majd még egyszer rámarkolok a nadrágjára. Kezd bennem túlfeszülni az a bizonyos húr, és mivel kényelemesebb helyről beszélgettünk nem is olyan régen, igencsak nevetségesen venné ki magát, ha én mégis inkább itt, az autóban esnék neki, és nem is tudom… szopnám le, adott esetben. Ez végül is kivitelezhető lenne, ez is igaz, viszont engem jelen pillanatban jobban vonz az a lehetőség, hogy egy szobában essünk egymásnak, sokkal jobb körülmények között, mint ezen a szűk kis helyen. Végül csak rászánom magam, és elhúzom a kezem, de az ujjaim továbbra is Caleb combján maradnak, miközben figyelem, ahogy az autómentők bénáznak a ripityára tört autókkal. Istenem, csak ne kelljen itt szobroznunk egész éjjel, mert akkor esküszöm, felrobbanok! Azaz, csak robbannék, ha nem kordulna egyet a gyomrom.
- Megállhatunk majd valamelyik gyorskajáldánál? Éhen halok - nézek rá kérdőn. Nekem is csak most esik le, hogy legutoljára a gyakorlás előtt ettem, és azóta lenyomtam egy komplett műszakot, ebédszünet nélkül. Lehet, hogy Caleb-nek volt ideje enni eközben, nekem viszont ez sajnos elmaradt, és energia nélkül kétlem, hogy jól tudnék teljesíteni az ágytornában, ami ránk vár.
Vissza az elejére Go down
Caleb Waters
avatar
Törvényen kívüli

Kor : 27
Avataron : James Marsden

TémanyitásTárgy: Re: Beltér (Pink Pitbull Bar)
Kedd Ápr. 04, 2017 10:42 am
 



 

- Ha belegondolsz, ez már eleve egy körítés... a stripper és a főnöke. - mondom nevetve, hiszen másoknak ez már bizony szerepjáték lenne. - Rendben. - kacsintok rá. - mondjuk arra komoly összeget tennék, hogy akkora díjat, mint ez, senki nem nyert még olyan asztalon. - teszem még hozzá egy félmosoly kíséretében, mert mitagadás, aki ott eljátssza a pénzét, még ha valamennyit nyer is, biztos, hogy nem szórakozik olyan jól, mint mi. Ami azt illeti, szemmel láthatóan egymás társaságában amúgy sem vagyunk hajlamosak unatkozni, még egy autó úton sem. Ugyanis nem kell sok idő ahhoz, hogy Feyre egyre komolyabban kezdje próbára tenni koncentrációs képességeimet. Jó úton jár figyelmem teljes elvonásában, ami mondjuk az úton nem feltétlenül szerencsés, de én próbálok uralkodni magamon és az egyik jó módszer, ha kissé szakmaibb vizekre terelem a gondolataimat és arról beszélek hosszasabban. A jelek szerint egész jól be is válik, bár annyira nem, hogy Feyre egy kérdését ki ne hagyjam véletlenül a szórásból. A helyzet valóban nem könnyű egy ilyen nővel... - Eddig elégedett vagyok, ügyesen beilleszkedtél és jók a visszajelzések. - felelek, miután összeszedtem magam kicsit és felidéztem mit kérdezett. Mondhatnám, hogy az öntörvényűsége, ami ma is megnyilvánult, azért kicsit levon a dologból, de jelenleg,- eltekintve attól, hogy merre jár a keze-, nem érzem ezt célszerűnek. Egyrészt azzal kapcsolatban már megtettem a magam megállapítását, másrészt a pozitív visszacsatolás fontos, sokkal többet el tudok nála érni a munkát illetően ezzel, mintha a méz mellé most ecetet is kapna. És koncentrálnom is kell, bármennyire keményedik is hímtagom Feyre kacsója alatt, egyelőre más elismerést csak így szóban, szakmai téren várhat tőlem, ha nem ő akar lenni a következő, aki miatt szükség lesz villogó autókra, amik most a kereszteződést elfoglalják s beáll a forgalom. Csalódott felkiáltása tetszik, nyugtatóan lapogatom meg a vállát, amíg próbálok araszolva vándorolni és manőverezni az elkerülő sáv felé. - Hidd el, én is arra vágyom a legjobban, hogy letépjem rólad a bugyit. - kacsintok rá, amíg egy oldalpillantásra futja anélkül, hogy az előttem haladó vonóhorogjára ne másszak rá a lökhárítóval. Végül Feyre enyhít a rám nehezedő nyomáson, ami csalódással és megkönnyebbüléssel is eltölt furcsa módon vegyesen, de úgy is felfoghatom, hogy ez csak egy aprócska kóstoló volt az étkezés előtt... apropó étkezés. - Szerintem a kaszinó büféje meg fog felelni, egy gyorsétterem inkább kitérő lenne. - ami a jelen helyzetben sok időveszteséget jelentene, de végre kivergődünk az elkerülő sávból így egyre jobban léphetek rá a gázra és érkezhetünk meg a kaszinóba. Ami azt illeti, olykor túlléptem kissé a sebességkorlátot, talán a sietség miatt, talán azért, hogy fitogtassam a jármű képességeit Feyre képességei előtt... ki tudná megmondani? Én nem. Inkább csak leparkolok a mélygarázsban, hogy utána a lifttel a második szintre jussunk az épületben s kézen fogva vezessem a vöröskét a büféhez, ahol a cég számlájára kérjen enni, amit szeretne.
Vissza az elejére Go down
Feyre Jansen
avatar
Polgárság

Kor : 23
Avataron : Leanna Decker

TémanyitásTárgy: Re: Beltér (Pink Pitbull Bar)
Szomb. Ápr. 08, 2017 9:32 am
 



 


- Tény, de ebben nincsen semmi plusz, elvégre, ez a valóság - adok neki egy futó csókot - Mint ez? Csak nem rám gondolsz? - kérdezem kuncogva.
Lassacskán kezdek ráébredni, mi az, amivel Caleb-et könnyű szerrel izgalomba lehet hozni, mint például a kocsiban ülve a nadrágjába csomagolt farka markolászása. Lehet, hogy rossz kislány vagyok, mivel ilyen körülmények között jut eszembe mindez, de nem érdekel, nekem ez kell most. Tetszik, hogy a puszta érintésemtől keményedni kezd, és jó móka eljátszadozni vele… Plusz, ha már úgyis egy dugóba kényszerültünk, legalább el tudom ezzel szórakoztatni valamelyest.
Meglehetősen elégedett vagyok azzal, amit hallok, annál is inkább, mert én magam is úgy gondolom, hogy sikerült beilleszkednem a Pink Pitbull csapatába. Nem mondom, hogy teljesen zökkenőmentes lett volna ez a pár hét ebből a szempontból, hiszen akik régebb óta ott dolgoznak - mondhatni, a régi motorosok -, kicsit nehezebben fogadják el az újoncokat, mint én, mert vetélytársat látnak benne. Amivel alapvetően nincs is baj, de hallottam már pletykákat, hogy páran hajlamosak kicsit túlzásba vinni a rivalizálást, így az ő területeiket jobb békén hagyni. Neveket még nem tudok, de egyszer lehet, rákérdezek a többi lánynál, hogy mégis kitől kéne magam óva inteni, és ha Caleb a későbbiekben esetleg közéjük akarna tenni, akkor diszkréten lebeszéljem róla.
Amikor végre, valahára betérünk az elkerülő sávba, és beindul a forgalom, egy apró, de mindenféleképpen megkönnyebbült sóhaj száll fel belőlem. Abból kiindulva, hogy mennyire nem tudom már levenni a kezemet Calebről, könnyen lehet, hogy ha sokáig húzzák ezt a dugó dolgot, tényleg valami illetlent csináltam volna, amit adott esetben nagyon nem kellett volna.
Ezzel valahogy nincs egyedül, én is alig várom, hogy olyan helyre érjünk végre, ahol nyugodtan egymásnak eshetünk, anélkül, hogy ezt okvetlen egy autóban kellene lebonyolítani.
- Rendben - biccentek. Végül is, igaza van, csak felesleges kitérő lenne megállni valahol, ha a büfében találok valami finomat, nekem az is elég, a gondolataim már úgyis valahol egészen máshol járnak elsősorban, csak a gyomrom korgása az, ami megakadályoz abban igazából, hogy mondhatni azonnal nekiessek a főnökömnek - ami jelen körülmények között egyébként sem lenne egy hú, de jó ötlet, de ez nem nagyon érdekel jelen pillanatban -.
Annak érdekében, hogy valamelyest tudjak uralkodni magamon, inkább az ablakon kifelé nézek, és a mellettünk elsuhanó épületeket veszem szemügyre, mintha annyira érdekese k lennének.
Már meg sem lepődöm, hogy a kaszinóhoz egy mélygarázs is tartozik, nyilván felkapott helyről lehet szó, ha ezt a beruházást is meglépték annak idején az ingatlan esetében. Követem a főnököt a lifthez, majd persze oda is, ahol reményeim szerint valamennyi ételhez is hozzájutunk majd.
A büfében a pultoslány igencsak ferde szemmel nézi a kezemet, ami szinte elveszik Calebében, azonban egyenlőre uralkodok magamon, és nem teszem szóvá a dolgot, mindössze szemügyre veszem a büfé kínálatát, majd végül egy háromsajtos bagettre esik a választásom, így azt kérem, na meg egy fél literes üdítőt - hogy majd az is adjon némi energiát az este további részére -, ezután pedig hagyom a főnökömet is rendelni. A megkapott elemózsiát a kezembe veszem, azonban valahogy nem nagyon akaródzik nekem, hogy Caleb kezét elengedjem, ezért egy apró biccentéssel kérem meg, hogy ha nem túl nagy fáradtság, hozza nekem a kólás üveget is. Amikor magunk mögött hagyjuk a kaszinó büféjét, nem bírom tovább, és rákérdezek:
- Sok lányt szoktál idehozni? A pincérlány igencsak furcsa szemmel nézett rám - mondom neki.
Na, nem mintha zavarna a dolog, mármint arra nézzen furcsán, akire csak akar, szíve joga, de tényleg volt valami idegesítő abban, ahogy lefitymáló tekintettel méregetett, mintha csak azt üzente volna a pillantásával, hogy én is csak egy vagyok a sok közül. Ez persze lehet, hogy így van, de kit érdekel ez jelen pillanatban? Caleb velem szándékozik tölteni az estéjét, és engem most csakis ez foglalkoztat. A többi csak részletkérdés.
Vissza az elejére Go down
Sponsored content


TémanyitásTárgy: Re: Beltér (Pink Pitbull Bar)
 



 

Vissza az elejére Go down
Beltér (Pink Pitbull Bar)
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
1 / 3 oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
 :: Játéktér :: 
Seattle
 :: 
Pink Pitbull Bar
-
Ugrás: